/ by /   Hazai galopp hírek / 0 comments

Nem a csúcson kellene abbahagyni?

Írta: Michele MacDonald, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

A megfelelő szavakat még mindig keresi érzéseire a megannyi kudarcot átélt, egyik csalódást a másik után feldolgozni kénytelen tenyésztő, különösen úgy, hogy soha nem remélt magasságokba   és a nemzetközi szaksajtó érdeklődésének a központjába került egyetlen lónak köszönhetően. John Gunther lányával, Tanya Guntherrel beszélgettünk.

– Még most is azt hisszük, hogy álmodunk – ez volt Tanya első mondata, amikor a Hármas Korona-nyerő Justifyt hozzuk szóba.

Pedig mindketten befektetési bankárként dolgoztak eredetileg, és tudjuk, ez nem kifejezetten az álmok birodalmának kategóriája. Amikor John Gunther elég tőkét szerzett telivér tenyésztésbe fogott, és rögtön két vasat tartott a tűzbe: létre hozott egy huszonöt kancából álló ménest Kentuckyban, és egy tizenkét anyaállatot számlálót Európában. Az eredmények csak a közelmúltban kezdetek szállingózni. A John és Tanya Gunther tenyésztette és nevelte a Grade 1-nyerő Competitionofideast, és a saját színeikben futó Without Parole-t, aki megnyerte a St. James’s Palace Stakes-et a Királyi Mítingen. 2018-ban megnyerték az Eclipse Awardot, amellyel tenyésztői munkásságukat ismerte el az Egyesült Államok telivér sportja.

– Soha nem tűztük ki célul az Eclipse megnyerését – folytatja Tanya Gunther. – Még csak nem is beszéltünk róla, mert még azt is elképzelhetetlennek tartottuk, hogy nevezést kapjunk rá. – Végeztük a dolgunkat, és makacsul haladtunk előre. Kis ménes a miénk, és óriási megtiszteltetésként éltük meg már azt is, hogy szóba kerültünk. Még most sem tudok beszélni róla anélkül, hogy el ne érzékenyülnék. Eszembe jut, hogy sokszor fogtuk a fejünket, és kérdeztük egymástól apámmal, mi értelme csinálni ezt egyáltalán. Most megkaptuk a választ. Pedig egyikünk sem egy érzelgős típus. Fafejű, konok emberek vagyunk mindketten.

John Gunther egymaga kezdett versenylovakat tenyészteni az 1980-as években. Minden megtakarítását szenvedélyére költötte, és a Lexington közelében álló ménes, a Glennwood Farm egyre csak vitte a pénzt. Ma már elmondható, gyakran került csőd közeli helyzetbe. Hatalmas érvágás volt számára, amikor egyik legjobb kancáját, Maroziát Európába küldte és a ló még azelőtt kimúlt kólikában, hogy csikót tudott volna produkálni (Maroziából van a Grade 1-nyerő fedezőmén, Stay Thirsty, és ő volt Without Parole anyai anyja). A kanadai Vancouver közelében élő John Gunther egy idő után bevonta lányát is a munkába, és egyre több feladattal bízta meg, míg végül szinte teljesen átadta neki a ménes irányítását.

– A mai napig megbeszélek mindent apámmal, és csak utána hozok végleges döntést. Az interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot leginkább, mert én Angliában élek, de rendszeresen ingázok a két kontinens között. Egy idő után jobbnak láttuk, hogy az európai állományunk tartását a Newsells Park Studra bízzuk, amely a turf világában nagyon jól ismert Jacobs család tulajdonában áll. Ha belegondolok, hogy már gyerekkoromban is a pedigrék tanulmányozása volt a legkedvesebb elfoglaltságom, néha felteszem magamnak a kérdést: mit kerestem én a pénzvilágban.? Persze a válasz igen egyszerű. Ez egy rendkívül költséges elfoglaltság. Komoly terhet ró az emberre a sok siker – véli Gunther. – Mióta Justify megnyerte a Hármas koronát, folyton azt kérdezem magamtól: hogy tudjuk mindezt felülmúlni? Lehetséges egyáltalán? Nem a csúcson kellene abbahagyni? Természetesen nem fordult meg a fejemben, hogy új elfoglaltság után nézzek, mert be kellett vallanom magamnak, nem tudnék boldogan élni angol telivérek nélkül. Nagyon vonz a tenyésztés üzleti oldala is, Justifyt félmillió dollárért adtuk el annak idején. Ettől eltekintve előfordult már az is, hogy valamelyik családtagunkat vagy barátunkat ajándékoztuk meg egy-egy szépreményű lóval. Az a véleményem egyébként, hogy a pénzvilág és a tenyésztés nagyon hasonlít egymásra abban, hogy még a legnagyobb felkészültség mellett sincs garancia semmire, folyamatosan kockázatokat kell vállalni, és csak akkor lesz biztos valami, ha már elmúlt. Nagyon vonz még emellett az absztrakció is, hiszen ebben az üzletágban egyszerre igaz minden, és mindennek az ellenkezője is. Ettől függetlenül hiszek abban, hogy csak jó minőségből lehet jó minőséget produkálni, ezért kevés kivétellel, kancáinkat olyan mének fedezik Európában, mint Australia, Dubawi, Frankel és Kingman, otthon pedig American Pharoah, Curlin, Medaglia D’Oro, Into Mischief, Kitten’s Joy, Quality Road, Uncle Mo és Oscar Performance. Kétség sem férhet hozzá, hogy a saját tenyésztésű Stage Magic, Justify anyja, a legértékesebb kancánk Kentuckyban, már csak azért is, mert ő adta a Grade-győztes The Lieutenantot is. Idén Quality Roadtól van vehemben, jövőre Curlinhez küldjük, aki egyébként az egyik kedvenc ménem. Már régóta visszajáró vendégek vagyunk nála. A pedigréjét elemezve a kezdetek kezdetén feltűnt, hogy remek örökítő, és 25 ezer dolláros fedezési díjnál szálltunk be. Ma 175 ezret fizetünk szolgáltatásaiért.

Kérdésünkre Tanya Gunther elmondta, hogy Without Parole-t nevezték a 6 millió dollár összdíjazású Dubai Duty Freeként is ismert Dubai Turfra, amelyet március 30-án futnak Meydanban.

– Egy dologba kapaszkodok mostanában, ha a munkásságunkra gondolok – mondja végezetül Tanya Gunther. – Kell, hogy legyen valami klasszis a tenyésztési programunkban, hiszen enélkül nem tudtuk volna elérni ezeket a csodálatos eredményeket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elengedhetjük magunkat, vagy hogy megtaláltuk a bölcsek kövét. Folytatjuk a kemény munkát, és ha indokoltnak látjuk, új elképzelésekkel kell előállni.

SHARE THIS