Bernáth Krisztina neve nem ismeretlen a magyarországi agarasok körében, hisz 10 éve versenyezik és tenyészt angol agarakat. Megjárta Angliát is, mint „tanuló”, ahonnan rengeteg tapasztalattal tért haza, melyeket most itthon kamatoztat.
Kriszti, mondj kérlek egy pár mondatot magadról, mivel foglalkozol, mi az, amit érdemes tudni rólad annak, aki nem ismer közelebbről?
Jelenleg több lábon is állok. Főállásban lovas oktató vagyok, amit nagyon szeretek, hisz a lovak szuper munkatársak. Közel 60 gyerek, lovas jár hozzám lovagolni, akikkel rendszeresen versenyzünk is.
Emellett kozmetikusként is dolgozom, illetve most már eljutottam arra szintre, hogy agár trénerként is tevékenykedem, ami szintén rendkívül boldoggá tesz!
Mióta foglalkozol agarakkal, hogy jött az életedbe az agarászat, mint sport?
Azt tudni kell rólam, hogy én egy bérház 5. emeletén lakó kislányként nőttem föl Debrecenben. Nem tudom, hogy milyen vér csordogál az ereimben, hogy honnan örököltem az állatok szeretetét, de az összes kóbor kutyát hazahordtam a szüleim legnagyobb örömére. 10 éves koromban kezdem el lovagolni, és már akkor úgy éreztem, hogy ha egyszer lehet egy saját kutyám, akkor az biztosan agár lesz! Lenyűgöz az eleganciájuk, a sebességük, a látványuk, a mozdulataik és az az erő, ami bennük van. Egyszerűen csodálatos állatok. Ezt csak azok értik igazán, akiknek volt már valaha kapcsolatuk agárral.
Az első kutyám egy kis whippet agár keverék volt, akit 15 évesen kaptam és aki pillanatok alatt mindenki kedvence lett a családban. Majd sok évvel később, pontosan 11 éve úgy döntöttünk, hogy veszünk egy angol agarat, egy igazi versenykutyát, Bettyt. Hát így kezdődött minden.
Mesélj kérlek Angliáról, hogy kerültél ki, hol voltál, mi volt a feladatod?
Mindenki tudja, hogy Európában Írország és Anglia jár az élen agárversenyben, ezért 2017-ben úgy döntöttem, hogy kimegyek Angliába és megtanulom az igazi verseny agarászatot. Hét hónapig voltam kint David Mullins trénernél, ahol nagyon sok mindent megtanultam és megértettem. Hogy mi volt a feladatom? Minden, ami az agárral kapcsolatos; versenyre jártunk, sétáltattam, etettem, gondoztam az agarakat. Szerencsém volt mert a kennelünk elindult Noelles Phelpsonak köszönhetően az Angol Derby-n, Anglia legnagyobb agárversenyén, ahol az utolsó fordulóig jutottunk, így rengeteg izgalomban volt részem. Nagy álmom kijutni Angliába, mint tréner és kint versenyezni, amit most a Kincsem Park egy jó nagy lépéssel közelebb hozott nekem.
Folyt.köv.
