A modernkori ügetőversenyzés az Egyesült Államokból indult hódító útjára és 1883-ra érkezett Magyarországra. Az ügetőverseny lényege, hogy a lovaknak kizárólag ügető jármódban lehet versenyezni. Az ügető a fajta elnevezése mellett a versenypályát is jelöli. A versenyek egész évben, jellemzően szombatonként zajlanak, a téli időjárási körülmények között is futnak a lovak a speciális pályán.

Az ügetés a lónak az a jármódja, amikor az átlós végtagok mozognak egyszerre (az ember gyakorlatilag folyamatosan így mozog). Ebben a jármódban a ló különböző gyorsaságra képes, azonban a versenyügetésre csak az ügető fajta alkalmas, köszönhetően a több évszázados céltudatos tenyésztői munkának. Az ügető az egyik legsokoldalúbb lófajta, nyugodt, könnyen kezelhető értelmes és kitartó, elsődleges hasznosítása a lóversenyzés. Ugyanakkor pozitív tulajdonságainak köszönhetően más területeken is nagyon jól használható, elsősorban kezdő lovasok tanítására, de a fogatsport különböző szintjein is kedvelt. Megfelel igazi családi lónak is, mivel szinte minden korosztály számára nyújt valamit. Világszerte négy ügető fajta létezik, ezek az amerikai, a francia, az orlov és az orosz. Magyarországon az állomány szinte tiszta amerikai, mivel ez a legelterjedtebb, és így a legkönnyebben hozzáférhető.

A hazai versenyzésnek a századfordulón óriási lendületet adott az Erzsébet Királyné úti pálya, itt aratta világraszóló sikereit az 1920-as években Baka, az Európa-rekorder, aki az őshazába, Amerikába is áthajózott versenyezni.

A folyamatos fejlődésnek a második világháború vetett véget, amely szinte teljesen lenullázta az ügetőt. Bródy János remek importjainak köszönhetően azonban gyorsan magára talált a sportág. A legendás pálya még a művészvilágot is megihlette, itt játszódik minden idők egyik legsikeresebb magyar filmje a „Sose halunk meg”.

Az időszak legjobb lovaiért, Kabaláért és Apiért rajonganak a nézők, csakúgy, mint az ezredforduló ászáért, Butterfly-ért, manapság pedig Zsenerőzért, Borutkáért vagy éppen Bonaparte Boss-ért.

Az ügetőlovak másféléves korukban kerülnek a tréningpályára és kétévesen kezdik a pályafutásokat. A Derbyt hazánkban 2016-tól ismét négyévesen rendezik a számukra, ám néhányan közülük csak még idősebb korukban kerülnek csúcsformába. A lovak izmait reggelente általában tízkilométeres távon edzik a versenyekre, ahol 1800 méter és 4200 méter közötti távon futnak a speciális, döntött kanyaros 1200 méteres pályán.

A versenylovak rekordját mindig kilométerátlagban tartják számon. A jelenlegi magyar pályarekord, 1:12,1, amit egy francia ügető ért el 2007-ben, a közelmúltban ezt a Marschall József Emlékverseny győztesei, Prosperous és Gareth Boko hat tizedre meg tudták közelíteni. A futamok nagy részében autóstarttal indulnak a résztvevők. A speciális sportághoz speciális felszerelések tartoznak. Az ügetőversenyhez használt kétkerekű kocsit sulkynak hívjuk, ami két oldalrúddal van kapcsolatban a lóval. A sulkyban ülve a hajtó irányítja a lovat, a győzelemre törve. A húzóhám, a farmatring, a fejtartószíj és a hajtószár elengedhetetlen segédeszköz, de gyakoriak a különböző lábat védő felszerelések, illetve a füldugó és a fülmaszk.

A jelenlegi szabályok közül az egyik legfontosabb, hogy amennyiben a ló galoppozni kezd, 60 méter alatt újra ügetésre kell bírni, ellenkező esetben diszkvalifiálják. A célegyenesben viszont már a legkisebb hiba is végzetes lehet, így az utolsó méterekig koncentrálniuk kell a hajtóknak, nehogy egy pillanat alatt kárba vesszen a több éves, kemény munka. Bár, ha belegondolunk, ez mindegyik sportágban ugyanígy van!