Szilágyi Gyula 3 gyermekes családapa, az agárversenyzés egyik olyan rajongója, akit nemcsak az egyéni siker motivál, hanem a magyarországi agaras élet színvonalának emelése is szívügye. Részben emiatt is ruházott be az elmúlt két év során több olyan vérvonalú kutyára, amilyenekből egyelőre keveset találunk itthon.
Mióta agarazol, honnan a szenvedély?
– 6-7 éves koromban kaptam az első agaramat egy idős bácsitól. Már gyerekként megfogott a kecsességük és a gyorsaságuk.
Versenyezni 2014 őszén kezdtem el első kutyámmal Bolttal, illetve ebben az évben vettem még két kölyköt is, akik nálam nőttek föl. Az egyikük idő közben megsérült, de Dyxi 2016-ben Európa bajnok kutya lett, illetve 2018-ban a Magyar Derbyt is megnyerte sprinten.
Mi vonz ennyire ebben a sportban?
– Elsősorban a sebességük az, ami gyermekkorom óta magával ragad, de azóta már tudom azt is, hogy mindez önmagában kevés, kellek hozzá én is mint tréner, akinek az a feladata, hogy a legjobbat hozza ki az adott kutyából és megfelelően készítse föl minden versenyre.
Nem olyan régen külföldről, Írországból hoztál be kutyákat, nem is egyet.
– Igen, 2017-ben vettem az Európában jelenleg egyedülálló vérvonalú Black Jenny-t, aki az ausztrál Fabregas élvonalbeli fedező kan kölyke, illetve egy Kinloch Brae kölyköt. Black Jenny-vel már versenyeztem itthon, tavaly óriási fölénnyel ő nyerte meg a Kölyök Derby sprintet Isaszegen. A Kinloch Brae kölyök is futott már, eddig ő is elég jó eredményekkel.
2018-ben vettem egy Droopy’s Jet kölyköt, aki Írország egyik legnépszerűbb fedező kanja, illetve most a napokban érkezik egy amerikai vonalú kutya. Ők most 4-5 hónaposak, így velük csak jövőre lépünk pályára. Mind a négy kutya kiemelkedő vérvonalból származik, melyben ott rejlik az angol „open” azaz nyílt osztály, vagy akár a Derby kategória lehetősége is.
Mi az oka annak, hogy ennyi és ilyen kiváló vérvonalú kutyába invesztáltál?
– Mindenképpen vettem volna új kutyákat, de ha nem épülne a Lovin az agárpálya, akkor nem ruháztam volna be 4 kutyára. Világ életemben maximalista voltam és szeretek mindig a legjobbak közt lenni. Nem félek a kihívásoktól, sőt, kifejezetten vonz a kihívást. Nekem egy Jaytee Milan, egy Deadshot vagy egy Vezuvij nem elrettentő sőt, bármikor nagyon szívesen versenyzek velük, hisz az élmezőnyben szeretnék futni én is és azt szeretném, ha nekem is kimagasló kutyáim lennének. Véleményem szerint nagyon kevés ilyen vérvonalú kutya van Magyarországon, így ez egy jó kezdet lehet arra, hogy itthon is komoly minőségben tudjuk űzni ezt a sportot.
Tervezel-e tenyészteni ezekkel a kutyákkal?
– Black Jenny-t tenyészszukának szánom, de ehhez még kell, hogy jó eredményeket mutasson. Ha így lesz, akkor „Diabolical kennel” név alatt mindenképp szeretnék majd tenyészteni is, de elsősorban a magam kedvére, nem eladási céllal.
(írta: Sodin Abigél)
