Egy versenyszezon sem könnyű, ez a te esetedben a tavalyi súlyos baleseted miatt hatványozottabban igaz. Hogyan értékeled az istálló idei évét?
Ez egy nagyon komplikált és nehéz év volt, főleg az eleje. Mivel ekkor még nem tudtam az istállóval annyit foglalkozni, mint amit szerettem volna, így sajnos nem jöttek az eredmények. Kedvencem Royal Silver Moon első futására nyert, de komoly sérülést szenvedett sajnos. Több eredmény pedig nem jött hónapokig. A második félévben már jobban oda tudtam figyelni a munkákra, rendszeresen ki tudtam menni az istállóhoz, ez nem csak a lovaknak, de nekem is nagyon jót tett. Jöttek az eredmények és a javuló teljesítmények, meg voltam velük elégedve az utolsó hónapokban. A csikók eredményeinek különösen örültem az utolsó hónapokban.
Milyen reménységeid vannak a jövő évet nézve?
A jövő évünkkel kapcsolatban bizakodó vagyok és már nagyon várom. Nagy reménységem aki bizonyított már idén is a kétéves Marlon. Tőle komoly javulást várunk a következő szezonra, akárcsak Canada-tól. Ő négy versenyéből mind a négy alkalommal pénzért futott, szépen teljesített. Legfőképpen tőlük várunk komoly eredményeket. Mellettük természetesen Buy Nice Not Twice-tól és Impression-től is szép eredményeket várok, ők új angol importok ősszel érkeztek, bennük is reménykedünk.
Több új csikó is érkezett az istállóba, mi alapján választottátok őket?
Így van, szerencsére több is jött a tulajdonosomnak köszönhetően. Shoester (Steady As A Rock – Sould I Stay) választását több dolog is indokolta, egyrészt ő Suttogó öccse, aki szintén nálunk volt tréningben, másrészt Steady As A Rock csikó, akinek nagyon sokat köszönhetek, hasonlít is az apjára. Másik csikónk Manóka (Gavanise – Meloneras) mindenkit megnyert magának a természetével, a ménesben az egyik kedvenc volt. Apja és anyja is nálunk állt tréningben, saját tenyésztés, így már meg volt a kötődés, emellett pedig azt a lehetőséget kaptam, hogy én nevezhettem el. Harmadik csikónkat Nándit (En Passant – Natália) csereként kaptuk, erősödött és nőtt mióta nálunk van, az apja nálunk állt. Elmondható tehát, hogy mindegyik lóhoz van valamilyen kötődésünk.
Manóka
Shoester
Milyen célokkal várod a 2020-as szezont?
A háromévesekkel komolyabb versenyekben szeretnék indulni, ezt főként Marlonra és az angol importokra értem. Kiszemelt verseny a Hazafi Díj vagy a Magyar Kancadíj, Marlont tekintve pedig esetleg a Nemzeti Díj. Csikók révén hasonló eredményeket szeretnénk elérni, mint idén a magyar tenyésztésekkel. A magyar tenyésztésű lovaknak kiírt championátusban idén Marlon második helyezést ért el, Canada a kétéves kancák között pedig első helyezést.
A baleseted után több, mint egy év eltelt, hogyan telik egy napod Alagon az istállóban?
Általában úgy szoktam kimenni, hogy az istálló munkával már készen vannak a kollégák. Ezt követően megbeszéljük a lovak munkáit, melyik ló mit és hogyan menjen aznap és kivel. Ezt követően nyergelnek és mennek a munkák, megnézem a 2-3 lattot. A munka után értékelünk, átnézem a lovakat, az istállót, takarmányt, tápokat és a felszerelést. Ilyenkor 3-4 órát szoktam az istállóban tölteni a keddi, a pénteki és a szombati napokon. Ha nem tudok kimenni, akkor reggel adom az utasításokat és a nap folyamán többször is beszélünk telefonon. Küldenek képeket és videókat, ezáltal én is látom a többi nap munkáit is.
Az idei szezonban az egyik tulajdonosod, dr. Ecsedi Ferenc tulajdonos-idomári engedélyt kapott. Mi indokolta?
Feri bácsi több, mint ötven éve van benne a sportban. Örülök, hogy bízik bennem, megtisztel a bizalmával. A tulajdonos-idomár engedély kiváltását az indokolta, hogy mióta együtt dolgozunk, ami lassan 15 éves munkakapcsolat, sok mindent együtt csinálunk. Együtt járunk ki megnézni a lovakat, a munkákat, sok döntést hozunk közösen. Érdekli és érti az istállóban zajló folyamatokat, és ebben szívesen részt is vesz. Az engedélye kiváltása előtt is közösen hoztuk meg a lovasítással kapcsolatos terveket és taktikákat.