Az Álmodó Tanácsadó Kft. több futtatót is egyesít, egy évtizede kimagasló eredményekkel szerepelnek a hazai lóverseny életében, 2019-ben pedig magukénak tudhatják ismét a futtató champion címet is. Az idei eredményekről Deák Sárát kérdeztük.
Az istállóban nem csak Álmodós lovak állnak, a pakonyi tréningtelep több futtatóját egyesíti. Hogyan jött létre ez a társaság?
Az Álmodó Tanácsadó Kft. tagjainak nagy része trénerünk, Maronka Gábor révén került ebbe a társaságba. Gábor éveken keresztül dolgozott Horvátországban, Szerbiában, Boszniában és Bécsben, így régóta ismeri ezeket a futtatókat, jó kapcsolatot ápolt velük. Tulajdonosaink között van horvát, szerb és bosnyák származású is. Évek óta töretlen a bizalmuk felénk, mellettünk állnak mindenben. Az elvégzett munka és sok jó eredmény igazolja, hogy működik ez az együttműködési forma.
Mi indokolta Maronka Gábor választását trénerként?
A történet messzire nyúlik vissza, lovainkat kezdetben Szabó József tréningezte évekig, egészen haláláig. Őt Jozef Rosival követte és vette át a feladatot. Nem volt egyszerű dolga, hiszen Alagon is rengeteg feladata akadt, az ottani lovaival. Az istállónknál éppen emberhiánnyal küzdöttünk, így munkalovast kerestünk, ekkor merült fel Gábor neve, akinek 2013-ban saját lova is állt nálunk tréningben. Láttuk rajta szakmai hozzáértését, így 2014-ben már Rosivallal közösen végezték a tréneri munkát, 2015-től pedig hivatalosan is átvette tőle ezt a feladatot. Az egész csapat úgy gondolja, hogy kiváló döntés volt az ő alkalmazása. Ez egy vele született tehetség, nagyon érzi a lovakat, komoly szakember. Kiváló érzéke van ahhoz, hogy megítélje melyik lónak milyen munka és verseny szükséges a további fejlődése érdekében. Hozzáértését eredményeink igazolják.
Mennyi beleszólásuk van egy-egy verseny alkalmával a tulajdonosoknak a lovasításba?
Elmondható, hogy Gábor és a tulajdonosok között igazán jó kapcsolat van, így ez szinte sosem szokott problémát okozni. Közösen megbeszélik, melyik verseny lenne ideális a lónak és melyik lovas lovaglási stílusa tudná belőle kihozni a maximumot. Minden tulajdonosnak van kedvenc, favorit lovasa, általában a külföldi lovasokat preferálják, emiatt láthatnak a nézők a lovaink nyergében kevesebb alkalommal magyar zsokét. A zsokék szívesen ülik a lovainkat, hiszen tudják, hogy Gábor szava megbízható. A tréningek során is fontos a kompromisszum, a tulajdonos általában az év elején kinéz versenyeket, amelyekben szeretné indítani a lovát, ennek függvényében alakulnak a későbbi tréningek. Fokozatos terhelést kapnak a versenyek révén hétről-hétre, emellett pedig ugyanez elmondható a munkákról is. A tréningek során nálunk mély homokpályán dolgoznak, így főként ehhez vannak hozzászokva, azt vettük észre, hogy erősebb kezű, határozott lovasok kellenek rájuk.
Mi alapján történik a lovak kiválasztása az árveréseken?
Minden tulajdonos más és más szempontok szerint választ és mindegyiküknek megvan a kedvenc, jól bevált árverése, ahonnan szívesen vásárol lovat. Van, aki kikéri Gábor véleményét, de van olyan is, aki csak a papír alapján választ. A tulajdonosok többsége évek óta futtató már, így van szemük ahhoz, hogy meglássák a jobb küllemű, versenyzésre alkalmas lovakat. Az is előfordul, hogy egy lóban megfogja valami a tulajdonost, emiatt esik rá a választása, de olyan futtatónk is van, aki saját maga tenyészt lovakat, a saját yearling állományához vásárol még külföldi csikókat.
Ki kell emelni Nancho idei teljesítményét a sok jó eredmény mellett! Mi volt az plusz benne, ami miatt rá esett a választás a szezon elején?
Nancho tulajdonosa a télen hosszútávú lovakat keresett, Szerbiában szerette volna futtatni kiemelt versenyekben. A lónak már akkor felfelé ívelt a karrierje, stabilan teljesített, minden futása alkalmával kihozta magából a maximumot, de látszott, hogy folyamatos javulásban van. Változó versenyei voltak abban az értelemben, hogy gyakorlatilag mindegy volt milyen súllyal, milyen talajon és ki ül a hátán, ő azért küzdött, hogy nyerhessen. Küllem szempontjából megfogott minket az intelligens tekintete, jellemre inkább egy magának való lónak mondanám. Viszont ha a pályára kerül, nem ismer lehetetlent, mindent belead, hogy ő álljon a dobogó legfelső fokán.