Bár nagyon kevés idő telt el azóta, hogy Soul-lal egymásra találtatok – versenyeztetési szempontjából – ha jól tudom, máris értél el sikereket.
Igen, így van. Először is a legbüszkébb arra vagyok, hogy teljesen egyedül csinálom az egészet. Abban az értelemben, hogy én edzem és csak én foglalkozom vele. Persze rengeteg segítséget kapok – családomtól, agarasoktól -, iránymutatást, amit ezúton is köszönök, mert nélkülük nem írhatnám most ezeket a sorokat.
Eddig három versenyen indultam Soullal Isaszegen és mind a háromszor dobogósok lettünk. Az utolsó versenyt a „November Sprint”-et S2/S3 (sprint táv) kategóriában meg is nyertük. Elképesztően büszke és boldog voltam.
Nagyon várom már a Lovis versenyeket az új pályán, mert mégiscsak itt lettem szerelmes az agarakba és az agárversenyzésbe és az összes agárverseny alatt amit láttam, végig ott lebegett a szemem előtt a kép, hogy egyszer mi is ott leszünk az indulók között.
Végezetül egy pár szóban mutasd be kérlek Soul-t.
Soul (Stemgrove Jaxx) Írországban látta meg a napvilágot három évvel ezelőtt, a Jaxx kennelben, amerikai anyától és apától (Vans Escalade & Jaxx Party Time). Kölyökként lett Ganyecz Mihály agara, de szuka testvérével, Judy Jaxxon-nal együtt Magyar Tamásnál nőtt fel. Több S2-es és A2-es versenyt is nyert Isaszegen. Az egyenes pálya nem feküdt neki, így az új, ovál pályán megcsillogtathatja tehetségét. Soul hatalmas forma, imádom, lökött, vicces, de mégis olyan nyugodt, hogy az már flegmaság. Sokat tanultam/tanulok tőle. Egyszerűen imádom és a jövőre nézve akárhány versenyen indul, amíg szeret futni és örömét leli benne, addig én boldog ember vagyok.
