Jet Mac múlt pénteken először versenyzett a Kincsem Parkban, az új Nemzeti Agárstadionban és rögtön győzelemmel kezdett. Trénerét, Ganyecz Mihályt kérdeztük a sikerről.
Nagyon szép győzelemmel mutatkozott be az agár, ha jól tudom a tulajdonosa is újonc a sportban?
– Nagyon örültünk a remek kezdésnek, szándékosan is és véletlen történések okán is kivártam az első ovál pályás bemutatkozással az új pályán. Jet tulajdonosa Mocher Tamás, aki új szereplője az agaras világnak. Ő is a lovaktól érkezett, csakúgy, mint a Kincsem Parkban jól ismert Molnár Karcsi – büszkén írom, hogy ő is tőlem vitte és nálam treníroztatta első agarát Chillit, akit aztán Mr. Ypsilon is követett.
A sportnak nagy szüksége van a hozzájuk hasonló új szereplőkre. Tamás egy kölyökért jelentkezett be a közelmúltban nálam, azóta pedig már van nálam edzésben egy növendék agara Angliából és Jet Mac Írországból. De biztos vagyok benne, hogy Tamásnál itt nincs megállás 😊.
Mióta van Nálad tréningben Jet Mac?
– Pontosan a verseny előtt egy hónappal került hozzám Írországból a trénerétől, Rachel Ann Wheeler-től. A Covid-19 miatt ott sem voltak versenyek, csak folyamatos alapedzést kapott kint, pálya nélkül. Erre jól tudtunk építkezni.
Bemutatnád nekünk az agarat pár szóban?
– Jet Mac még nagyon fiatal, mindössze 25 hónapos. Írországban született, apja korunk egyik legeredményesebb fedezőkanja, Droopys Jet. Kis kannak számít, versenysúlya 30 kiló alatt van. De arányos testfelépítésű és remek jellemű agár.
Versenyzett már korábban is?
– Jet Mac első három írországi versenyén mindig belsőbb boxokból futott, így nem derült ki igazán a benne rejlő sebesség, mert mindig történt vele valami. A negyedik versenyén átminősítették “kívülfutónak” és rögtön meg is lett az eredménye, szép stílusban tudott nyerni. Ha nem jött volna a vírus miatti leállás, biztosan nem is adják el. A Kincsem Park előtt kipróbáltuk a másik hazai agárpályán is, ott is szép stílusban és győzelemmel mutatkozott be.
Mik a tapasztalataid az agárral? Könnyen készíthető?
– Az összes korábbi agaramat figyelembe véve is az elsők között van a munkára foghatóságban és az „agyasságban”. Egy sima behívásos edzésen is úgy fut, mintha egy igazi nyúl szaladna előtte és ha ráharap a nyúlbőrre, lehetetlen elvenni tőle. Többször megtörtént, hogy egy-egy nagy dararab húst kellett letegyek neki, hogy „elcserélje” a zsákmányát 🙂 .
Mi volt a futam előtt az előzetes megérzésed?
– Nagyon jól sikerült összerakni a szervezőknek a kategóriát, edzésen mind a hat agár közel azonos időt futott. Abban bíztam, hogy mi még felfele jövünk és hittem, hogy több van benne, mint amit edzésen produkált.
A helyzet viszont furcsa volt, mert a hármas boxban az egyik nagy kedvencem, Soul volt, aki tőlem került Németh Vivihez. Így neki is szurkoltam, de nem titok, nyerni szerettem volna, mint mindig.
Milyen volt a verseny? Elégedett vagy az eredménnyel?
– Jet Mac a startjával és az első 150 méterével nyerte meg a versenyt. Erre lehet építkezni, de az edzésmunkát úgy kell átalakítani, hogy hosszabb távon is eredményes lehessen.
Mikor fog legközelebb futni? Mik a távolabbi tervek vele?
– Csakis a Derby lehet a cél. Ehhez mihamarabb át kell rakni 480 méterre. Még nem született meg a döntés, hogy következő versenyen még induljon-e rövidtávon, vagy inkább néhány edzést fusson-e a Derby első előfutamáig 480 méteren.
Te most hány agárral készülsz a futamokra?
– Összesen 11 agár van a kennelemben. Négy sajáttal készülünk idén versenyezni, illetve van plusz három agár, aki csak edzésben van nálam. Jet Mac-en túl, az egyik Keeperhill Rowdy (szintén Mocher Tamás agara) még csak a beiskolázásnál tart, a másik Joes Cody (Tarnai Linda agara), aki írországi és észak-írországi eredményei alapján a kennel másik reménysége. Pici sérüléssel küzd, de remélhetőleg a Derbyben már ő is megmutathatja a tehetségét.
A Szuka Díjra sajnos egyik jó szukám se lesz „hadra fogható”, így az Agárderby a következő igazi cél. Sokan, sok jó agárral készülnek idén a Derbyre, különböző „taktikákkal”, már most izgalmas a helyzet 😊. Mindenki teszi a dolgát, a többi az agarakon múlik.
Fotók: Simkó Szilárd /akutyafotos.hu/
