/ by /   E-Turf Magazin, Hazai agár hírek / 0 comments

VET NEWS – John Konkhe ausztrál állatorvos cikke a versenyagarakról I. rész

VET NEWS
By John Konkhe
Reprinted courtesy Greyhound Star
A cikket fordította: Komárom Diána

Néhány embert lenyűgöz a lóerő, a dinamika egy gyors autó kanyarodásában és maximális sebességében, egy harci repülőgép irányíthatósága, vagy a számtalan rekord, amit megdöntöttek a legutóbbi Olimpián.

Van határa az atlétikai teljesítménynek?

A 20 vagy talán még több év után, amit agár-állatorvosként és -csodálóként töltöttem el, kiráz a hideg a futógéptől, amit versenyagárnak hívunk. Szóval úgy gondoltam, ebben a cikkben összegyűjtök pár statisztikát és élettani csodát azoknak, akiket szintén lenyűgöz ez az imádnivaló, elit kutyafajta.
Az elmúlt 20 év alatt bepillantást nyertem abba, hogyan működik egy angol agár, a finomra hangolt és jól alkalmazkodott kutya-sportoló, kezdve Dr. Ross Staaden felméréseivel, aki Perth-ben futtatott agarakat futópadon, mérve az energia- és oxigén felhasználásukat, szívritmusukat és más fiziológiai paramétereiket, egészen a legutóbbi időkig Dr. Robert Gillette-tel az amerikai Alabama Egyetemről, aki a lépéshosszt, a vágtázás mintáját és a súlyerőket tanulmányozta.
Az alábbi statisztikák azt illusztrálják, hogyan alkalmazkodott az angol agár a nagy sebességű űzéshez. Az adatok egy átlagos, 30 kg tömegű agár teljesítményén alapulnak, teljesítőképessége csúcsán és nyilván sérülésmentesen.

Energiafelhasználás
Egy 30 mp-es verseny első 7,5 mp-ében egy angol agár az izomzatában tárolt, nagy energiát raktározó kreatint és glikogént használja fel, anélkül, hogy szüksége lenne oxigénre. A kreatin alapú energiát az első 3,5 mp-es gyorsítási fázisban használja fel, ami egy standard ovális pálya első kanyaráig tart. Valójában egy agár az energiája felét kiadja a versenynek ebben a gyorsulási szakaszában.
Ugyanakkor, meglepő módon, az agarak, sőt a sprint versenylovak is, amelyek rövidebb ideig versenyeznek, mint 1 perc, napi bevitt energiaigényük mindössze 6%-át adják ki a versenyre történő edzés alatt.

Gyorsulás
Maximális gyorsulás esetén egy agár 70km/h-s sebességet ér el 30 méteren belül, vagyis a startboxtól számított 6 ugrás alatt, miközben majdnem 20 métert halad másodpercenként egy verseny első 250 méterében.
Az egyetlen emlősállat amely nagyobb gyorsulásra képes rövid távon, a gepárd, amely 190 km/h sebességet képes elérni 3-4 ugrás alatt álló helyzetből kiindulva.
Az angol agár egy 500 méteres versenyen 16,45 m/s-os átlagsebességet tud elérni, amely 14,6 m/s-ra csökken a célvonalig. Egy telivér kb. 49 km/h maximális sebességet tud elérni, vagyis 13,6 métert tesz meg másodpercenként. Egy elit humán sportoló 40 km/h-val fut egy 10 mp-es sprint versenyben ami 11 métert jelent másodpercenként.
Az agár izomzata egy 30 mp-es verseny alatt energiájának 75-80%-át anaerob folyamatokból biztosítja, míg hosszú távú versenyeken vagy coursingokon melyek hosszabbak, mint 40 mp, a verseny második felében az összenergia 80%-a oxigén felhasználásával metabolizálódik.

A szív
A versenyagárban a szív teljesítménye a nyugalmi kb. 200 ml/ testtömeg kg-onkénti értékről több, mint 1000 ml / testtömeg kg értékre nő vágta során. Egy agár kb. 15 liter vért keringet meg a testében, vagyis a saját tömegének kb. felét verseny közben. Teljes vérmennyiségét 4-szer, 5-ször keringeti körbe egy 30 mp-es vágta alatt.
Ezek a számok azt jelentik, hogy egy 30 mp-es verseny alatt az agár 4-szer, 5-ször keringet meg kb. 3,4 liter vért a testében. Az agár szívének tömege kb. 1,18-1,73 %-a a testtömegének, vagyis 270-519 gramm egy 30 kg-os agárnál, ami magasabb arány, mint az élvonalbeli versenylovaké (1,0-1,3 %). Más kutyafajtáknál ez az arány kb. 0,77 %, embereknél 0,5 %.
Egy átlagos, 70 kg-os humán atléta szíve hasonló méretű, mint egy agáré, de az agár szíve majdnem kétszer annyit dolgozik, 310-340 szívverés / perc, az emberek 170 – 210 -es pulzusához képest.

SHARE THIS