A Nemzeti Díj és a Batthyány-Hunyady Díj története

A Nemzeti Díj

1959. Direktor (Pozsonyi Béla) győzelme

A Nemzeti Díj lefutásának napja a versenyév első piros betűs ünnepe. Az angol kipróbálási rendszert alapul véve klasszikus versenynek tekintjük a háromévesek legfontosabb tenyészpróbáit, amelyekben kizárólag mének és kancák – leszámítva a gyengébb nemnek járó 1 1/2 kg engedményt – egyenlő teherrel futhatnak. A klasszikusok sorozatának bevezetője a 2000 Guineas-nek megfelelő Nemzeti Díj. Követi az Alagi Díj (2000 m, június 1.), a Magyar Derby (2400 m, július 7.), a Magyar Kancadíj (2400 m, szeptember 8.), majd következik az utolsó állomás, a Magyar St. Leger (2800 m, október 6.).

Minden közreműködő – tenyésztőtől a versenylovasig – álma a legértékesebb trófea, a Derby ”kékszalagjának” megnyerése. Semmit nem von le az előtte lefutott klasszikusok értékéből, hogy a Derbyhez vezető út felkészítő állomásai. Ennek megfelelően, e célt szolgálva 400 méterenként, fokozatosan emelkedik a táv, a besorolás. A Derbyre felkészülni más módon, kisebb versenyekben, évjárat összehasonlítókban, napi főversenyekben is lehet, abban azonban minden idomár egyetért, hogy a távot és a terhelést illetően a fokozatosságot szem előtt kell tartani.

Fennállása óta érzelmi okokból kötődünk annyira a Nemzeti Díjhoz. Egyik legrégebbi, ma is programra kerülő nagyversenyünk. Tekintettel alapításának körülményeire, generációkon keresztül a legmagyarabb versenynek mondták.

1830. június 6-án futottak először Nemzeti Díjat. Az elnevezésen kívül mai versenyünkhöz sok köze nincs, de a nemes szándék miatt ne menjen feledésbe. Széchenyi és kortársai a lóversenyt a hazai lóállomány nemesítése, színvonalának emelése miatt tartották fontosnak. Hét hazafi fejenként 40 – 200 aranyat befizetve 440 arany tőkét alapított, melynek évi 35 arany kamata biztosította a díjat. “Futhat ollyan, 4 esztendőnél nem fiatalabb, magyar honi, nem angol vagy arabs televér mén és kancza, mellynek szülei is már magyar honiak. 1600 posoni öl. A lovas született magyar legyen.”

Az első mai értelemben vett Nemzeti Díjat 1836. június 3-ra írták ki: “200 arany harmincz aranyat érő és Magyarország czimerével ékesített serlegben az első lóé, 50 arany a másodiké. Kamatjából azon 4900 arany tőkének, melyet alapítottak (megj. 44 fő fizetett be 50- 500 aranyat). Ezen díj az eddigi Húsz Hazafi, Első nevetlen, Esterházy és Nemzeti Díjakból olvasztatott egybe.”

A távot, mely azóta nem változott, mérföldben állapították meg. Csak magyarhoni lovak indulhattak, de külföldi lovas is lovagolhatott, aki 4 fonttal vitt többet a nyeregbe.

Elnevezése az idők során többször változott. 1858-ig Nemzeti Díj, 1859 -től Egyesült Nemzeti Díj, 1886-tól Egyesített Nemzeti és Hazafi Díj. 1947-ben futották utoljára.

A régmúlt győztesei közül említsük meg a legkiválóbbakat: Waternymph (1863, Kincsem anyja), Kincsem (1877), Fenék (1886, 50 hosszal nyerte az Alagi Díjnak megfelelő német Union Rennen-t, második a Német Derby győztese), Miczi (1913, a Blaskovich tenyésztés egyesek szerint Kincsem után második legjobbja), Az utolsó történelmi versenyt Hellas nyerte a későbbi Osztrák Derby nyerő Intermezzo II. (Imi apja) előtt. Minci (Imi anyja) még negyedik, a Derby napjára ért a csúcsra, a legnagyobb tenyészpróbában távbírásának köszönhetően fél hosszal előbb ért célba a nagy rivális, középtávú Hellas előtt.

Az osztályharcos években elképzelhetetlen volt, hogy verseny ilyen elnevezéssel és múlttal lefutásra kerüljön. Nemzeti Díjunk újkori története 1956-ban kezdődött, nyerője romjaiból újjáépült telivértenyésztésünk első büszkesége, Imi.

Az előző évi fiatalok legjobbjai, mivel nyereményük alapján más versenyekben tehertöbbletet vinnének, tavasszal rendszerint a Nemzetiben jönnek pályára, itt mutatják meg, mennyit fejlődtek a téli szünetben.

A Nemzeti Díjat többször kimondottan rövidtávú, egyenespályás lovak is megnyerték: Librettó (1966), Nánika (1974), Artist (1975), Köröző (1984). Magas klasszisuk átsegítette őket a sprintertáv és a mérföld közötti 200 – 300 méteren. Mindent felülmúlt a sprinterkirály Tour To Paris győzelme 2018-ban, amikor addigi egyetlen középtávú versenyében úgy ahogy akarta, távolozta az ellenfeleket. A remek telivér utána szép eredményekkel Franciaországban is bizonyította átlag feletti képességét. Felejthetetlen Mágnás Miska 2022-es diadala is, aki utána rövidtávra váltva, bizonyult szinte verhetetlennek.

A ma délutáni Nemzeti Díjat, nyerje bárki, legyen egyenletesen átfutott verseny, legyen starttól a célig tempó, tisztázza az erőviszonyokat!

Turf Archív, Hesp József

A Hármas Korona

Quelindo 2015-ben, az utolsó Hármas Korona nyerő

A „Hármas Korona” (Triple Crown) az egyetemes galoppsort legnagyobb elismerése, a hároméves korosztály három legnagyobb presztízsű versenyének megnyerését jelenti. Európában ezek a klasszikus rövid-, közép- és hosszútávú futamok, amiket az északi féltekén májusban, júniusban és októberben futnak. A magyar Hármas Koronát a Nemzeti Díj (1600 méter), a Magyar Derby (2400 méter) és a Magyar St. Leger (2800 méter) alkotják. Mint a lóversenyben szinte minden, ezek a versenyek is angol mintára születtek, így a hagyományoknak megfelelően, idehaza is mének és kancák privilégiuma. A világ összes országában a 2000 Guineas (Newmarket), az Epsom Derby, valamint a St. Leger Stakes (Doncaster) mintájára írják ki ezeket a nagydíjakat. Az USA Hármas Koronája a Kentucky Derby, a Preakness Stakes és a Belmont Stakes, a többi országban pedig többnyire az angolszász rendszernek megfelelően, a 2000 Guineas, a Derby és a St. Leger neveket használják.

A „Hármas Korona” elhódításához, azaz a Nemzeti Díj, a Derby és a St. Leger megnyeréséhez egyszerre kell átlag feletti képesség, küzdeni tudás, keménység, sebesség és szerencse. E kivételes bravúr elérésére csak nagyon kevés, klasszisnak született telivér volt képes a lósport történetében. Magyarországon a Monarchiát követő időszakban Try Well első, 1936-os „tripláját” követően négy évtizedet kellett várni Bilbao 1977-es sikerére. Érdekes módon, Angliában is erre az időszakra esett egy hosszabb szünet, ott 1935-től 1970-ig, 35 év telt el két Hármas Korona-diadal között, és azóta sem született hasonló. Hazánkban később April Sun (1999) és Saldenzar (2007) tudott győzni, majd utoljára, 2015-ben, első veretlen lóként, Quelindo szerezte meg a Koronát.

A Batthyány-Hunyady Díj

1960. Munka Ünnepe Díj, Bakony (ifj. Hajnal Kálmán) győzelme

 A nagyversenyek sorában a második nagy erőpróba, amelyben a Derby évjárat az idősebbekkel találkozhat, a fokozatosság elvét betartva a Derbyre való felkészítés egyik lépcsőfoka.

A versenyt 1828-ban Batthyány Gusztáv és Iván, Hunyady József és Ferenc alapították, a díjat a grófok által letett 500-500 arany évi 5%-os kamata (100 arany) képezte, és mint létrehozói, ők lettek a névadói. Az első Batthyány-Hunyady Díjat 1829-ben futották, a Hunyady és a Battyány grófok kezdeményezésére került az éves programba, máig szinte változatlan formában. Érdekesség, hogy kezdetben két angol mérföldön (3218 méter) minden korú kancák részére volt kiírva és a zsokék nyeregben vitt terhét is fontban határozták meg. A lovak kétszer egymás után, azaz heatversenyekben lettek próbára téve, az első alkalommal Lichtenstein Herceg kancája, Miracle győzött.

Gróf Széchenyi István 1830 és 1833 között 4 alkalommal nyerte meg ezt a futamot, Estrella nevű lovával ráadásul háromszor egymás után. A Batthyányiak és a Hunyadyak nagy segítői voltak Széchenyinek a lóversenyzés kezdeti időszakában, díjakat ajánlottak fel, Angliából telivéreket importáltak drága pénzen, mecénásai voltak minden tekintetben a hazai futtatásoknak. Többször elnyerték azokat a díjakat, amelyeket ők ajánlottak fel, ezt például Hunyady József lova SYLPH kétszer, majd utána Galvanion és Rosa May, azaz négy egymást követő évben 1852-1855 között voltak sikeresek. Érdekességként megemlítendő, hogy 1881-ben ugyan a pálya minden tekintetben tökéletesen rendben volt, de a futtatók egy indulót sem adtak és ezért elmaradt a verseny.

1836-tól már csak egyfutamos a verseny és a táv is megváltozott, egy angol mérföldre, azaz a máig érvényes 1600 méterre rövidült. Ettől kezdve a Batthyány-Hunyady Díj a tavaszi pesti meetingen a hároméves és idősebb évjáratú telivérek legjelentősebb összehasonlító versenye volt 1896-ig, amikor megjelent a Király, később Millenniumi Díj, hogy átvegye ezt a szerepet.

1949-től a két arisztokrata neve már nem szerepelhetett a programon, így Dákai Díj, majd mivel általában május 1-én (vagy annak közelében) futották, a Munka Ünnepe Díj nevet kapta,1986 és 1990 között pedig lényegében a Káposztásmegyeri Díj töltötte be ezt a szerepet.

A Nemzeti Díj közelsége miatt a Batthyány-Hunyady Díj mára már nem feltétlenül a háromévesek célpontja, ebből adódódóan legtöbbször az idősebb lovak diadalmaskodtak. Természetesen akadtak kivételek, amikor klasszis fiatalok az erejüket bizonyítva megverték a rutinosabb riválisaikat. Tokio, Rascal, Miczi, San Gennaro, Starlight, Tempó, Cagliostro, Kamarás a II. világháború előtt, majd Hellas, Gulianar, Seebirk, Burda, Konfidens, Talár, Korda, Lajta és Devil Princess, illetve a XX. század utolsó Derby évjáratot képviselő nyerője, Finavon, aki 1993-ban a korszak szupersztárját, Ryan’s Giftet utasította maga mögé Varga Zoltánnal. Az utolsó hároméves résztvevő egyébként 1995-ben Gálya volt, majd hosszú szünetet követően 2020-ban Kovács-Bakos Szilvia adta indulónak Charlie Firpo-t, aki meg is nyerte a rangos versenyt. Azóta nem állt starthoz a korosztályt képviselő telivér, és idén is csak az idősebb lovakat láthatjuk a Batthyány-Hunyady Díjban.

SHARE THIS