1948-ban alapították, de elég rövid életűnek bizonyult, mert a következő évben már meg is szűnt, a történelmünkből már jól ismert okok miatt. Mindenesetre 1948-ban személyesen a köztársasági elnök, Tildy Zoltán adta át a tiszteletdíjat, és a rossz idő ellenére tízezren tomboltak a verseny résztvevőinek. Új időszak köszöntött be Magyarország életében, így 1950-től már Vörös Október Díjért futottak a lovak, majd 1967-től Vörös Október Jubileumi Díjként szerepelt a programban. 1989-ben kikiáltották a Köztársaságot, és az ünnep alkalmából a versenytitkár is újra kiírta a Köztársasági Díjat, így elmondható, hogy a díj hűen követte történelmünk minden egyes szakaszát. A táv, a díj és a versenykiírás is gyakran változott az idők során. Régebben fordulóstartos versenyként futották 2200 méteres alaptávról, ahol a kevesebb pénzt nyert lovak előnyt kaptak ,,gazdagabb társaiktól” majd autóstartos versenyként került megrendezésre 2600 méteres távon. Ezután az új pályánkon ismét változott a táv, 3000 méterre nőtt, ami 2007-re 2400 méterre csökkent, ami jelenleg is a verseny távja. Az autóstart érdekesebbé teszi és egyenlő körülményeket is biztosít a résztvevőknek, mely után kiderülhet, hogy ki a legtávbíróbb lovunk. A verseny rekordját sokáig Racerstina (Szűcs Attila) tartotta, aki 2013-ban erős, nemzetközi mezőnyt utasított maga mögé 1.15-ben, ezt 2022-ben Maugli (Joze Sagaj) 14.9-re javította, 2023-ban pedig harmadszor is megnyerte ezt a kiemelt versenyt, így Lester és ő tudott csak triplázni eddig ebben a nagyversenyben.
