Lefutották Párizsban is a tavaszi klasszikusokat
A vasárnapi nap nemcsak Pesten, de Párizsban, egészen pontosan Longchampban is elhozta a háromévesek mérföldes csatáját nemekre bontottan, azaz a mének futottak az Emirates Poule d’Essai des Poulins-ban, a kancák pedig az Emirates Poule d’Essai des Pouliche-ban, bár ez utóbbi trófea sorsa végül a zöldasztalnál dőlt el.
Ami a mének futamát illeti, egy igazi mesterművet csodálhattunk Henri Matisse-nak köszönhetően. Nos, bár nem a 20. század festőzsenije kapott lábra, hanem a róla elnevezett Coolmore-i csődör, viszont a hatása éppen úgy megrengetheti még a világot, mint a képzőművészetét névadója. Ryan Moore-ral a nyergében ugyanis lélegzetelállító stílusban hódította el a trófeát trénerének, Aidan O’Briennek, no és a tulajdonosi körének, azaz a Magnier – Tabor – Smith – Merri négyesfogatnak. Ráadásként ugyanez a felállás ownerestül, idomárostul a 3. helyet is besöpörhette egy másik nagyszerű piktorról, Camille Pissarróról elnevezett ménnek köszönhetően, akit Christophe Soumillon lovagolt. Kettejük közé a Juddmonte farmos Jonquil (O. Murphy) ékelődött.
A nyerő tavaly behúzta a kétéveseknek kiírt Breeders’ Cup Juvenile-t az USÁ-ban, de most erre is rátett egy lapáttal, hiszen a gyors tempónak köszönhetően átírta mind a verseny-, mind pedig a pályarekordot fantasztikus, 1,33,91-es idejével. (A korábbiak 1,34,5 és 1,34,10 voltak.) Ami a verseny lefolyását illeti, Henri Matisse a pelotonban utazott, aztán a véghajrában egyenként előzte meg riválisait.
A kancák 1600 méteres futama elképesztő drámát tartogatott, hiszen a pályán a folyamatosan élen galoppozó, végül orrhossznyival hazaérő She’s Perfect (K. Shoemark) volt előrébb, azonban a helyi versenyintézőség élt a hátrahelyezés jogával, és legyőzöttjét, Zariganát (M. Barzalona) hozta ki nyerőnek. Miért? Mert a hajrában már fáradó She’s Perfect folyamatosan sodródott kifelé, és ezzel nyomta Zariganát is, ergo legalább egy orrhossznyival bizonyára akadályozta ellenfelét.
Ami érdekesség, hogy tulajdonosi/idomári szempontból gyakorlatilag koppintva volt a mének futama, csak más (fő)szereplőkkel, hiszen a nyerő csapata szinte teljesen azonos volt a 3. helyezett csapatával, mivel a bronzos Mandanaba (M. Guyon) tulajdonosa Aga Khan hercegnő, a nyerőjé pedig az Aga Khan Studs, az idomár meg 100%-ig közös Francis Graffard személyében. Amúgy a tréner rendkívül szimpatikusan nyilatkozott, elmondta, hogy bár az ítéletet valóban jogosnak tartja, mindennek ellenére sajnálja a versenyt így elbukó Basher Watts Racing csapatát, és semmiképpen sem ilyen győzelemről álmodott. Kiemelte, hogy lova tovább nem áll, marad a mérföldeseken, ellentétben Henri Matisse-szal, aki egyértelműen eláll 2100-2400-ig biztosan.
-kömi-