Tour To Paris (Jaroslav Línek) a 2018-as Nemzeti Díj győztese
Ma délutáni rendezvényünk fő száma a Nemzeti Díj. Lefutásának napja a versenyév első piros betűs ünnepe. Klasszikus verseny. Az angol kipróbálási rendszert alapul véve klasszikus versenynek tekintjük a háromévesek legfontosabb tenyészpróbáit, amelyekben kizárólag mének és kancák -leszámítva a gyengébb nemnek járó 1 1/2 kg engedményt – egyenlő teherrel futhatnak. A klasszikusok sorozatának bevezetője a 2000 Guineasnak megfelelő Nemzeti Díj. Követi az Alagi Díj (2000 m, június 2.), a Magyar Derby (2400 m, június 30.), a Magyar Kanca Díj (2400 m, augusztus 4.), majd következik az utolsó állomás, a Magyar St. Leger (2800 m, október 6.).
Minden közreműködő – tenyésztőtől a versenylovasig – álma a legértékesebb trófea, a Derby ” kék szalagjának” megnyerése. Semmit nem von le az előtte lefutott klasszikusok értékéből, hogy a Derbyhez vezető út felkészítő állomásai. Ennek megfelelően, e célt szolgálva 400 méterenként, fokozatosan emelkedik a táv, a besorolás. A Derbyre felkészülni más módon, kisebb versenyekben, évjárat összehasonlítókban, napi főversenyekben is lehet, abban azonban minden idomár egyetért, hogy a távot és a terhelést illetően a fokozatosságot szem előtt kell tartani.
Fennállása óta érzelmi okokból kötődünk annyira a Nemzeti Díjhoz. Egyik legrégibb ma is programra kerülő nagyversenyünk. Tekintettel alapításának körülményeire generációkon keresztül a legmagyarabb versenynek mondták. A sajtó, persze nem a szaksajtó többször ” magyar Derbyként” emlegette.
1830. június 6-án futottak először Nemzeti Díjat. Az elnevezésen kívül mai versenyünkhöz köze nincs, a nemes szándék miatt ne menjen feledésbe. Széchenyi és kortársai a lóversenyt a hazai lóállomány nemesítése, színvonalának emelése miatt tartották fontosnak. Hét hazafi fejenként 40 – 200 aranyat befizetve 440 arany tőkét alapított, melynek évi 35 arany kamata biztosította a díjat. “Futhat ollyan, 4 esztendőnél nem fiatalabb, magyar honi, nem angol vagy arabs televér mén és kancza, mellynek szülei is már magyar honiak. 1600 posoni öl. A lovas született magyar legyen.”
Az első mai értelemben vett Nemzeti Díjat 1836. június 3-ra írták ki. “200 arany harmincz aranyat érő és Magyarország czimerével ékesített serlegben az első lóé, 50 ar. a másodiké. Kamatjából azon 4900 ar. tőkének, melyet alapítottak (megj. 44 fő fizetett be 50- 500 aranyat). Ezen díj az eddigi Húsz Hazafi, Első nevetlen, Esterházy és Nemzeti díjakból olvasztatott egybe.”
A távot, mely azóta nem változott, mérföldben állapították meg. Csak magyarhoni lovak indulhattak. Külföldi lovas is lovagolhatott, de 4 fonttal vitt többet nyeregbe.
Elnevezése az idők során többször változott. 1858-ig Nemzeti díj, 1859 -től Egyesült Nemzeti díj, 1886-tól Egyesített Nemzeti és Hazafi díj. 1947-ben futották utoljára.
A régmúlt győztesei közül említsük meg a legkiválóbbakat: Waternymph (1863, Kincsem anyja), Kincsem (1877), Fenék (1886, 50 hosszal nyerte az Alagi Díjnak megfelelő német Union Rennen-t, második a Német Derby győztese), Miczi (1913, a Blaskovich tenyésztés egyesek szerint Kincsem után második legjobbja), Az utolsó történelmi versenyt Hellas nyerte a későbbi Osztrák Derby nyerő Intermezzo II. (Imi apja) előtt. Minci (Imi anyja) még negyedik, a Derby napjára ért a csúcsra, a legnagyobb tenyészpróbában távbírásának köszönhetően fél hosszal előbb ért célba a nagy rivális középtávú Hellas előtt. Az osztályharcos években elképzelhetetlen volt, hogy verseny ilyen elnevezéssel és múlttal lefutásra kerüljön. Igyekeztek elfelejteni és elfelejtetni. Nemzeti Díjunk újkori története 1956-ban kezdődött, nyerője romjaiból újjáépült telivértenyésztésünk első büszkesége Imi.
Az előző évi fiatalok legjobbjai, mivel nyereményük alapján más versenyekben tehertöbbletet vinnének, tavasszal rendszerint a Nemzetiben jönnek pályára, itt mutatják meg, mennyit fejlődtek a téli szünetben.
A Nemzeti Díj után a Magyar Derby nyerői: Naplopó (1926), Tempó (1932), Duce (1935), Try Well (1936), Trissotin (1940), Kamarás (1941), Imi (1956), Frappáns (1961), Imperiál (1963), Iglói diák (1967), Norbert (1970), Isztopirin (1971), Bilbao (1977), Gázsi (1979), Aréna (1980), Turbó (1981), Pierro (1996), April Sun (1999), King’ s Honor(2004), Saldenzar (2007), Latin Lover (2012), Quelindo (2015).
Az angol szisztémát átvéve a Nemzeti Díj, a Magyar Derby és a Magyar St. Leger a Hármas Koronát (Triple Crown) képezi. Megnyerése koraiságot, távbírást, formatartást, keménységet kíván, szükséges az évjárat feletti abszolút fölény. A mesterhármas egy telivér számára a legnagyobb dicsőség, örökre a legkiválóbbak, a legnagyobbak között fogják emlegetni. Eddigi nyerői: Try Well, Bilbao, April Sun, Saldenzar, Quelindo.
Anda és Try Star bármennyire is nagyszerűek voltak, a Hármas Koronáról azért maradtak le, a dicsőségtábláról azért hiányoznak, mert a Nemzeti Díjban gyengébb ellenfél mögött másodiknak értek célba, képességüket a Derby napjára érték el.
A Nemzeti Díjat többször kimondottan rövidtávú, egyenespályás lovak is megnyerték: Librettó (1966), Nánika (1974), Artist (1975), Köröző (1984). Magas klasszisuk átsegítette őket a sprintertáv és a mérföld közötti 200 -300 méteren. Felejthetetlen, mindent felülmúlt a sprinterkirály Tour To Paris tavalyi győzelme. A sok ezernyi közönség egy emberként lelkesen ünnepelte a kedvencet, amikor addigi egyetlen középtávú versenyében úgy ahogy akarta, távolozta az ellenfeleket. A remek telivér azóta szép győzelemmel Franciaországban is bizonyította átlag feletti képességét.
Hesp József
fotó: Dr. Kovács Gábor