Comme il faut – Köteles Andrea
A tavalyi évben legnagyobb örömünkre több lóversenyszakember tért haza, hogy a külföldön szerezett tapasztalatát hasznosítva a Kincsem Parkban folytassa karrierjét. Akkor sokukról beszámoltunk, kérdeztük őket tapasztalataikról. A hazai galopp szezon hamarosan indul, így a következő hetekben azokat a kollégákat keressük meg, akik jelenleg is külföldön élnek és dolgoznak. Hogyan élnek? Hogyan boldogulnak? Hogy látják a nemzetközi lóversenyéletet? Követik-e a Kincsem Park versenyeit?
Talán mondhatjuk, hogy ki volt kövezve előtted az út, szüleid aktívan lovagoltak versenyben, édesanyád Papp Anna amatőrként, édesapád Köteles Bertalan zsokéként. Édesanyád több, mint két évtizede célbírókét dolgozik versenynapokon a bírói toronyban. Te négy éven át amatőrlovasként lovagoltál a Kincsem Parkban, aztán külföldre kerültél. Hogyan jött az ötlet, hogy Franciaországban próbálj szerencsét?
Az alapok már adottak voltak, így számomra nem is volt kérdés mivel szeretnék a későbbiekben foglalkozni. A történet messzire nyúlik vissza, tudni kell, hogy Kovács Sándor idomárnál lovagoltam anno Hegedűs Zsolt lovait, – aki jól ismeri a francia viszonyokat – talán ez volt mindennek az elindítója. Először Olaszországba költöztem testvéremmel, Szandrával és ott dolgoztunk a versenyüzemben. Délután szabad óráinkban rengeteg közvetítést néztünk a francia versenyekről és többször is megfordult a fejünkben a gondolat, hogy érdemes lenne ott is kipróbálni magunkat. Franciaországon kívül még Anglia volt számunkra imponáló. Egy ilyen délutáni galoppnézés során jutott eszünkbe, hogy Hegedűs Zsolt lovai Pia Brandt tréner asszonynál állnak idomításban. Felkerestük Zsoltot, aki megadta Pia elérhetőségeit, jelentkeztünk, hogy munkát keresünk és két hónap múlva már Chantilly-ben voltunk, ahol hat szép hónapot töltöttünk el az istállójában. Ezután én a sokszoros champion legenda, André Fabre istállójában találtam meg a helyem és több, mint hét éve dolgozom már itt.
Hogyan képzeljük el egy napodat?
Úgy gondolom hasonló a menet, mint Magyarországon, csak mások a léptékek. Reggel 6:30-ra járok és négy box elvégzése a feladatom, ezt követően 4-5 lovat lovagolok, de ez a szám természetesen változó. Délután egy órára érkezem vissza az istállóhoz, ekkor elvégezzük a lovak körüli maradék teendőket. Természetesen a versenynapokon is részt veszek, ez is a munkaköröm része.
Hogyan zajlik nálatok egy-egy tréning?
Általában egyenlő képességű lovak dolgoznak együtt, ezt ki kell emelnem, hiszen mindegyik telivér fejlődése egyaránt fontos! Trappolással melegítjük be őket, majd megkapjuk az utasításokat a főnöktől. A kancák és a mének is más és más munkát kapnak, ami az adott ló igényeihez mérten van kialakítva. Azokon a napokon, amikor csak kentrét megyünk, mindenki ugyanazt a távot teszi meg, körülbelül 1400-1600 métert. A lot mindig kap egy vezető lovat, aki a tempóért felelős, miután elértük az adott sebességet természetesen ő már nem vesz részt a munka további részében. Galoppokat már nem mindenki lovagol, csak zsokék és könnyű lovasok.
Mennyire fordítanak figyelmet az állategészségügyi kérdésekre a franciák?
Nálunk az állatorvos, a patkolókovács, a ló fogorvos és a csontkovács mindennapos vendég. Ha egy lónak problémája van, mindent megtesznek, hogy megtalálják az okát és kezelésekkel rendbe hozzák!
A kezdeti elképzeléseidhez képest úgy érzed azt kaptad ettől a munkától, amit vártál?
Még többet is adott, mint amennyit gondoltam volna. Az elején nagyon nehéz volt, de mint tudjuk soha nem könnyű új környezetben új életet kezdeni. A Fabre istállóhoz tartozás kötelező eleme a francia nyelv elsajátítása, ami nem könnyű feladat. Addig csak angolul kommunikáltam a több nációból érkező kollégákkal. A nyelv megtanulása még a francia nyelvterületen sem könnyű, viszont rengeteg támogatást kaptam ahhoz, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok! A mester felesége, Madame Fabre felajánlotta, hogy járhatok esti nyelvképzésre, emellett a munkáltatóm állta a kurzus árát, ami jelentős segítség volt számomra. Az elvégzett munkámmal rászolgáltam a bizalmukra, ma már megbecsült tagja vagyok az istállónak!
A francia lóverseny legendás, a zsokék profizmusa pedig megkérdőjelezhetetlen. Kikkel dolgozol együtt?
Valóban nagyon jók és profik! Pierre-Charles Boudot többszörös champion és Group 1 nyerő minden nap jár lovagolni egy lottot, el lehet tőle lesni egy-két trükköt. Maxime Guyon és Mickael Barzalona zsokékkal csak a galopp munkák alkalmával találkozom. Mind a hármukról elmondhatom, hogy kedvesek és a teljesítményük példaértékű.
Mennyire követed a Kincsem Park eseményeit?
Édesanyám célbíróként dolgozik a pályán, így ő szokott mesélni az aktualitásokról. Egy-két kiemelkedőbb futamot én is megnézek, de ma már annyira nem követem a hazai versenyeket, mint régen, mikor otthon éltem.
Ennyi év után mennyire van honvágya az embernek?
Csak a magam nevében tudok beszélni, nekem nincs honvágyam, mert úgy érzem itt megtaláltam a helyem. Persze a családom és a barátaim hiányoznak, de már itt is van egy baráti köröm és egy kialakított életem.