CSORDÁS EMIL
Mikor kezdtél el lovakkal foglalkozni és hogyan lett belőled idomár?
– 1981-ben a tatai Lótenyésztő Szakközépiskolából nyári gyakorlatra küldtek a Kincsem Parkba. Mackó János galopp idomárhoz kerültem, róla azt kell tudni, hogy többek között Imperiál lovásza is volt. A galopp szakágban kezdtem, egy szezont versenyben is lovagoltam. Az iskola után bevonultam katonának, majd amikor leszereltem, már túl magas volt a súlyom, így kerültem át az ügetőre.
Büki Gábornál folytattam a karrieremet, aki akkor jött haza Németországból, ahol többek között etológiát, azaz ló-pszichológiát is tanult, így az akkori korhoz képest más szemlélettel nyúlt a lovakhoz. Több türelemmel, kevesebb ostorral dolgozott – persze akkor, az állami világban még volt is idő egy-egy csikó alapos és hosszan tartó kiképzésére, sajnos ez ma már nem megy, szinte mindenki azonnali eredményt akar.
Az első két évben csak lovászként dolgoztam nála, igyekeztem a tudományát ellesni majd segédhajtóként elkezdtem versenyezni. Remek időszak köt Bükihez, Segédhajtó Champion címet nyertem 23 győzelemmel, ami hatalmas számnak számított. Büki Gábortól rengeteget tanultam és nagyon sok támogatást kaptam, neki köszönhetően rengeteg jó lovat hajthattam versenyben.
A 60. nyert verseny után, 1994-ben lettem idomár, Gábor éppen akkor vonult vissza, így az ő istállójából több kiváló lovat is átvettem. A Védelem nevű lóval például rengeteg versenyt nyertem.
Hány lóval dolgozol jelenleg?
– Most 33 ló áll az idomításomban, de nagyon fiatal az állomány, hiszen ebből 5 kétévesünk és 5 hároméves lovunk van. Jónak ítélem meg az összetételt, hiszen vannak idősebb jó képességű és klasszis lovak is, akik a komolyabb versenyekben bizonyítanak.
Mit szeretsz a munkádban?
– Ennyi idő után ezt már nehéz megmondani, hiszen a valóság az, hogy az egész életemet így éltem le. A részemmé vált az ügető, vagy talán jobban mondva én váltam az ügető részévé. A sok nehézség ellenére nagyon sok szép dolgot is kaptam ettől a sporttól.
Hogyan értékeled az előző szezont?
– Viszonylag jól teljesített az istálló, meg vagyok elégedve a tavalyi szezonnal. Sikerült összehozni egy normális évet, amilyenre tulajdonképpen minden évben szükség lenne.
Mit vársz az ideitől?
– Kicsit szkeptikus vagyok, mert sajnos egyre kevesebb a megfelelő képzettségű szakember, ezért olyan mennyiségű ló halmozódott fel nálam, amit már nagyon nehezen tudok kezelni. Emiatt sajnos el is kellett utasítanom pár lótartót, mivel az istállóm a kapacitása végére ért. Úgy gondolom, hogy ma Magyarországon 30-40 lónál többel egy idomár nem tud érdemben, kellő odafigyeléssel és eredményesen foglalkozni. De hangsúlyozom, nem a ló sok, hanem kevés a szakember.
Van-e olyan lovad a tavalyi évből, akiket kiemelnél a teljesítménye miatt?
– Ugyan nem tavalyi, de a pályafutásom legkiemelkedőbb lovát, a 2000-es években futott Butterfly-t mindenképpen kiemelném. Ő összesen 16 nagyversenyt nyert.
Tavaly Victroy Knick-el voltam nagyon megelégedve, aki nagyon jól teljesített és két nagyversenyt is megnyert, illetve Urband Legend is szépen dolgozott, megnyerte a Tavaszi Hendikepet is.
Említetted, hogy sok fiatal lovad van most, kikben bízol a legjobban?
– A négyves Zóna tavaly nagyon jól ment, idén rá mindenképpen számítok a Derbyben és a Kanca Díjban is. Jól telelt, készül az idei szezonra, nagyon biztatóan mozog.
A hároméves évjáratból Adamo Fling, Anybody és Australian Gold tűnnek igen ígéretesnek.
A Laura istálló nagy hangsúlyt fektet a tenyésztésre és elsősorban külföldi ménekkel fedeztet. A kétévesek közül egy From Above apaságú, egy Zola Boko apaságú és egy Panne de Moteur – Wale csikóban van nagyon bizodalmunk.
