/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Hazai galopp hírek / 0 comments

Megyer

„Nem akartuk ezt a címet adni: Káposztásmegyer. Hosszú szó, és ami népszerű azt szereti az ember rövidíteni.” Írja 1922-ben Starttól Célig Pálmai Henrik és Krúdy Gyula a magyar turf történelmének emléket állító könyvében.

Káposztásmegyer élete az 1800-as évek közepén után indult, mint tréning telep, elsősorban „falkázásra” készíteni lovakat. Fries Hansi aki magyar fiúkkal és versenylovasokkal készítette  és versenyeztette lovait volt az első  aki Megyert versenyekre való felkészülésre használta. Kvalitásait  gyenge ló anyaggal is bizonyította, mikor Lovik Károly mellé állt.

„A századfordulóig és az első világháborúig a lóversenysport és a telivértenyésztés hazánkban elérte a fejlődésének és népszerűségének olyan fokát, hogy bármely nyugati országhoz hasonlítani lehetett.  A budapesti alagi és káposztásmegyeri meetingeken kívül sok vidéki pályán rendeztek futamokat”. Írja  Dr Fehér Dezső Az angol telivér Magyarországon című könyvében.

Felsorolnék néhány példát micsoda bőség volt akkoriban a futtatók és közönség számára: 1906 Magyar Turfkrónika szerint: Magyar tenyésztésű és tréningezésű lovak futottak több mint 30 pályán, többek között: Budapest, Bécs, Alag, Pécs, Sopron, Kassa, Siófok, Tata, Debrecen, Tátra Lomnic, Pardubice, Kottingbrun versenypályáin egy-egy meeting napon, hogy csak a nagyobbakat említsem.

Befejezésül visszatérnék Krúdy – Pálmai könyvének gondolataihoz, mely könyv akkoriban a legmodernebb nyomdatechnika felhasználásával készült: ”Néhány lelkes, áldozatkész turfbarát Rátonyi, Reiss Henrik, gróf Pejacsevich Albert és gróf Erdődy Rudolf voltak az alapítói hippikus küzdelmek ez új terének. A közönség nem nagyon járt ki eleinte aminek a pálya minden hibájától eltekintve, még az is oka volt, hogy akkor még a város szívében ott díszelgett a gyönyörű pesti lóversenytér, ott volt a nagyszerű alagi gyep….(micsoda kényeztetése a telivér rajongóknak F.A.) Ez az állapot azonban nem tartott sokáig…..a barbár vörös uralom végleg tönkretette a Thököly-úti pályát és a lóversenysport újra megkezdődött a megyeri gyep lett az ami azelőtt az alagi úrlovasverseny volt a pesti meetingek mellett. A megyeri pálya csinosodni kezdett, új tribünt emeltek, új mázsáló, új istálló épült, a miniatűr ring kibővült, a toto kasszák megsokasodtak, és alig egy-két esztendő alatt, úgyszólván a máról holnapra a megyeri versenytér megszépült, megnőtt: a serdülő kis maszatos leányból szép asszony lett…”

Fekete Attila

fotók: Turf Archívum