Vasárnap rendezték Badenben az International Amateur Challenge-t, amely egy nemzetközi amatőrhajtó találkozó. Két kiváló hajtónk, Fazekas Andrea és Pekker György is starthoz állt és el is hozták a harmadik illetve az első díjat is. Őket kérdeztük, hogyan élték meg az eseményt.
Fazekas Andrea:
Mit kell tudni erről a versenyről?
– Ez egy meghívásos baráti amatőrhajtó találkozó, ahol öt országból – Svédország, Olaszország, Németország, Ausztria és Magyarország – egy férfi és egy női hajtó állt starthoz.
Hogyan és milyen lovakat kaptatok?
– Előző este egy bankett keretében húztuk a lovakat, szerencsére mindketten nagyon aranyos lovat kaptunk. Az enyém ráadásul első esélyt képviselt, nemrég a FEGAT-on az egyik futamot meg is nyerte.
Milyen volt a verseny?
– Próbáltam betartani az utasításokat, miszerint a lovam egy “egytempójú” ló. A verseny közepén volt egy kis kavarodás, a vége felé pedig éreztem rajta a fáradtságot, de sikerült szépen jönnie és megtartani a 3. helyet.
Hogy érezted magad kint? Milyen volt a társaság?
– Rendkívül pozitív élmény volt, nagyon jó volt a verseny, a társaság, a hangulat, a légkör. Mindig nagyon jó új embereket megismerni.
Az pedig, hogy a dobogón két magyar hajtó is állhatott, összetettben pedig így a magyar csapat lett az első, fantasztikus érzés. Amikor a tiszteletkörnél a nézők nekünk magyaroknak tapsoltak, az elképesztően jó volt.
Pekker György:
Mi volt az előzetes megérzésed a futam előtt?
– A sorsoláson a 9-es számú lovat húztam, ami nem volt túl szerencsés, hiszen a második sorból kellett indulnom. A lovamnak pedig 1:16 Euro volt a szorzója, így szélső esélyt képviselt, senki sem számított a győzelmünkre. El is könyveltem magamban, hogy lesz egy kellemes versenyünk és ennyi.
Milyen volt a lovad?
– Amikor a lehajtásnál élőben találkoztam vele, akkor nagyon jó érzésem támadt vele kapcsolatban. Egy nagyon szimpatikus ló volt, Offenbach Bigi jutott róla eszembe, akivel egyszer két éve versenyt nyertem.
Volt-e valami taktika a hajtásnál?
– Verseny előtt megnéztem egy videót is és azt az utasítást kaptam, hogy nem szabad kivenni az erejét idő előtt és hogy ne zárassam be magamat a falra.
Milyen volt maga a verseny?
– Sokáig a mezőny végén mentem, aztán keresni kezdtem a pozíciót. Majd előttem valaki elugrotta magát, így a 4-5. helyre kerültem. A végén pedig kihúztam a lovat a szélére és egy szép finissel sikerült elsőnek célba érnem. Senki sem számított a győzelmünkre, én pedig nagyon boldog voltam.
Milyen volt a Baden-i pálya?
– Ez egy igazán különleges pálya, mintha egy élő múzeum lenne a 18.századból. Az emberek nagyon közel állnak a pálya széléhez és ettől még izgalmasabb az egész élmény.
Hogy érezted magad kint?
– Nagyon jól, az elért eredmények miatt főleg. Fantasztikus érzés volt, ahogy nekünk, magyaroknak tapsoltak a nézők.
A társaság és a hangulat és nagyszerű volt, összességében remek hétvége volt számomra.
