Fantasztikus versenyben Lili győzött a Magyar Kancadíjban, nyergében kedvenc lovasával, Gönczi Rebekával.
A fiatal hölgy már a kezdetek óta rendkívüli tehetséggel robbant be a magyar lóversenyzés világába, kitartása, küzdeni akarása továbbra is példaértékű. Az évek során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően Rebeka folyamatosan fejlődik, évről-évre nagy célokat tűz ki maga elé, nem is olyan rég még a legeredményesebb amatőrként-, míg ebben az évben már a crack lovas gárda oszlopos tagjaként ismeri a közönség. Idei célja az volt, hogy minél több nagydíjban kapjon lovaglási lehetőséget, és természetesen a lehető legjobb eredményeket érje el ezekben a versenyekben. A befektetett kemény munka pedig meg is hozta gyümölcsét, immár sokadik alkalommal. Idei mérlege 6 győzelem, 7 második-, 10 harmadik helyezés. Legfontosabb sikerei közé tartozik a Hazafi Díj és a Magyar Kancadíj győzelem, valamint az idei „ezüst lajstroma” is bámulatos, hiszen Rebeka az Alagi Díj-ban, valamint a 97. Magyar Derby-ben is második helyen zárt.
Hogyan értékeled az eddigieket? Számítottál arra, hogy nemcsak nagyversenyekben, de azok közül is a legfontosabbakban leszel ott a top lovasok között?
Megmondom őszintén álmomban sem gondoltam, volna, hogy ennyire sikeres lesz ez az év. Reménykedtem persze, hogy elcsípek pár helyezést, dobogón lehetek, vagy esetleg kis szerencsével még győzzek is, de azt nem gondoltam volna, hogy a Hazafi Díjban és a Magyar Kancadíjban is sikerrel járunk. Ezek az eredmények mindennél többet jelentenek számomra. Mindezt Lilinek köszönhetem és persze a fantasztikus csapatnak és Zala Csabának, akik hittek bennem és lehetőséget adtak a részvételhez.
Milyennek láttad a három legfontosabb versenyedet? Elsősorban az Alagi Díjra, 97. Magyar Derby-re és a Magyar Kancadíjra gondolok.
Az Alagi Díjban Államfőt lovagolhattam Vaclav Luka és Gajdos Zsolt felkérésének hála. Különleges élmény volt, hiszen Államfőt kiscsikó kora óta ismertem, emellett én is abban az istállóban kezdtem meg a karrieremet. Államfő azóta cseh tréningbe került, így persze óriási nyomás is volt rajtam. A verseny után kicsit csalódott voltam, hogy nem sikerült megvernünk For You-t annak ellenére, hogy a lovam óriási szívvel zárkózott, ugyanakkor örültem is, hogy a második hely még így is összejött.
A Magyar Derby-ben már egészen más érzések kavarogtak bennem, visszatekintve, nyugodt voltam, nem aggódtam, Lilit már ismertem és bíztam a tudásában, valamint rendkívül boldog voltam, hogy esélyt kaptam. A verseny lefolyása szintén várakozáson felül alakult, reménykedtem egy pénzdíjas helyezésben, de az ezüstérem lehetőségére nem számítottam, fantasztikus élmény volt.
A Magyar Kancadíjban már tudtam, hogy Lilivel a favoritok közt leszünk, majd Zala Csabáéktól szerdán jött a hír, utónevezték Gold Memory-t. Gyorsan megnéztem a külföldi honlapon a ló előző futásait, és be kell vallanom, megijedtem, hogy ezt a telivért nem fogjuk tudni megverni. Persze továbbra is bíztam Liliben, de a startnál sokkal stresszesebb voltam.
Lilivel különleges kapcsolat alakult ki közöttetek, jól együtt tudtok dolgozni, kívülről úgy tűnik, mintha éreznétek egymás rezdüléseit, jól helyezkedtek, bíztok egymásban, emiatt pedig mindig magabiztosan választod meg a nyomvonalat és érzed, hogy mikor indítsd el. Munkában is szoktad lovagolni?
Munkában sosem lovagolom, kétéves korában egyszer ültem rajta versenyben és akkor úgy éreztem, hogy nem működünk jól együtt. Később teljesen véletlenül kaptam a felkérést, hogy üljek fel rá újra a Hazafi Díjban. Örültem a hírnek, de akkor még nem gondoltam, hogy ennyire kézre áll majd mindössze fél évvel az első találkozásunk után. Akkor már egészen más ló képét mutatta, kiegyensúlyozott volt, minden mozdulatra készséggel reagált, azonnal megkedveltük egymást.
Milyen érzés volt belülről a Kancadíj? Nagyon komoly ellenfél volt Gold Memory, hiszen a Cseh Kancadíjban is ezüstérmet szerzett.
Féltem a konkurenciától, és ahogy mondtam stresszes is voltam egy kicsit. Igyekeztem betartani az idomári utasítást, bár az volt az volt az eredeti terv, hogy a kanyarban inkább kívülről igyekezzek kerülni, nehogy bezárjanak és ez a versenyünkbe kerüljön.
Úgy gondolom szakmai szemmel is jól választottál ívet, szépen sikerült beosztanod Lilit, emellett úgy láttam, hogy amikor a befutóra fordultatok, egy tizedmásodperc alatt hoztál egy remek döntést. Tarzaniya helyet engedett a falon, az ostorra méginkább tört, kifelé, te pedig azonnal a belső barreirhez kormányoztad Lilit. Onnantól pedig már egyenes volt az út a célig. A verseny közben volt olyan pont, ahol már érezted, hogy meglehet a győzelem?
Igen igyekeztem betartani az utasítást, viszont azt már korábban is megfigyeltem Tarzaniya-nál, hogy kifelé szokott sodródni, Lili esetében pedig azt tapasztaltam, hogy nagyon szívesen bujkál a lovak között, ezért mikor megláttam a lehetőséget mégis a fal mellett döntöttem. Ahogy megkaptuk a támasztékot, Lili azonnal belehúzott, és amikor felmentünk a cseh ló mellé már biztos voltam, hogy történhet bármi, már nem verhetnek meg minket.
Legközelebb mikor láthat benneteket a közönség?
Egyelőre ez még bizonytalan, hiszen a Kovács Mihály Emlékversenyben még nem biztos, hogy én lovagolhatom Lilit, ezügyben még megy az egyeztetés, viszont ha minden jól megy a Leger-ben már együtt fogunk indulni.
Gratulálunk az eddigiekhez! További sikeres felkészülést!
Varga Áron
fotó: Zámbó Lili (zlphotos)