Írta: Kovács Botond.
Idén is óriási várakozás előzte meg a Cheltenham Fesztivált, és kedden végre felharsoghatott a híres Cheltenham roar (cheltnhami moraj), amely hagyományosan akkor tör fel a közel hatvanezres tömeg torkából, amikor az indító az első futam előtt felemeli a zászlaját, jelezve, hogy a verseny pillanatokon belül megkezdődik.
Ellentétben a brit síkversenyekkel, amelyek nagyon komoly nemzetközi érdeklődésre és szereplőkre számíthatnak minden szezonban, a Fesztivál amolyan brit és ír közös ügy, olykor-olykor francia szereplőkkel, akik általában nem sok vizet zavarnak. A legjobban talán a bukmékerek várják az eseményt, a derék brit alattvalók több száz millió fontot tesznek kedvenceikre, még az is játszik ilyenkor, akinek amúgy esze ágába sem jut. A míting története 1861-re nyúlik vissza, de ha szigorúan vesszük, csupán 1911 óta tudunk beszélni rendszeres versenyekről. Ekkor döntött úgy a National Hunt Committee, hogy a tavaszköszöntő futamokat kizárólag Cheltenhamben tartják azután. A keddi versenyekből hármat ajánlunk olvasónk figyelmébe: egy Gade 1-es gátfutamot, egy Grade 1-es akadály versenyt, és egy amatőröknek kiírt viadalt.
Az ötéves és idősebb telivéreknek kiírt, Garde 1-es besorolású, Arkle Challenge Trophyt 3199 méteres távon (1 mérföld, 7 furlong és 199 yard nem 3200 méter, kérem) futják tizenhárom akadállyal nehezítve. 1946-ban futották először, bár akkor még nem ez volt a neve, de 1969 óta már így ismerjük, vagyis a legendás Arkle, a háromszoros Cheltenham Gold Cup-nyerő után, aki ezt a futamot egyszer sem nyerte meg. Idén Notebook volt a favorit, miután remek stílusban abszolválta a szintén Arkle-ról elnevezett Grade 1-es Novice Chase-t és Racing Post Novice Chase-t Leopardstownban, előtte pedig a Grade 2-es Craddockstown Novice Cahse-t Rachael Blackmore kisasszonnyal, az írek egyik üdvöskéjével, aki manapság óriási népszerűségnek örvend. Azonban nem Notebook, hanem a szintén Henry De Bromhead idomításában álló, 16/1-hez adott Put The Kettle On (2014 pk, Stowaway – Name For Fame, Quest For Fame) lett az első Aidan Colemannel. Nem a legnagyobb meglepetés, ha azt vesszük, hogy tavaly Cheltenhamben megnyerte az Arkle Trophy Trial Novices’ Chase-t, és előtte Grade 3-ban is második tudott lenni. Ez az összes Black Type megmérettetése, előtte hendikepekben futott, méghozzá remekül. Eddigi 13 versenyéből 7 alkalommal győzött és négyszer volt dobogós. A második helyet a 3/1-en jegyzett Fakir D’oudairies szerezte meg Joseph O’Briennek és John P. McManus-nek Rouge Vif előtt, aki másodjára indult a legmagasabb kategóriában, és ismét be kellett érnie a harmadik díjjal. Az ír amazon csak hatodik lett a favorittal. A győztest 22 ezer euróért vásárolta tulajdonosa a Goff’s-nál 2017-ben, azóta többször gazdát cserélt, vélhetően egyre magasabb áron.
Sokan várták a legnagyobb presztízsű brit gátversenyt, Grade 1-es, négyéves és idősebb lovaknak kiírt Champion Hurdle-t is, amelyet 3298 méteren futnak nyolc ugrás beiktatásával. Ez a futam az ún. Gát Hármas Korona harmadik ága, newcastle-i Fighting Fifth Hurdle és a kemptoni Christmas Hurdle. Az előbbiben Cornerstone Lad diadalmaskodott, az utóbbiban Epatante (2014 pk, No Risk At All – Kadjara, Silver Rainbow), akárcsak a keddi Champion Hurdle-ben. A 2/1-es favorit három hosszat vert az őt üldöző Sharjah-ra, aki az Irish Champion Hurdle-höz képest javított, ott ugyanis csak a hatodik helyet tudta megszerezni a győztes Honeysuckle mögött. (Honeysuckle egyébként gyönyörű sikert aratott a Mares’ Hurdle-ben Rachael Blackmore-ral.) Darver Star ért még tikettre a tizenhét induló közül. A Nagy-Britanniában egyre népszerűbb Tote, a hazai totalizatőr rendszerben működő fogadásszervező, 1 font elhelyezése után 433.90-et fizetett a merész fogadóknak. A pénzt Sharjah hozta. A sikernek Nicky Henderson idomár, Barry Geraghty zsoké és John McManus örülhettek.
Visszatérünk egy gondolat erejéig a Gát Hármas Koronára, és elmondjuk, hogy az 1979/1980-as szezon óta létezik, és eddig mindössze két ló sikerült nyerte: Kribensis (1884 szher, Henbit – Aquaria, Double-U-Jay), aki Mohammed Al Maktoum sejket és Sir Michael Stoute-et örvendeztette meg a teljesítménnyel, valamint Buveur d’Air (2011 pher, Crillon – History, Alesso) Nicky Henderson istállójából. Tulajdonosai Philippe Chemin, a Potensis Bloodstock, Chris Giles és a John P. McManus voltak.
Ejtsünk néhány szót az úrlovasokról is. Az első napon futották a National Hunt Challenge Cupot, az egyik legpatinásabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező amatőr akadályversenyt, amely távja 6371 méter, és mindeközben huszonöt ugrást kell leküzdeniük az indulóknak. A futamot ötéves és idősebb lovaknak írja ki a versenytitkár. Ez a Fesztivál legrégebbi versenye, 1860-ban futották először, tulajdonképpen e köré épült minden (a Grand Annual régebbi, tulajdonképpen a legrégebbi National Hunt futam, de azt a XIX. század nagy részében nem rendezték meg). Ez a leghosszabb is Cheltenhamben, sőt, azt is elmondhatjuk róla, hogy az 1930-as évekig az volt a legjelentősebb ugró verseny a Grand National után. 2017 óta a verseny Grade 2-es státuszú. A legelső futamot a Leicestershire grófságbeli Market Harborough-ban futották, és Mr. Edmund Burton sikerét hozta nyolc éves Bridegroom nevű lován (a brit szokások szerint az úrlovasok neve elé kiteszik a Mr./Ms. megszólítást, lovagi címmel rendelkezők használhatják a Sir a főnemesek a Lord előtagot, tartalékos és aktív állmonyú tisztek a rendfokozatukat). A győztesek listája nagyon színes. Megtalálhatjuk köztük John Maunsel Richardsont, aki nemcsak lovas volt, hanem első osztályú krikett játékos és parlamenti képviselő is, Charlie Cunninghamet, akit a valaha élt leghíresebb skót zsokéként tisztel szülőhazája (nem lehetetlen, hogy négy Scottish Grand National győzelme miatt), John Oaksey, Trevethin 4. és Oaksey 2. bárója, sportújságíró, szpíker, az Injured Jockeys’ Fund (Sérült Zsokék Alapítványa) egyik megalapítója és Willie Mullins ír tréner, aki a valaha élt legsikeresebb idomár cheltenhami győzelmek tekintetében, eddig hatvanhat sikerrel rendelkezik.
Most is ő nyergelte a favoritot, a könyvesek csak 10/11-en merték kínálni Carefully Selectedet, de sajnos a mester fia, Mr. Patrick Mullins az utolsó ugrásnál vert pozícióban leesett lováról. Gordon Eliot idomítottja, Ravenhill (2010 pm, Winged Love – Rhythm Hill, Orchestra) Mr. Jamie Codd kezében viszont remekelt, és 2 ¼ hosszal verte Richard Hobson Lord Du Mesniljét, Colin Tizzard Lamanver Pipinjét, és a mezőny tizenegy másik indulóját. A totó ez alkalommal is jól fizetett, a hármasbefutó 1.755,40 volt 1 font elhelyezése után. Érdekességként megjegyezzük, hogy a futam történelmének legsikeresebb lovasa Mr. Jamie Codd három győzelemmel, a legeredményesebb idomár Jonjo O’Neill hat elsőséggel. Az sem érdektelen, hogy 2017-ben a szenzációs Tiger Roll nyerte a futamot, aki idén harmadszorra készül elhódítani a Grand National trófeáját (róla majd később).
Szerdán kedvező időjárási körülmények között folytatódtak a versenyek. A Grade 1-es Novices’ Chase-ben tíz telivér állt starthoz, hogy leküzdje a 4901 méteres távot és a húsz akadályt. Ez Champ (2012 pher, King’s Theatre – China Sky, Definite Article) számára sikerült a legjobban Nicky Henderson lotjából. A kétszeres ír champion lovas Barry Geraghty számíthat John P. McManus jóindulatára a jövőben is. Champ nevéhez méltó karriert tudhat magáénak. Eddigi 13 futásából 9 alkalommal nyert, 3 futamban második lett (egy versenyében felbukott), ez volt harmadik Grade 1-es sikere. Szorosan mögötte Minella Indo ért célba Rachael Blackmore-ral, őt az 5/2-n jegyzet favorit, a Cheveley Park Stud által futtatott Allaho követte. Battleoverdoyen csak negyedik, hiába nyert Írországban a két Novice Chase-t is tavaly év végén. Úgy látszik a Ryanair tulajdonos Michael O’Leary lovai nincsenek kirobbanó formában. Abracadabras kikapott a Supreme Novices’ Hurdle-ben, Notebook és Petit Muchoir nem brillíroztak, Easyworköt a Novice’s Hurdle-ben megverte Envoi Alen, és a nagy hideg zuhany még hátra volt.
A Cross Country Chase a Fesztivál egyik legkeményebb versenye, idén tizennégy ötéves és idősebb telivér vállalta a megmérettetést a 6069 méteres távon, amelyet harminckét erőkifejtés nehezít, igaz idén csak harmincat kellett megugrani. A versenyt 2005 óta futják, és eddig három lónak is sikerült dupláznia. Garde Champetre 2008-ban és 2009-ben, Balthazar King 2012-ben és 2014-ben volt sikeres. Címvédőként idén starthoz állt 2018 és 2019 hőse, Tiger Roll, aki en passant a Grand Nationalt is behúzta kétszer egymás után. Nyerési esélyeit 8/11-en jegyezték a bukik, topfavorit volt a futam előtt. A babérok azonban a nagy rivális, John P. McManus Easylandjéhez (2014 pher, Gentlewave – Island Du Frene, Useful) kerültek, a nagy Tiger Roll tizenhét hosszal kiszakadva ért a második helyre, őt Out Sam követte a célban. Ettől függetlenül a menedzsment továbbra is Aintreet és a Grand National Handicap Chase-t tartja szem előtt.
A második nap legrangosabb futama a Queen Mother Champion Chase, amelyet a minimális távon, 3199 méteren futnak, tizenhárom ugrással. Először 1959-ben rendezték, ám akkor még Two-Mile Champion Chase volt a neve. 1980-ban Erzsébet királyné (VI. György hitvese, II. Erzsébet édesanyja) tiszteletére nevezték át megköszönve az anyakirályné lóverseny iránti odaadó rajongását és támogatását. A skót grófi családból származó, százkét esztendős koráig élő asszonyról, leánykori nevén Elizabeth Angela Marguerite Bowes-Lyonról most csak annyit jegyzünk meg, hogy VI. Györgyöt kétszer kikosarazta, keze ügyében mindig ott volt egy ginnel teli pohár és kedvenc időtöltése a lóversenyzés volt.
Elmondjuk még róla, hogy az 1956. évi Grand National finisében Devon Loch nevű lova az utolsó akadályt is teljesítve tisztán, senkitől sem veszélyeztetve tört a cél felé, amikor 40 méterrel a cél előtt, pont a királyi páhollyal egy vonalban megmagyarázhatatlan okból felugrott a levegőbe, és elterült a földön. Zsokéja, a később sikeres regényíróként is megismert Dick Francis hiába próbálta menteni a menthetőt, ESB és Dave Dick győzelmét már nem tudta megakadályozni.
Az idei Queen Mother Champion Chase kimagasló, 2/5-ös favoritja a Defi Du Seuil volt, akiről ha azt mondjuk elképesztő képességekkel rendelkező ló, csak nagyon messze járunk a valóságtól. Huszonegy versenyéből 17 alkalommal lett első (ebből hétszer Grade 1-ben!), háromszor második. Mr. MacManus-nek eddig 616 ezer fontot keresett. Jött azonban Paul Nicholls istállójából egy francia tenyésztésű telivér, Politologue (2011 szher, Poliglote – Scarlet Row, Sturgeon), akit elég óvatosan csak 6/1-en adtak a bukmékerek, és óriási meglepetést okozva, Harry Skeltonnal nyergében leiskolázta az egész mezőnyt. Kilenc és fél hosszal mögötte Dynamite Dollars ért célba, szintén Nicholls mester istállójából, őt Bun Doran követte. Futott még: Defi Du Seuil és Sceau Royal.
További izgalmak állnak előttünk, a meetingnek még csak a felénél tartunk. Csütörtökön Rynair Chase, pénteken Gold Cup.