/ by /   Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Állatjóléti előszűrés és ami mögötte van

A Kincsem Nemzeti Kft. a szakmai szervezetekkel egyeztetve évek óta komoly hangsúlyt fektet a galopp és ügetőtrénerek szakmai támogatására, folyamatos képzésére, látókörük szélesítésére, valamint az új állatjóléti intézkedések bevezetésére és betartására.
A lóversenysport Magyarországon és a világ minden részén a megnövekedett televíziós közvetítéseknek köszönhetően folyamatosan a kirakatban van, így egy-egy sajnálatos sérülés vagy baleset azonnal komoly nyilvánosságot kap és felerősödik az állatvédők és a sportágat ostorozók hangja. Egy baleset sosem jó reklám! Ezek a „jószándékú” emberek az ellenérzésüket fogalmazzák meg a sporttal kapcsolatban, sokszor egyoldalúan, cikkek, internetes posztok születnek, televíziós anyagok készülnek, melyben a sportágat és annak hasznosságát kérdőjelezik meg.
A hazai versenyszervező az egyre jobban rá nehezedő nyomás és az elmúlt évek tapasztalata alapján hosszú ideje változásokat sürget a biztonságosabb versenyzésért, valamint a versenylovasok, a lovak, a fogadók és a sportág jövője érdekében. Tudjuk, hogy a lóverseny egy nagyon veszélyes sport, száz százalékosan nem lehet kivédeni minden komoly sérülést, azonban törekedni kell rá, hogy csökkentsük annak lehetőségét.
A szakmai egyeztetések a témáról, a versenylovak versenyre bocsátásának szigorításáról már tavaly ősszel megkezdődtek a Lóversenyzést Felügyelő Bizottsággal, ám az új eljárási rend a Covid-19 vírus és a tavaszi leállás miatt végül a legnagyobb nyilvánosság előtt zajló Derby hetében véglegesedett.
Az állatjóléti előszűrést a Kincsem Nemzeti Kft. saját hatáskörben és saját költségén végzi. A Lóversenyzést Felügyelő Bizottság javaslatára ez a mozzanat nem a versenyszabályzatba lett beépítve, hanem a Versenyszervező házirendjébe került. Mindez természetesen teljesen összhangban van vele, kiegészítve az aktuális szabályokat.

Az előszűrés lényege, hogy minden, a Kincsem Parkban hivatalos versenyen résztvevő telivérnek a versenyt megelőző 48 órában egy állatorvosi szűrővizsgálaton kell átesnie. Az előzetes állatjóléti vizsgálatot a Versenyszervező ingyenes szolgáltatásként nyújtja a trénereknek, futtatóknak, továbbá ez az eljárás támogatja a pályaállatorvos munkáját is, aki megalapozottabb döntést hozhat az esetlegesen szükséges lejelentéskor. A versenyszervező több szakállatorvossal történt egyeztetés után, az ország egyik legnagyobb szaktekintélyét, dr. Kurucz János láb specialista állatorvost kérte fel a feladat ellátására.

– A felkérés elfogadása után milyen gondolatokkal kezdett neki a munkának?
– Három dolgot szeretnék kiemelni – kezdi Kurucz doktor. Az egyik, hogy nincs a világon olyan módszer, amivel objektív módon ki tudjuk 100 % -osan szűrni azokat a lovakat, amikbe kódolva van, hogy egy tragikus baleset résztvevői, illetve okozói lehetnek egy lóversenyfutam során.
A másik, hogy nagyra értékelem a Kincsem Park törekvését és van annyira szívügyem a magyar lóversenyzés és annak jövője, hogyha ez a munka hozzájárul, akkor próbáljunk meg segíteni a lovaknak, a lovasoknak, a sportág megítélésének és megfelelni az egyre erősödő állatvédő szervezetek kívánalmainak. Úgy gondolom nagyon helyesen ismerte fel a magyar lóversenyzés vezetése, hogy ebben az ügyben valamit lépni kell.
A harmadik dolog a megfelelő állatorvos kiválasztása, akinek ezen a területen kellő tapasztalata van. Jómagam 1979 óta foglalkozom lólábakkal, nem nagyon van olyan állatorvos Magyarországon, aki ugyanezt csinálja, ugyanennyi tapasztalattal. Ennek megfelelően sok lovas embert ismerek, és van olyan tulajdonos Alagon, akinek 1989 óta segítek lovakat rendbehozni és most speciel futott lova a Derbyben. Az első alkalom így – egy kívülálló szemével tekintve – picit szerencsétlenül alakult. Éppen ezért az volt a kikötésem az alagi telepre lépésem előtt, hogy miután 1988-ban eljöttem a lóversenypályáról és nem ismerem a versenylovakat, a vizsgálat előtt sem akarom megismerni őket, így az azonosítást más személy végezze.
Az én feladatom csupán addig terjed, hogy mondok egy szakmai véleményt, a többi nem érdekel. Három versenynappal a hátam mögött úgy tűnik ez tökéletesen működik, így teljesen objektíven, a ló képességétől függetlenül alkotok véleményt az egészségi állapotáról.

– Mire szólt a felkérése és mit vizsgál elsősorban?
– A feladatom, hogy próbáljam kiszűrni azokat a lovakat, amelyek végzetes sérülést szenvedhetnek verseny közben. Ne feledjük, az állatok mellett emberi életekről is beszélünk. A vizsgálat során korlátozottak a lehetőségeim. Nem lehetséges, hogy minden lónál megnézzük, van-e mozgászavar, vagy nincs. Azt vizsgálom, hogy van-e olyan gyanú, ami arra utal, hogy a ló valóban tragikus baleset résztvevője lehet, azért, mert olyan problémái vannak.
Az esetek döntő többségében a ló „lengéscsillapító szerkezetének” tragikus csonttöréssel járó sérülései vezetnek a legsúlyosabb eredményre, hogy a ló bukik a verseny során. Bukik a ló, bukik a lovas, és súlyosabb esetben bukik másik mögötte haladó, akár tragikus kimenetelű tömeges balesetet eredményezve.
A futni készülő és versenyprogramon szereplő lovaknál csupán erre a területre, a „lengéscsillapító szerkezetre” koncentrálva végzem a vizsgálatokat.
A leegyszerűsítés kedvéért alkottam erre egy rendszert. A vizsgálatok során próbálom besorolni az érintett összes lovat 1-5-ig terjedő kockázati csoportok valamelyikébe. Az eljárás során csupán rövid fizikális vizsgálat (megtekintés, tapintás) elvégzésére van lehetőségem.
Ha tapintásra nem reagál a ló, akkor az egyes besorolást kapja, ha olyan a fájdalom reakciót tapasztalok, ami azzal jár, hogy szinte ágaskodik, nyög a ló a fájdalomtól az az ötös besorolásba kerül. A négyes és ötös kockázati csoportba került lovakat lépés, ügetés jármódban megvezettetjük. Amennyiben bármilyen fokú mozgászavart tapasztalok, javaslom a ló idomárjának, hogy a lovat ne tegye ki ebben az állapotban a versennyel járó terhelésnek, mert akár egy tragikus baleset okozója is lehet. Ezen felül nagy a valószínűsége, ha ilyen fájdalom reakciója van, akkor a ló nem fogja tudni azt a teljesítményt nyújtani, amire egyébként genetikailag képes. Utóbbi szempont, a fogadásszervezés számára is nagyon fontos, nem beszélve a fogadói bizalomról.
Jó lett volna, ha ezt az eljárást már hetekkel a Derby előtt bevezetik, mert kisebb visszhangja lenne a dolognak. Pláne így, mint később a vizsgálat után kiderült, hogy két Derby induló is fennakadt a rostán. Számomra ez nem lehetett szempont. Különösen, hogy itt is csak utólag tudtam meg milyen lovakról van szó.

Egyébként a Derby napi nagy ló létszámból négy problémás esetszám nem sok, őket a négyes kockázati csoportba soroltam. Azt is figyelembe vettem, hogy a vizsgált lovak pénteken reggel, vagy azon a héten valamikor biztosan mentek egy gyorsabb, erősebb munkát. Ilyen körülmények mellett egy teljesen egészséges lónál is lehet érzékenység ezen a területen. Ez azt jelenti, hogy amit négyesre osztályoztam, az egyébként az ötödik kockázati csoportba tartozna.
Az egyik Derby-ló két dolog miatt is problémás volt. Láttam rajta egy túlsarjadzást, egy hám nélküli daganatot, amit állatvédői szempontból nagyon nehéz megmagyarázni, mert látványos és csúnya. Hiába tudjuk, hogy ebben a szövetben semmiféle érzőideg végződés nincs és a lónak nem jelent különösebb problémát, tud vele együtt élni, versenyezni. Ám a rendkívül vérzékeny szövet, egy kisebb nyomás hatására is vérezhet, ami a lovas sportok mindegyikében azonnali kizárást jelent. Ezért már első ránézésre is kérdéses volt számomra az indíthatósága. Majd végigtapintva a végtagjait az egyik lábán, éppen azon, ahol ez a daganat is látszott, fokozott érzékenység volt tapasztalható a lengéscsillapító szerkezeten.

– Mit nevezünk lengéscsillapitó szerkezetnek? Mit néz pontosan és hogyan?
– A csüd egyenítő készülék állapotát nézem minden esetben. Az egyenítőszalag eredési pontját és az egyenítő csontoknál, valamint a csüd- és pártacsontnál a tapadási pontokat, ami a kritikus. A vágta során, a ló lába kb. 5 tonnával csapódik a talajba. Ezt a hatalmas terhelést, egy vékony szalag rendszer adja át a csontváznak majd a gerinc nyeli el. Vannak olyan kritikus pontok, ahol ez az energiaátadás megtörténik. Ezeket vizsgálom tapintással. Amikor az első láb talajt fog, van egy kapcsolat a szalag és a csont között. Minél jobban húzom, annál jobban tapad, azután szétszakad. A lovaknál, bár sérülnek a szalagok, először nem az sérül meg, hanem a csont, mivel abból tép ki egy darabot a szalag. Energiaátadásnál a szalag megrántja a csontot, ami szuper teherbírású, de sérülékeny, itt történik a végzetes balesetek jelentős része, azért erre fókuszálok.

A második Derby-ló is a négyes kockázati csoportba lett sorolva. A vizsgálat során megkértem, hogy vezessék meg, nézzük meg, mert sántának érzem a fizikai vizsgálat során. Megvezették a lovat, sánta volt.

Mi a sántaság? Mit tart ön sántának?
– A sántaságnak komoly szakirodalma van, ennek ellenére gyakran vita témája, hogy egy ló sánta vagy sem. A fogalom abszolút pontos megfogalmazásához ismerni kell magát a lépést, ami a helyváltoztató mozgás egyik fajtája az ügetés és a vágta mellett. A lépésnek két szakasza van: a végtag a levegőben van, hajlítási és nyújtási fázissal, a levegőben levő pata szabályos félkörívet ír le, az ellenoldali pata éppen felezi ezt. Ha ez nem így van, akkor a ló sánta. A másik szakasz a talajon levő, három fázis: az úgynevezett súlyátvétel, talajt fog, átteszi arra a végtagra a súlyát. Ezt követi a súlyviselés, amikor a teljes terhelés rajta van. A harmadik fázis a súlyeltolás, amikor még mindig a talajon van, de tolja el magát. A súlyátvételnél van egy speciális mozzanat, „csüdízületi átlépés”-nek hívjuk. Ezen mozzanatnál a csüdízület túlnyújtott állapotba kerül, a ló csüdje szinte a talajjal érintkezik. Baleseti szempontból ez az egyik legkritikusabb pillanat. Ha az érintett területen a ló fájdalmat érez, akkor az a ló nem fogja ezt engedni, eltolja magát ebből a fázisból, ez a mozzanat kimarad. A súlyeltolás fázisában szintén van egy speciális mozzanat amit „pataízületi átlépés”-nek hívunk. Ekkor a pataízület kerül extrém túlnyújtott állapotba. Ha ezek közül bármelyik mozzanat hiányos, akkor a ló sánta. A sántaságot azután tovább lehet osztályozni: annak foka, típusa, jellege, stb. alapján.
Mindjárt az első napon, a második bemutatott lónál azt javasoltam, hogy ne indítsák versenyben, mivel az ötös skálán négyes volt a nyomás érzékenysége. Ekkor közölték, hogy a Derby egyik várományosa.
Ilyenkor érdemes azon elgondolkozni, hogy szabad-e olyan lovat megfuttatni, ami nem teljesen egészséges. Tulajdonosokat szabad-e kitenni ilyen rizikónak, hogy a hatalmas értékű ló lehet, hogy tönkre megy? Fogadásszervezés szempontjából sem mindegy, hogy egy esélyes, játszott ló nincs teljesen rendben, akkor az nem tudja ugyanazt a teljesítményt nyújtani, amit várnak tőle. Ha baleset van, ki vállalja a felelősséget? Nem hiszek benne én sem, hogy 100%-ig ki lehet védeni minden problémát, de csökkenteni lehet a kockázatot.

– Ez a szűrőrendszer két körös vizsgálatból áll, ami azt jelenti, hogy lehetőség van a lovat egy bizottságnak is megvizsgálnia a verseny napján, a versenypályán.
– A trénernek jogában áll újabb vizsgálatot kérnie, ez a Kincsem Parkban történik már, néhány órával a start előtt a versenynapon. A három tagú bizottság a Derby napon minden kérdéses lónál többségi döntés alapján a lejelentést szavazta meg. Második körben ugyanezt nézzük, fizikális vizsgálat van, műszeres vizsgálatra nincs lehetőségünk, az a kezelőállatorvos dolga a hét folyamán.
Ráadásul ez a probléma nem látható sok esetben ultrahanggal, mert nem a szalagban van a sérülés, hanem a csontállományban. A sérülés biológiai értelemben olyan, mint egy csonttörés, de nem a teljes felületen. A szalagok kapcsolódási pontjainál a csont kéregállományának apró gerendázatai helyenként betöredeznek, ezzel meggyengítve az egész csontszerkezetet. Az elváltozás röntgenológiailag is csak nehezen diagnosztizálható. Talán az MRI vizsgálatok elterjedésével jobbak lesznek a diagnosztikai lehetőségeink, de a módszer ma még távol áll a mindennapok gyakorlatától. Sajnos arra is van irodalmi adat, hogy tökéletesnek tűnő MRI felvétel ellenére a ló eltörte a lábát a versenypályán.
A mi trénereink azonnali ultrahang vizsgálat után kiáltottak, de felhívom a figyelmet, hogy az ultrahang segítségével a lágyrészek sérüléseink képalkotó vizsgálatára van lehetőség. Versenylovak esetében ezek leggyakrabban az ujjhajlító inak. Mivel azonban ezen képletek sérülései csak elképesztően ritkán eredményeznek tragikus kimenetelű versenylóbalesetet, jelen vizsgálatok során nem foglalkozom velük. Mondhatom, hogy sérült volt az ina, de ez általában nem jár tragikus balesettel. A bukás általában a „csontrobbanás” miatt jön létre a szerkezetnél.

– Ilyen sérülésből mennyi idő alatt épül fel a ló? Van-e gyógymód ezeknél lovaknál?
– A fő probléma, hogy biológiai értelemben a csont sérült, idő kell a regenerálódása. 3-4 hét a minimum bokszfogság, de benne van, hogy két hónap múlva újra előjön ugyanez a probléma. Sok esetben magától is rendeződik a sérülés, ha kellő időt kap a ló. Van olyan módszer ma már, amivel gyógyszeres, fiziko- és fizioterápiás eljárások révén lehet gyorsítani, de a legfontosabb, hogy eredményesebbé tenni az ilyen típusú sérülések kezelését. Ezek a lovak, az esetek 85%-ban pár hét alatt futóképesek lesznek és a korábbi szinten tudnak majd teljesíteni. A módszer hátránya azonban a pillanatnyilag még jelentős költségvonzata.

– Milyenek a tapasztalatok az első hetek után, hogyan fogadták a trénerek a vizsgálatokat?
A második alkalommal nem találkoztam már sok ellentmondással. Ragaszkodunk hozzá, hogy az idomár, vagy megbízottja ott legyen az előszűrésnél. Szeretem, ha átbeszéljük a problémát. A második, harmadik alkalommal kicsit már másképp álltak hozzá, hiszen az idomárok mindegyike tudta, ha egyébként kritikus is volt, hogy nem tökéletes a lova. Talán egyszer eljutunk oda, hogy nem kell lovat lejelentenünk, miután véleményem szerint a legjobban a lovas tudja érzékelni a mozgászavart és ha ezt jelzi a trénernek kevesebb sánta ló kerül programra.

És még valami, ami talán a legfontosabb, és némi félreértésre adhat okot. Mi nem azt mondjuk, hogy az általunk kb. egy perc alatt megvizsgált ló biztosan, pláne nem, hogy nyerési eséllyel indítható a versenyben. Mi csupán arra teszünk javaslatot, hogy azon lovakat, amelyek egy pillanatnyi állapotfelmérés alapján a mellső végtagjaik csüdegyenítő készülékének problémája miatt, nagy kockázattal magukban hordozzák egy tragikus baleset esélyeit, ne tegyék ki a verseny nyújtotta extrém terhelésnek. Az mindannyiunk felelőssége, hogy lóversenyen csak egészséges, fitt állapotban lévő, az adott távra jól felkészített telivérek induljanak.

Dr. Kurucz János szakmai életútja

1979-1980 A gödöllői Állatkórházban, a Bucsy-Michalik-Mezősi-Perényi-Bodó team mellett ismerkedett meg a lógyógyászattal, pataszabályozással, patkolással.

1980-85 Elvégezte az Állatorvostudományi Egyetemet, közben patkolókovácsként dolgozott.

Diplomamunkáját a „Duna-menti országok Lipicai törzsei” címmel, Ausztria-, Csehszlovákia és Magyarország lipicai tenyészeteiben végzett kutatások eredményeként alkotta. A dolgozat azóta is számos, a témával kapcsolatban megjelent könyv, tudományos értekezés forrásmunkájaként szerepel. Közben az egyetemi ösztöndíj kiegészítéséhez jó alapot biztosított a patkolókovács munka.

1985-ben cum laude diplomázott. Freudenauban az osztrák galopp pályán, valamint a Spanische Hofreitschule-nál működő „Pferdklinik Rákóczi”-nál dolgozott.

1986-1988 Az alagi tréningtelep (300 angol telivér-, 120 ügető versenyló, Diplomata Lovarda 40 félvér) állatorvosa lett. A Magyar Lóverseny Vállalat „üzemi állatorvosaként” a magyar lóversenysportban előszőr ő teremtette meg a versenylovak radiológiai vizsgálatának feltételeit.

 1989-ben a Nemzeti Lovarda az Állatorvostudományi Egyetem tanüzemeként 6 éven át klinikai állatorvosként a mindennapi ellátás mellett sebészeti gyakorlati bemutatókat tartott.

1990-ben magánállatorvosi praxisba kezdett, melynek keretein belül Magyarországon elsőként teremtette meg a lovak tartási helyén kivitelezhető radiológiai vizsgálatok feltételeit.

1991-ben istállókörülmények között végezhető légúti endoszkópia vizsgálatok feltételeit valósította meg.

1992-ben az orthopédiai ultrahang vizsgálatokat vezetett be hazánkban előszőr. A mai értelemben vett korszerű sántaságdiagnosztikai, valamint légúti diagnosztikai vizsgálatok-, a lovak adás-vételével kapcsolatos állatorvosi vizsgálatok magyarországi meghonosításában elsődleges szerepe van.

1996-ban a lóval kapcsolatos műtéti lehetőségek kiterjesztésére Tóth József Professzorral és Bodó Gábor Professzorral közösen létrehozta az Equi-Med Mobil Kft-t, egy saját fejlesztésű, hordozható hidraulikus műtőasztal és a hozzátartozó kiegészítők kialakításával. Ennek köszönhetően az állat tartási helyének közelében képesek pár perc alatt fölállítani egy ló műtőt és az arthroscopia-tól a laryngoplastica-ig, minden lónál végezhető műtéti megoldást kivitelezni.

A 2000-es Sidney Olimpián lett „sláger” kezelés lovak orthopédiai problémáinál a „Shock wave”/”Stosswellen”, azaz ballisztikus lökéshullám terápia. Ezt az eljárást honosította meg 2002-ben Magyarországon.

2003-ban a székhelyén, Őrbottyánban egy korszerű ébresztőbox és műtőhelyiség kialakításával szélesítette az egyébként „táskás állatorvosi praxis” nyújtotta palettát.

Pályája 35 éve során számos egyetemista, ill. nem sokkal a tanulmányok befejezését követő stádiumban lévő Kollégina/Kolléga kezdte mellette a tevékenységét.

2002-ban néhány lelkes társával együtt létrehozott a Magyar Állatorvosi Kamara-, ill. az Osztrák Gazdasági Kamara közreműködésével egy lógyógyász képzést, melynek során 36 különböző témában, a világon akkoriban az adott szakterület N°I-jának tartott előadót sikerült megnyerniük.

A Magyar Állatorvosi Kamara Lógyógyász Specialistája.

1996-2016 között a köztestületi kamara megalakulásától kezdve a szervezet országos alelnöke.

1996-2016 között tagja volt „Az Állatorvosok Egészségéért Közhasznú Alapítvány” kuratóriumának.

2001-2009 között a Magyar Állatorvosi Lógyógyász Tagozatának elnöke.

Az alapítása óta, tagja az Alpha Holding által alapított „Év állatorvosa díj” kuratóriumának.

2016-ban Kómár Gyula sebész professzor emlékére alapított díj kitüntetettje.

2019-ben a magyar lógyógyász állatorvosok által alapított legmagasabb szintű díj, a Pósz Béla díj kitüntetettje.