/ by /   Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

A Tattersall-ház története – I. rész

Highflyer és Richard Tattersall

Írta: Tony Morris, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

Richard Tattersall

Richard Tattersall, a világhírű árverezőház alapítója 1724-ben született, egy Lancashire grófságbeli módos gazda második fiaként. A húszas évei elején szülei Londonban küldték szerencsét próbálni az ifjú Richardot. A családi legenda úgy tartja, búcsúzáskor apja megölelte, kezébe nyomott egy súlyos erszényt, amelyben egy csinos összeg, kétszáz font sterling lapult, és azzal bocsátotta útjára fiát, hogy addig maradjon távol, ameddig a pénze tart. A történelem feljegyzett azonban egy olyan verziót is a fiú távozásával kapcsolatban, amely szerint nem a kalandvágy, a tapasztalatszerzés vagy az egzisztencia teremtés volt távozásának oka, hanem az, hogy a lánglelkű és már kora gyermekkora óta a lovakért rajongó fiatalember belekeveredett a remek megjelenése miatt Bonnie Prince Charlie-nak (magyarul: Csinos Karcsi herceg) becézett Charles Edward Stuart által szervezett Stuart-párti jakobita felkelésbe, és szülőföldjén forró lett a lába alatt a talaj.

Karcsi herceg

A gyors észjárású, jó megjelenésű és jól nevelt Richardnak nem volt patrónusa Londonban, de biztosra lehetett venni, enélkül is boldogul majd.

Szüleinek írt első leveleiben beszámol jó soráról és arról, hogy nagy lendülettel vetette bele magát a Hyde Park Corneren bonyolódó lókereskedésbe. Nagyon korán hangot adott óhajának, hogy ebben az üzletágban szeretne karriert csinálni. Beszámolt arról is, hogy egy barátjával összeállva Skóciába utazott, de nem azért, hogy a Stuart-trónkövetelő hadseregébe lépjen, hanem azért, hogy egy skót nemes ménesét felvásárolja. A lovakat később Yorkban és Londonban értékesítette a páros tekintélyes hasznot realizálva.

A Hyde Park-i sarok

Ezután a Beevor lókereskedőház alkalmazásában állt egy darabig. Kitanulta a szakma csínját-bínját, és ami a legfontosabb, megismerkedett a kor legbefolyásosabb és legmódosabb nemeseivel, politikusaival és nagytőkéseivel. A leleményes Richard saját szakállára is üzletelt, nem kevés sikerrel. Kliensei becsületes, pontos és körültekintő üzletembernek ismerték meg, neve egyre jobban csengett a szakmában. Tattersall pályafutása akkor kezdett emelkedni, amikor Evelyn Pierrepont, Kingston 2. hercege megtette méneskapitánynak. A herceg nyilván jó kezekben akarta tudni lovait, hiszen ha szerette is őket, alig törődött velük. Inkább a krikettért rajongott, és nagy szerepe volt a sport mai is érvényes szabályrendszer kidolgozásában.

Lord Grosvenor

Az előkelőségek között magabiztosan forgolódó Richard Tattersall éles eszű ember volt, és ezt akkor is bebizonyította, amikor feleséget választott magának. Somerville 12. grófjának lányával, Catherine-nel kötötte össze életét 1756-ban, és ez végképp bebiztosította számára a társadalomban elfoglalt biztos pozíciót. Két évvel később megszületett fia, Edmund. Természetesen továbbra is professzionális szinten foglalkozott a lovakkal, és azt az álmot dédelgette, hogy egy nap saját kereskedőházat nyit. Fontolva haladó ember lévén nem kapkodott, és egészen 1766-ig várt a jó alkalomra. Ekkor jött a lehetőség, hogy kilencvenkilenc évre bérbe vegyen egy Hyde Park Corner tőszomszédságában lévő telket druszájától, Richard Grosvenor, Grosvenor 1. grófjától (ejtsd: gróvnör). A főrend szenvedélyes futtató volt, az 1790-es években három lova is Epsom Derbyt tudott nyerni, és kancái közül hat hódította el az Epsom Oaks-ot. Ha egy kicsit hamarabb jön a lehetőség, Tattersall nem mulasztotta volna el, hogy felvásárolja Cumberland hercegének áruba bocsátott lovait 1765 decemberében.

Eclipse

Itt talált új gazdára 26 guinea-ért Marsk és fia, a yearling Eclipse 45 guinea-ért (mai értéken kb. 3.500 font, illetve 7.000 font). De nem így történt. A babérokat a már régóta a szakmában tevékenykedő John Pond aratta le, aki nemcsak kereskedő volt, hanem a Sporting Kalendar című kiadvány szerkesztője és ismert lóverseny szakértő is egyben.

III. György arany guinea-je

E ponton kívánjuk megjegyezni, hogy 1 guinea 1 font és 5 pennynek felel meg. Az 1971. február 15-i decimalizálási reform ellenére, a mai napig guinea-ben folyik a kereskedés a Tattersall-nál. Azért a guinea lett az elszámolási alap, mert 1 guinea névértékben verték az aranypénzt a Királyi Pénzverdében.

A piacot Pond uralta, és csak kevesen rúghattak mellette labdába. A Tattersall-háznak fel volt adva a lecke. A sors azonban közbeszólt 1768-ban, a nagy rivális jobb létre szenderült, megnyitva ezzel az utat Richard előtt. A Hyde Park Corneren heti két alkalommal volt vásár, ezért Tattersall úgy döntött a maradék három napon ő bonyolítja a kereskedelmet. Az egyre jobban alakuló vállalkozás vezetése mellett elkezdte a lóverseny sport beható tanulmányozását is. A napi forgalmat agarakkal és a mai értelembe vett hobbilovakkal egészítette ki.

Eilzabeth Chudleigh – grófnő vagy hercegnő?

Az egyre jobban működő vállalkozás 1773-ban új lendületet vett, amikor Kingston herceg elhunyt és lovai értékesítését egykori alkalmazottja bonyolította le. Az ügyletet nagy figyelem kísérte, ugyanis a György-kori Nagy-Britannia egyik legvaskosabb botránya állt a háttérben. A herceg minden vagyonát feleségére hagyta, akivel csupán négy esztendővel azelőtt kötött házasságot. A hercegné, leánykori nevén Elizabeth Chudleigh kalandos életű asszony hírében állt. A kor bálványozott szépsége előkelő családból származott, és Auguszta walesi hercegnő udvarhölgye volt egy darabig. Ekkor vette feleségül Augustus John Hervey, Bristol 3. grófja. Második férje a fent nevezett herceg volt. Eddig nem is lenne semmi különös a történetben, de az első házasságot nem követte válás. A hölgynek a Lordok Háza elé kellett állnia (egy főnemes polgári bíróság elé nem állhatott), és a lefolytatott eljárás után bűnösnek találták bigámia vétségében. Az ítélet példás volt, nem használhatta a hercegnői címet, be kellett, hogy érje a grófnővel (az angol jog nem tesz különbséget grófnő és grófné, hercegnő és hercegné stb. között). Ennél több büntetést azonban nem kellett elszenvednie és a herceg mesés vagyonát, amelynek komoly részét lovai alkották, megtarthatta.

A csélcsap Bolingbroke vikomt


A herceg ménesének értékesítése a legismertebb lókereskedővé tette Tattersall-t, mégsem ennek köszönhette tekintélyes vagyonát, hírnevét és a közmegbecsülést. Mindezt egyetlen ló hozta számára. Az a mén, akit Sir Charles Bunbury tenyésztett 1774-ben, és aki egy darabig Frederick St. John, Bolingbroke 2. vikomtjának tulajdonában állt. Sir Charles Bunbury neve ismerősen cseng a turfrajongók népes táborában. Ő lesz majd, aki James Stanley-vel, Derby 7. grófjával nevet ad az epsomi nagy versenynek 1780-ban. A vikomt aranyifjú volt, ismert tagja a londoni társasági életnek. Két kézzel szórta a pénzt, és annyi adósságot halmozott fel, hogy egy jó házasság sem segített rajta. Érdekesség, hogy feleségét Lady Diana Spencernek hívták. Az asszony nem sokáig bírta a gyötrelmeket, faképnél hagyta tékozló férjét, akinek jóformán minden vagyonát elárverezték, így a Highflyer nevű versenylovát is. A telivér élete mind a tizennégy versenyét megnyerte, köztük az akkor még létező, úgynevezett 1400 Guineas Stakes-et is, amelyet 6700 méterre futottak. Az öt éves lovat a verhetetlenség aurája vette körül. Tetszett ez Tattersall-nak és arra gondolva, hogy remek fedezőmén válhat Highflyerből, 2.500 fontért megvásárolta. Saját színeiben futtatta, és miután utolsó szezonjában sem talált legyőzőre, ménesbe állította a derék hátast. A viszonylag alacsony fedezési díj (15 guinea) vonzotta a tulajdonosokat és Highflyert rengeteg kanca látogatta. A tenyésztésben remek megérzésekkel rendelkező Tattersall úgy vélte, az Eclipse apaságú kancák adják majd a legjobb csikókat, ezért vásárolt közülük jó néhányat. A fedezési díj az első csikók pályára lépése után 50 guinea-re emelkedett, és Highflyer 1785-1796 között és 1798-ban apamén champion lett. Ezt a rekordot Sadler’s Wells-ig senki nem tudta megjavítani. Közel ötszáz utódot nemzett, akiknek 469 győzelem áll nevük mellett, köztük három Epsom Derby, három St. Leger és egy Epsom Oaks.

Highflyer

Highflyer rendkívül gazdag emberré tette Richard Tattersall-t, aki hálából Highflyer Hall-nak nevezte el kastélyát. Amikor 1793. október 18-án kimúlt a mén, ezt a sírfeliratot kapta hálás gazdájától: „Itt nyugszik a tökéletes és gyönyörű Highflyer, akinek Tattersall a vagyonát köszönheti és ezt a tényt mindenki előtt büszkén hangoztatja.” Csupán két esztendeje volt, hogy ezt megtegye, mert egy rendkívül eseménydús élet után 1795-ben Richard is elhunyt. Végrendeletében minden családtagjáról gondoskodott, és külön összeget allokált számos törvénytelen gyermeke számára is.

Az örökség, amelyet hátrahagyott felbecsülhetetlen eszmei értékű, hiszen a Tattersall-ház kétszázötven év után a világ legismertebb és legsikeresebb lókereskedő vállalkozásává vált.

(folyt. köv.)