Írta: Kovács Botond.
Csodálatos rekordot ért el a brazil Jorge Antonio Ricardo nemrégiben. Karrierje során tizenháromezredszer (!) mázsált vissza győztesként. Ezt a csúcsot soha senkinek nem sikerült elérnie a lóversenyzés egyetemes történetében. Az örömteli pillanatra az ötvenkilenc esztendős zsoké szülővárosában, Rio de Janeiróban, az Hipódromo da Gáveában került sor. A hallatlan sikert Gloriosa Negra nyergében érte el a lovas egy egyszerű, 1100 méterre futott hendikepben.
A rajongók által Ricardinho (e. rikárdinyu) becézett brazil szupersztár 2018. február 7-e óta világcsúcstartó nyert versenyek tekintetében, akkor érte utol a kanadai, de Kaliforniában élő Russel Baze-t, aki 12845 elsőséggel rendelkezett. A két fenomén évtizedes csatát vívott egymással az primátusért, hol egyikül, hol másikuk volt előrébb. A párharcnak végül Baze nyugállományba vonulása vetett véget.
– Nemsokára hatvan éves leszek, tizenöt éves korom óta lovagolok, és elmondhatom, hogy szinte az egész életemet a nyeregben töltöttem – mondta Ricardo. – Volt súlyos sérülésem is, de sohasem tudtam megválni a lóversenyzés csodálatos világától. Nem tudok létezni nélküle. 1976-ban nyertem az első versenyemet egy apám, Antonio Ricardo által idomított telivéren. Ő, és két nagybátyám is zsoké volt egykor, a szakma a családom vérében van. Először 1982-ben lettem brazil champion, és az élet úgy hozta, hogy a címemet 2006-ig folyamatosan, megszakítás nélkül meg tudtam védeni. Ezután Argentínába költöztem, és kétszer lettem champion Buenos Aires-ben. Életem egyik legszebb élménye volt, mikor a dél-amerikai champion ló, Much Better társaként 1994-ben részt vehettem a Prix de l’Arc de Triomphe-on. Igaz, csupán tizennegyedikek lettünk, ám így is felejthetetlen nap volt. A legemlékezetesebb szezonom az 1992/1993-as, amikor 477 nyerőt lovagoltam, és nagyon büszke vagyok rá, hogy még másik évadban is 400 felett tudtam teljesíteni. Mindezen kívül ötször nyertem Gram Premio Latinamericanót, azt a nagydíjat, amelyben a földrész legjobb lovai indulnak. Egyelőre még nem gondolkodom a nyugdíjon, szeretnék még jó pár évet a zöld gyepen tölteni.