/ by /   Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

A coolmoore-i csődörös

Írta: James Thomas, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

Sadler’s Wells

Sadler’s Wells és fia, Galileo az elmúlt harminc esztendő legnagyobb hatású fedezőménje. Ketten együtt 162 Group 1-nyerővel gazdagították a lóversenyzés világát, és 26 apamén championi címmel rendelkeznek. Rekordjaiknak se szeri se száma.

Sokak számára meglepő, de ha jobban belegondolunk mégsem, hogy mindkét coolmore-i mént egyetlen ember, Noel Stapleton gondjaira bízták. A közelmúltban hatvanadik életévét betöltött szakember harmincöt éve szolgál Coolmore-ban. Pályáját nagybátyja ír ménesében kezdte, ahol félvéreket tenyésztettek. 1984-ben a világhírű állatorvos, Demi O’Byrne mellett kezdett dolgozni, aki többek között a Vincent O’Brien keze alatt készülő szuperklasszisok, Alleged, El Gran Senor, Storm Bird és Nijinsky kezelő állatorvosa is volt Ballydoyle-ban. O’Byrne később tagja lett annak a csapatnak, akik milliókat költöttek Coolmore nevében, így került hozzájuk Camelot, Dr Devious és Montjeu.

– Demi élő legenda, hihetetlen érzékkel választotta ki a lovakat árverésen – mondja Noel Stapleton csődörös. Rengeteget tanultam tőle, nem mindenkinek adatik meg, hogy ilyen nagy tudású tanítómestere legyen. Neki köszönhetem az állásomat is, ő ajánlott be Coolmore-ba.

A londoni Sadler’s Wells Színház

Staepleton 1986-ban került jelenlegi munkahelyére, és két év múlva beválasztották a fedezőménekről gondoskodó teambe. Abban az évben értek fel a pályára Sadler’s Wells első ivadékai. A hókás, sötét pej mén egyből letette a névjegyét, amikor Prince Of Dance és Scenic holtversenyben megnyerték a newmarketi Dewhurst Stakest, Nagy-Britannia legerősebb csikóversenyét. Nemsokára csatlakozott hozzájuk a Group 1-nyerő Braashee, French Glory, In The Wings és Old Vic, és a Sadler’s Wells második évjáratából származó Salsabil, Opera House, Rinyon és Saddlers’ Hall.

Ahogy egyre jobban bebizonyosodott, hogy egy igazi szupersztár mén él Coolmore-ban, a tulajdonosok felkérték Stapletont a csődörös pozíció betöltésére Nortern Dancer fia mellett.

Amikor kezdtek szállingózni az eredmények azt akarták, állandóan én legyek Sadler’s Wells mellett. Gondolom, nyugodtabban aludtak, hogy tudták, egy emberen elverhetik a port, ha valami félresikerül – tréfálkozik Stapleton. – Valójában ezért jó, ha egy ember gondozza a mént, mert így jobban megismeri, és hamarabb észreveszi a viselkedésén, ha valami nem stimmel. Abban az időben még én sem sejtettem, milyen magasságokba emelkedünk általa. Örültünk az eredményeknek, de valójában fogalmunk sem volt róla, milyen örökséget hagy majd maga után. Fenomenális ló volt.

Galileo

Sadler’s Wells Stapleton gondozásában állt, amikor az ivadékai által a mén elérte a hetvenharmadik Group 1-győzelmet. Fiaiban és lányaiban egyszerre volt jelen a klasszis, a remek küllem és a küzdeni akarás.

–  Nagyon könnyen kezelhető, remek természetű mén volt. Szinte kereste az ember kedvét, és bármit megtett volna értem. Nagyon örülök neki, hogy kitűnően örökítette ezt a tulajdonságát. Ha elmentem egy karám mellett, amelyekben szopós csikók vagy yearlingek voltak, messziről megismertem a Sadler’s Wells ivadékokat. Galileo is örökölte tőle a jó tulajdonságait. A vérmérséklet kulcsfontosságú a versenylovak esetében, mert csak így lehet kibírni a borzasztóan monoton, mindennapos tréinget. Szerintem, ennek eléréshez pontos a napirend a legfontosabb. Sadler’s Wells és most Galileo hajszálpontosan ugyanazt kell csinálja minden nap, a abrakolástól kezdve a lemozgatásig, természetesen ide értve a lóápolást és a boksz almozását is.

2002-ben Galileo is csatlakozott a coolmore-i állományhoz, és hat éven keresztül apjával együtt a hátukon vitték a ménest. Sadler’s Wells 2008-ban visszavonult a szolgálatból. Ekkor Stapletont áthelyezték Galileo mellé.

–  Galileo olyan, mint az apja, vagy talán intelligensebb egy fokkal. Pontosan tudom, mit forgat a fejében, nem tud meglepetést okozni. Sohasem volt vele gondom. Amikor beviszem a fedezőcsarnokba, pontosan azt teszi, amit kérek tőle. Ugyanez vonatkozik az ivadékaira is.

Galileo di Vincenzo Bonaiuti de’ Galilei

Galileo 89 Group 1-nyerőt produkált eddig, és ezzel világrekordot állított fel. Idén töltötte be huszonharmadik életévét, húsz éve fedezőmén, tizenkétszeres apamén champion.

–  Nagyon jó szőrben van, és idén is sűrű szezon vár rá. Minden reggel egy órára kiteszem a karámjába, utána 11.30-kor egy órát sétálok vele, és közben legelhet is. Délután kettőkor ismét karám, majd megint séta és legelés következik.

A mén hírneve és értéke rendkívüli felelősséget ró gondozójára, de Noel Stapleton ebből mit sem érez, megszokta már az ezzel járó nyomást.

Csak akkor jut eszembe, hogy mekkora értéket bíztak rám, ha látogatóink érkeznek. Látom a szemükön az izgatottságot, olyan átszellemülten állnak, mintha egy híres filmsztárt vagy operaénekest látnának. Kivételes a munkaköröm, mert ami minden ember számára kuriózum, és egy életre szóló élmény, nekem minden nap megadatik.

Sadler’s Wells és Galielo mellett Stapleton annak is tanúja lehetett, ahogy a két mén ivadékaiból kiemelkedő fedezőmének váltak. Húsz utóduk, köztük Australia, Churchill, Gleneagles és Highland Reel, produkált már Group 1-nyerő ivadékot. Coolmore nagyon kedvező helyzetbe került, és még nem említettük Danehillt, Montjeu-t és Caerleont.

Noel Stapleton és Circus Maximus

Amikor azt hittük Sadler’s Wellst nem lehet felülmúlni, megjelent Galileo. Hihetetlen, de mégis megtörtént. Bele sem merek gondolni, milyen magasságokba vezethet az út. Nagyon jól el vagyunk látva fiatal ménekkel. Idén csatlakozik a csapathoz Circus Maximus. Nagyon kíváncsi vagyok. hihetetlenül kemény, remek versenyló volt. Igazán kivételes mén, és szintén nagyon jó természetű.

Stapleton beosztása révén nem kifejezetten csapatjátékos, de készséggel elismeri, a ménesi lét elképzelhetetlen összehangolt munka nélkül:

–  Nagyon sokan állunk alkalmazásban Coolmoore-ban, és a csapat összes tagja egyetért abban, hogy kivételezett emberek vagyunk. Bátran állíthatom, a legjobb szakemberek környezetében dolgozom. Paul Gleeson, aki szintén csődörös, negyven éve dolgozik itt. A ménekkel foglalkozó csapat velem együtt nyolc fős, a vezetőnk Tony O’Meara. A munkánk persze megerőltető fizikailag, és nagy hivatástudatot igényel. Emellett fontos, hogy az ember mindig higgadt legyen, soha ne veszítse el a fejét. Ugyan az én lovaim higgadtak, de váratlan helyzetek bármikor előfordulhatnak lovak mellett, ezért nem árt, ha az embernek a helyén van a szíve. Vallom azt is, a mi szakmánkat sohasem lehet teljesen megtanulni. Ezen felül a lovakat minden nap el kell látni, nem számít, hogy karácsony van, vagy ünnepnap, hó, fagy, tél vagy hőség. Mindez azonban örömet okoz, mert szeretem, amit csinálok. Ha nem szeretném, hamar kirostálódtam volna. Nem mindenki tud helytállni, de aki mégis bent marad, a lóversenyzés történelmét író személyek és lovak közelségében foroghat. Ha újra születnék, ugyanezt a munkát választanám.