Írta: Kovács Botond.
A nemrég lefutott Epsom Derby kapcsán akadtunk nyomára a ma is élő, legidősebb derby-nyerő telivérre, Erhaabra. Az alábbi sorokkal a remek telivér eredményeiről és jó sorsáról lesz szó.
Szakad az eső, de ő úgy áll a karámjában, mintha ragyogó napsütés lenne, meg sem kottyan neki a vízözön. Erhaab (1991 stpm, Chief’s Crown – Histoire, Riverman) nem nagy igényű ló, könnyen a kedvére lehet tenni, egy dologból azonban nem enged: a minden napi levegőzésből. Ha esik, ha fúj, ki kell vinni őt a szabadba.
– Megsértődik és rossz kedve lesz, ha nem mehet ki a karámba, és ezt határozottan kimutatja – mondja Tim Varey, az 1994. évi Epsom Derby győztesének gondozója, egyben a Gloucestershire grófágban található Batsford Stud társtulajdonosa. Itt él a legidősebb derby-nyerő, aki minden idők egyik leglátványosabb győzelmét aratta, a tenyésztésben azonban nem alkotott maradandót.
A néhai Hamdan Al Maktoum sejk színeit vivő, John Dunlop idomításában versenyző telivér 11 futásából 4 győzelmet aratott, és begyűjtött 2 második és 2 harmadik helyezést. Életnyereménye közel 600 ezer fontra rúgott. Az 1994. évi Dante Stakes és az Epsom Derby megnyerése jelentette élete legjobb teljesítményét, de az Eclipse Stakesben Ezzoud és Bob’s Return mögött elért harmadik helyre is büszke lehet. Utoljára a szintén 1994. évi King George VI & Queen Elizabeth Diamond Stakesben láthatta Erhaabot a közönség, állandó lovasa, a legendás Willie Carson kezében, de itt csupán a hetedik helyre futotta, messze King’s Theatre mögött.
Ezután Japánba került fedezőménnek, de nem kapkodtak utána a távol-keleti tenyésztők. Hamdan sejk ezért úgy határozott, visszavásárolja Erhaabot, különben is csak hosszas noszogatás után vált meg a méntől, akit „az én kis fekete lovacskámként” emlegetett, és rendkívül büszke volt rá, hiszen Nashwan mellett ő volt a másik saját tenyésztésű derby-nyerője. A ló nevének jelentése: ijesztő, rémisztő, amit állítólag sötét színe miatt kapott.
Erhaab ezután Kentuckyba került egy szezonra, majd a newmarketi Beech House Studba, ezt követően a shropshire-i Wood Farmra. Végül Batsfordba szállították, ahol Alan és Tim Varey tulajdonosok gondjaira bízták.
– Nagyon megörültünk, amikor Hamdan sejk felajánlott, hogy nálunk fedezzen Erhaab. Egy shadwelli derby-nyerőre ki mondott volna nemet? Abban az időben kaptuk meg a még mindig nálunk álló 2004. évi 2000 Guineas győztesét, Haafhd-ot is, akit szintén őfensége tenyésztett. Sajnos Erhaab nem fedezett sokat, valamiért nem volt népszerű. Legjobb ivadéka a nagyon hasznos hendikep lónak bizonyuló Sohraab volt. Vannak még öreg futó ivadékai, de már egyre kevesebb. Nem értem miért hanyagolták a tenyésztők, hiszen apjától, Chief’s Crowntól származik a Dewhurst Stakes és a St. James’s Palace Stakes nyerő Grand Lodge. Nővére, Oumaldaaya Premio Lydia Tesiót nyert Olaszországban. Ha engem kérdeznek, szerintem azért nem adtak neki lehetőséget, mert elég aprócska ló, mindössze 154 cm a marmagassága, és ez sokakat visszatarthatott. Pedig tudjuk, ebben a sportban nem a küllem, hanem a gyorsaság számít. Northern Dancer is ugyanekkora volt, aki hamar megtalálható a pedigréjében Chief’s Crown és Danzig után.
Erhaab kétévesen hatszor futott. 1400 méteren két sikert aratott kisebb hendikepekben, a szezon végén harmadik lett a Group 3-as Horris Hill Stakesben Newburyben 1500 méterre. Hároméves kampányát Newmarketben kezdete egy második helyezéssel a Listed Feilden Stakesben 1800 méteren, majd a yorki Dante Stakesben 3 ½ hosszat vert Weigh Anchorra, és a 2000 Guineas-nyerő Mister Baileys és King’s Theatre is mögötte végzett 2000 méteren. A huszonöt lovas Epsom Derbyben 7/2-es favoritként állt starthoz, és 1 ¼ hosszal verte nagy riválisát, Mohamed Al Maktoum sejk King’s Theatre-jét. A világ még ma sem érti teljesen, Carson hogyan rázta fel a lovat, és hogy érte utol lehetetlennek tűnő pozícióból a Tattenham Cornernél még nyerőnek látszó Mister Baileys-t, a győzelemért küzdő King’s Theatre-t és Gary Tanaka Colonel Collinsát. Hátborzongató befutó!
– Abban az időben még egyetemista voltam, és a Hartpury College-ban tanultam. Az egyik órámról lógtam el a bukmékerirodába, hogy feltegyek egy kis pénzt Erhaabra. A mai napig feláll a hátamon a szőr, ha a befutót nézem. Willie élete egyik legszebb lovaglását mutatta be.
Erhaab kései csikó volt, május 24-én töltötte be a harmincat. Az ember azt hinné, hogy egy öregecske lóval találkozik majd, de életben kifejezetten úgy tűnik, mint akin nem fog az idő vasfoga. Egyetlen ősz szőrszál sem látható a testén, tekintete tiszta, alkata még mindig atletikus, válla erős, járása elegáns, sőt, még mindig kissé hetykének mondható.
– Erhaab 2013-ban vonult nyugállományba. Néha úgy viselkedik, mint egy házsártos öregúr, de nem bánjuk, ő már ezt is megengedheti magának – mondja Mr. Varey mosolyogva. – Külön farmot bérlünk számára a ménesen kívül. Ő a mi büszkeségünk, pedig voltak és vannak remek lovaink. Nálunk állt a 2007. évi 2000 Guineas és Ír 2000 Guineas nyerője, az idén márciusban kimúlt Cockney Rebel, és még mindig a mi ménesünkben van felállítva Harbour Law, a 2016-os doncasteri St. Leger nyerője és Passing Glance, akinek fia, Dashel Drasher Ascot Chase-t nyert februárban, és akihez száz kancát hoztak idén.
Nyugdíjas korában egyes mének szívesen megosztják életterüket egy pónival vagy juhval, de Erhaab magányos harcos, a mai napig egyedül jár a karámjába, és akkor a legboldogabb, ha a távolban legelésző kancákat figyelheti. Amikor jó kedvében van, még mindig ágaskodik, és öles ugrásokkal körbegaloppozza birodalmát. A rágás mostanában nehezére esik, ezért pépes tápot készítenek számára. Szénával már nem kínálják. A karámjában mindig közepes hosszúságú a fű, mert a hosszú fűvel már nem boldogul, a túl rövidet pedig nem tudja letépni. Erre a ménes vezetője személyesen ügyel.
Különleges élmény a turf-történelem élő legendáját látni. A veterán Erhaab egy pillanatra sem hajlandó mozdulatlan maradni a fotózás kedvéért, de azért nagy kegyesen elfogad egy simogatást. Hamdan sejk és örökösei mindent megtesznek azért, hogy egykori kedvenceik a legjobb kezekbe kerüljenek, és ezt gyakran ellenőrzik is. Örömteli érzés egy öreg telivérről hírt adni, aki miután szívét adta futtatójáért, méltó környezetbe és jó kezekbe került.
Az alábbi linkre kattintva megtekinthető az 1994. évi Epsom Derby: