A lovat futtatók és a lovakkal napi szinten foglalkozó szakemberek számára szinte természetes, hogy az állományuk létszáma folyamatosan változik. Vesznek, bérelnek, cserélnek és eladnak lovakat, ami sok esetben egy gyors és probléma mentes adásvételi szerződéssel zárnak. De mi van akkor, ha néhány nap múlva valami kiderül a lóról, esetleg az eladóról vagy a vevőről? Az is komoly fejfájást okozhat, ha a karámból kiszökő lovak a szomszéd gabonaföldjében kötnek ki. Mi ilyen a teendő? Mik a jogai és kötelességei a lótartónak? Ebben nyújt célzott segítséget a Szabó § Tuska Ügyvédi Társulás.
Lótartással kapcsolatos kártérítési szabályok! A Lótartás esetleges hátrányai.
2013 évi V. tv Ptk. alapján
A lótartás nemcsak örömet okoz a lótulajdonosnak, hanem felelősséget is jelent, hiszen előfordulhatnak olyan esetek amiknek jogi következménye lehet. Jelen bejegyzésben a lótartással kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tekintem át.
Először is vegyünk egy közelmúltban előforduló jogesetet:
Az ügyben érintett ló tulajdonos az istállójában álló lovakat kiengedte legelni egy villanypásztorral körbezárt füves legelőre, de figyelmetlenül nem zárta be kellő odafigyeléssel a villanypásztort.
Pár ló ennek köszönhetően átszabadult a szomszédos területre és ott a termény lelegelésével és letaposásával kárt okozott. Amikor a szomszéd észlelte megpróbálta a lovakat befogni, akik ennek hatására megriadtak és további károkat okoztak és csak a szerencsén múlott, hogy a szomszédnak nem okoztak fizikai sérülést.
A jelenleg hatályos 2013 évi. V. tv A Polgári Törvénykönyv a 6:562. § A veszélyes üzem szabályi között felelősség az állatok károkozásáért címszó alatt találhatunk rendelkezéseket az állattartó felelősségére vonatkozóan.
A jogalkotó a norma szöveget a következőképpen határozza meg:
„6:562. § [Az állattartás körében okozott kár]
(1) Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
(2) Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.”
Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben elég egyértelműnek tűnik a helyzet, a lovak tartója, tulajdonosa a legeltetést nem a tőle, mint lótartótól elvárható gondossággal szervezte, illetve felügyelte, így őt terheli az állatok által okozott kár.
Mivel itt már az első, enyhébb felelősségi szabály alól sem tudja kimenteni magát a lótartó, nincs jelentősége a második, szigorúbb szabálynak, a veszélyes üzemi felelősségnek. A veszélyes üzemért való felelősség azt jelenti, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy az ebből eredő kárért való felelősségétől csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Ez a szabály egy laikus számára nehezen értelmezhető jogszabályi rendelkezés.
Példán keresztül. Az istálló mellet eldobott cigaretta csikk miatt váratlanul tűz üt ki és a lovak ez miatt szabadulnak ki és okoznak kárt a lótartó mentesül a felelősség alól, mert ebben az esetben felróhatóság nem terheli.
Viszont a lovak, ha az időjárás viszontagságai miatt például vihar kitörése miatt riadnak meg, és okoznak kárt, a lótartó felelős lesz a kárért, mert a lótartónak számolnia kell azzal, hogy az időjárás változása esetleg megriasztja az állatokat.
Szeretném megjegyezni, hogy a lovarda üzemeltetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, ennek értelmében, ha lovagoltatással összefüggésben következik be valamilyen káresemény (pl. személyi sérülés), abban az esetben a lovarda üzemeltetője szigorúbb szabályok szerint felel. A lovardák működését a jogalkotó szigorúbb szabályokkal kívánja rendezni, amit egy későbbi cikkünkben részletesebben is ismertetni fogunk.
Ezen eset vonatkozásában merül fel a kérdés, hogy érdemes e visszatartani az állatot?
A korábbi Ptk. kifejezetten megengedte, hogy a tilosban talált állatot a föld használója visszatartsa mindaddig, amíg az állattartó az okozott kárt meg nem térítette. Ez a jelenleg hatályban lévő Ptk.- ban így nincs benne, de ez nem jelenti azt, hogy a károsult ezt ne tehetné meg, ha az eset körülményeinek mérlegeléséből az következik, hogy kárának minél gyorsabb megtérítését ilyen módon tudja biztosítani, azonban ebben az esetben átszáll rá az állat tartásáért való felelősség, magáról az állatról is köteles gondoskodni. Így persze kérdéses, hogy érdemes-e az állatot visszatartani, vagy az a célszerűbb, hogy minél hamarabb távolítsuk el a számára idegen földről.
Amint ez az elmondottakból látható, a lovakkal kapcsolatos kártérítési felelősség azon alapszik, hogy a ló tulajdonos az uralma alatt álló állat minden egyes mozdulatért felelősséggel tartozik, ezért biztosítania kell, hogy olyan ne történhessen, hogy az állat kikerül az uralma alól, az ő felelőssége és kötelezettsége, hogy az állat ne okozhasson másnak semmiféle kárt.
Ha kérdésük merül fel hasonló esettel kapcsolatban, keressék bizalommal a Szabó § Tuska Ügyvédi Társulás
Tuska Péter