Köztársasági Díj
1948-ban alapították, de elég rövid életűnek bizonyult, mert a következő évben már meg is szűnt, a történelmünkből már jól ismert okok miatt. Mindenesetre 1948-ban személyesen a köztársasági elnök, Tildy Zoltán adta át a tiszteletdíjat, és a rossz idő ellenére tízezren tomboltak a verseny résztvevőinek. Új időszak köszöntött be Magyarország életében, így 1950-től már Vörös Október Díjért futottak a lovak, majd 1967-től Vörös Október Jubileumi Díjként szerepelt a programban. 1989-ben kikiáltották a Köztársaságot, és az ünnep alkalmából a versenytitkár is újra kiírta a Köztársasági Díjat, így elmondható, hogy a díj hűen követte történelmünk minden egyes szakaszát. A táv, a díj és a versenykiírás is gyakran változott az idők során. Régebben fordulóstartos versenyként futották, ahol a kevesebb pénzt nyert lovak előnyt kaptak ,,gazdagabb társaiktól”majd autóstartos versenyként került megrendezésre 2600 méteres távon. Ezután az új pályánkon ismét változott a táv, 3000 méterre nőtt, ami 2007-re 2400 méterre csökkent. Az autóstart érdekesebbé teszi és egyenlő körülményeket is biztosít a résztvevőknek, mely után kiderülhet, hogy ki a legtávbíróbb lovunk. A verseny rekordját sokáig Racerstina (Szűcs Attila) tartotta, aki 2013-ban erős, nemzetközi mezőnyt utasított maga mögé 1.15-ben, majd 2022-ben Maugli (Joze Sagaj) ezt 14.9-re javította.
Kétévesek Nagydíja
A szakemberek évjárat felmérő versenynek tekintik ezt a futamot, de ha végigtekintünk a győztesek névsorán, akkor nem biztos, hogy tükre lehet a következő éveknek, hiszen egy lónak megterhelő, ha már kétévesen a maximumot kell nyújtania, így sokszor idősebb korában már nem tudta azt a teljesítményt hozni, amit vártak tőle. Természetesen vannak kivételek, gondoljunk csak Bajnok S.-re, Recorderre, Faustra, Kabalára, Apira, Filozófusra, Jágóra, Pózra, Rianóra, Vatikánra, Bob do lt-ra és Flingára.
Most nézzük a verseny történetét!
1934-ben alapították Szent Imre Díj néven. 1936-ban Szent Gellért Díjra keresztelték át, de 1937-ben ismét Szent Imre Díj néven került kiírásra. 1989-től Mai Nap Díj-Kétévesek Nagydíja, 1991-től Kétévesek Nagydíja néven szerepel. Az első győzelem Bajnok S. (Kovács II.} nevéhez fűződik, és akkor még csak 1.34.2. volt a győztes idő. Az első komolyabb fordulat a verseny rekordját tekintve 1939-ben következett be, amikor 1.27-ben Ficzkó nyerte a versenyt Raymerrel. A következő Recorderig váratta magát, aki nevéhez méltóan Marschall Józseffel rekordot rekordra halmozott, hiszen az ő nevéhez fűződik a legjobb Derby idő is, amit 31 évig nem tudtak megdönteni. Nina 1987-ben ügetett győztes (1.21.5) ideje sokáig a legjobb időnek számított. Nina győzelme azért is volt érdekes, mert ő volt az első magántenyésztésben lévő ló, aki itt győzni tudott. A táv szinte mindig 1600 méter volt, de 2007-től az új pálya adottságaihoz igazítva 1800 méter lett. A verseny jelenlegi rekordját Éjjeli Hölgy tartja 1.17.6.-al, amit 2022-ben futott Fazekas Imrével.