Galopp Versenytechnikai Lexikon – II. rész (B)

Baden – Baden – Üdülőhely a Schwarzwaldban, Bajorországban. A várostól  11 km-re Iffezheim község mellett épült  pályán 1858 óta rendeznek versenyeket.  A kontinensen első színhelye a nemzetközi találkozóknak. Rendező az Internationaler Club. A körpálya balra fordulós, kb. 2050 m kerületű. Az egyenes pálya 1200 m, kissé megtört, kb. 550 méterrel a cél előtt csatlakozik a körpályához, amelyre éles sarkok, és keskeny futópálya jellemzőek. A nemzetközi sorozat fő számai : Grosser Preis von Baden 2400 m, Badener Meile 1600 m, Goldene Peitsche 1200 m, Fürstenberg Rennen  2200 m, Zukunfts Rennen (kétéveseknek) 1200 m. Kincsem a Grosser Preis von Baden háromszoros nyerője.

barrier – a versenypálya belső oldala. Kijelölése történhet élősövénnyel, egymástól egyenlő távolságokban ültetett bokrokkal, korláttal, legalább 2 m magas fehér póznákkal. A korlát legalább 80- 90 cm magas, tartóoszlopait belülről rögzítik a földbe.

befutó egyenes –  Az utolsó fordulótól a célig tartó pályaszakasz. Döntő jelentőségű a verseny eredményének kialakulásában. Hossza meghatározza a lovasok taktikáját, a helyezkedést, a lovak erejének, speedjének beosztását. A különböző pályákon, mint szélső határok, vannak 250 – 300 méteres, de akár 800- 850 méteres egyenesek is. Newmarketben a Rowly Mile course 2011 m.

belegaloppozás – Verseny közben egy másik ló lábába való galoppozás, amely révén az ellenfél megsérül ( legtöbbször boka, ín, sarokvánkos ). Előfordulhat, hogy véglegesen versenyképtelenné válik ( súlyos ínsérülés ).

belföldi tenyésztésű ló, belföldi ló – Belföldi tenyésztésű az a ló, amelynek ellésekor az anyakanca tulajdonosa, vagy bérlője a G.V.Sz. szerint belföldi azaz magyar tenyésztőnek minősül és a csikó Magyarországon született. Belföldi tenyésztésű  az a ló is, amelyet belföldinek minősülő tenyésztő tulajdonában vagy bérletében, de fedeztetés céljából külföldön tartózkodó anyakanca elletett, és a csikót ellésének évében, legkésőbb dec. 31 -ig Magyarországra szállítottak.

Belföldi a ló,  a) amely belföldi tenyésztésű,  b) a G.V.Sz. szerint külföldinek minősülő tenyésztő tulajdonában vagy bérletében lévő anyakanca csikójaként Magyarországon született, vagy külföldön született és szopós vagy választott csikóként került Magyarországra, éves koráig, az év dec. 31- ig Magyarországon tartózkodott és ez ideig eleget tett a belföldiesítésre vonatkozó vám – és pénzügyőri rendelkezéseknek. c) amelyet éves korában, legkésőbb az év dec. 31- ig Magyarországra behoztak és eleget tett a belföldiesítésre vonatkozó vám  – és pénzügyi rendelkezéseknek.

A  fentiek szerint belföldinek minősülő ló, kivéve a belföldi tenyésztésű lovat, a versenyeztetés szempontjából csak akkor fogadható el belföldinek, és versenyben csak akkor futhat belföldi lóként, ha a belföldiesítési eljárás lezárult.

belovaglás – A telivér csikókat kb. másfél éves korban, amikor versenyistállóba kerülnek, szoktatják nyereg alá, lovashoz.  Ez a művelet a belovaglás.

beltenyésztés –  A törzsön, vagy a tenyészeten belüli, fajtatiszta tenyésztés.  A rokontenyésztés szűkebb fogalom, olyan állatok párosítását jelenti, amelyeknek közös őse, vagy ősei vannak a felmenő 4 – 5 nemzedéken belül.  A telivértenyésztők az általános állattenyésztés meghatározásával szemben a rokontenyésztést nevezik beltenyésztésnek (angolul inbreed, némtül Inzucht). Célja valamely kiváló ős versenyképességének, jó tulajdonságainak rögzítése az utódban. Okszerűen folytatva nagy jelentőségű tenyésztési eljárás. Hátrányos következmény lehet, ha a rossz tulajdonságok konszolidálódnak. Kedvezőtlen hatása a degenerációban jelentkezik. Kincsem, Galopin, Kisbér, St. Simon, Bend or, Bona Vista, Cyllene, stb. az említett tenyésztési eljárás eredménye.

besavanyodott ló –  A túlerőltetett, túlversenyzett lónál bekövetkezhet, hogy étvágyát veszti, kondíciója leromlik, idegessé válik, versenykészsége és versenyképessége visszaesik. Az idomár feladata, hogy lovai étvágyát, erőállapotát, viselkedését állandóan figyelemmel kísérje, szakszerű tréninggel és versenyeztetéssel a ” besavanyodást”  megelőzze. Ha ez mégis bekövetkezik, adjon kellő időt a lónak, hogy az teljesen kipihenje magát, visszanyerje fizikai állapotát, versenykészségét.

besütés (bélyegzés) – A ló egyedi megjelölésére szolgáló eljárás, amely során tüzes vassal számot, betüt, ill. jelet égetnek különböző testrészekre (nyak, lapocka, nyereghely, felcomb).  A telivérek megjelölése a nyereghely mindkét oldalán történik. A bal nyereghelyre szárnyas lófejet (Pegazus ), melléje az ellés évének utolsó számát sütik. A jobb nyereghelyre a Magyar Méneskönyv Vezetősége által megadott évjárati sorszám kerül, amely azt jelenti, hogy a csikó hányadiknak született évjáratában.

beugratás – A ló ősi, örökletes ugrókészsége kifejlesztésének, ugróversenyre előkészítésének első fázisa. Az ugróversenyre szánt lóval szemben fontos követelmény szemének, végtagjainak egészsége, épsége, ezért a beugratást ezek alapos megvizsgálása előzi meg. A beugratás az ugróiskola (lásd ott)  használatával kezdődik. Jól bevált szokás az ideges, besavanyodott ló beugratása. A legtöbb ló ettől megnyugszik, visszanyeri versenyzőkedvét. Ezért gyakori, hogy az idomárok abban az esetben is beugratnak lovat, ha nem akarják ugróversenyben indítani.

blinkers (ej. blinkersz) – lásd szemellenző

bliszter, bliszterezés (bedörzsölés) – Angol szó, jelentése hólyag. Bliszternek az idült in, izületi csontmegbetegedések gyógykezelésére használt vegyi anyagokat nevezik. Régi tapasztalat, ha az említett idült megbetegedéseket valamilyen vegyi anyaggal ismét hevennyé fellobbantanak,  a heveny folyamatok lezajlása után a bántalom annyira javul, hogy a ló versenyzésre ismét  alkalmas lehet. Ezek a vegyi anyagok, bliszterek a bőrbe dörzsölve gyulladást okoznak.  A bliszter hatására ugyanis a bőrben, bőralatti kötőszövetekben histaminok szabadulnak fel, s tulajdonképpen ezek a gyulladás elindítói. A bliszterezés után várható, hogy a kitágult vérereken át a lerakódott kóros szövettörmelékek felszívódnak. Lehetnek kenőcs halmazállapotú és folyékony bliszterek. Azt, hogy a blisztert mennyi ideig kell a beteg testrészre dörzsölni, a kóros elváltozástól függően az állatorvos dönti el. Bliszterezés után a ló hosszabb – rövidebb pihenőt kap. A folyékony blisztert enyhe esetekben úgy is alkalmazzák, hogy a kezelés időtartama alatt a lovat nem állítják le, lassú mozgatással félkondicióban tartják.

bokavédő – Bőrből készült, csattal ellátott, a bokát sérüléstől védő szerszámzat. Hibás lábállású lónál fontos.

Szöveg: Hesp József

SHARE THIS