rálovaglás – Rálovagolt az a lovas, aki verseny közben lovával közvetlenül egy másik ló mellett, azt egy lóhossznál kisebb távolságra megelőzve, vagy azzal egyvonalban mellette haladva a másik lóhoz olyan szorosan lovagolt, hogy ezzel hozzáérve azt az egyenes irányú futásból kiszorította, és akadályozta teljes sebességének kifejtésében. A Versenyintézőség az akadályozó lovas lovát diszkvalifikálja, illetve hátrahelyezi, ha megítélése szerint az akadályozás a verseny eredményét befolyásolta. Nincs helye a diszkvalifikálásnak, ha a rálovaglás kölcsönös volt. Ha a rálovagást egy harmadik lovas okozta, akkor az ellen kell eljárni. Ebben az esetben a közvetlenül akadályozó vétkes lovas lovát, mert nem tehet róla, nem diszkvalifikálják, nem helyezik hátra.
“rendben” jelzés (all right) – Amikor a mázsáló a visszamázsálást befejezte és nem emeltek óvást, a Versenyintézőség sem indított eljárást a futam kimenetel ellen, célfotó esetén a célbíró megállapította a helyezési sorrendet, a mázsáló a Versenyintézőség egyik tagjának engedélyével megadja a “rendben” jelzést. A jelzést csengetés, továbbá, mint sok helyen szokásos, vörös golyó felhúzása jelzi. Véglegessé válik a helyezési sorrend, bemondják a bírói ítéletet.
részidő – A verseny valamely szakaszára, résztávjára mért idő. Nálunk 400 méterenként mérik. Ha a verseny távja nem osztható maradék nélkül 400- zal, az első résztávot úgy állapítják meg, hogy a részidők ezután 400 méterenként mérhetők legyenek. Pl. 1000 méterre 200- ig, majd 200 -tól 600 -ig, majd 600- tól 1000 méterig mérik. A részidők nagyban hozzájárulnak annak megítéléséhez, hogy a verseny eredménye tükrözi- e az erőviszonyokat, az eredmény a lovak képességének megfelel- e. Egyenetlenségük (pl. kezdeti lassú tempó) az eredmény realitását teszi kétségessé. A hivatalos eredményben feltüntetik a részidőket.
rossz szokások – Tapasztalat szerint legtöbbször nem vele született, hanem az élet folyamán szerzett hibák. A legtöbb rossz szokás helytelen bánásmód, vagy még inkább annak a következménye, hogy a ló a boxban unatkozik. Könnyebb megelőzni, mint a lovat leszoktatni valamely rossz szokásról. A leggyakrabban
előfordulók: harapás, rúgás, vágás, fejet féltés, nyelvöltögetés, csökönyösség, szitálás, pártatiprás, eltagadás, ijedősség, abrakkiszórás.
Royal mares (e. rojal merz) – Királyi kancák, egy részük az angol telivérek ősanyái. II. Károly (1630 – 1685) udvarmestere vásárolta fel és a királyi ménesben helyezte el őket. Legtöbbjük arab, berber, török eredetű. A Bruce Love által osztályozott 50 őskanca közül a 7., 11., 12., 13., 15., 32. család megalapítója királyi kanca.
rövid távú ló – Angolul flyer, németül Flieger, mindkét elnevezés nálunk is elterjedt. Gyors kezdősebességű, legjobb teljesítményét csak rövid távon futó ló.
rövid távú versenyek- Nálunk az 1300 méteres és ennél rövidebb futamok. Csupán gyorsaságot, robbanékonyságot követelnek a lótól, ezért a kipróbálás szempontjából jelentőségük kisebb. Az idősebb lovak részére sok a rövidtávú futam az USA- ban, Angliában is. Kevés Franciaországban.
sántaság- Mozgászavar, a végtagbetegségek leggyakoribb, legszembetűnőbb és legfontosabb tünete. Típusai: 1. Típusos, ha egyetlen végtag mozgásában van eltérés. 2. Atípusos, ha több végtag beteg, 3. Speciális, egyes mozgatóidegek bénulása, izmok, inak szakadás esetén. A típusos sántaság három formája ismeretes: a) előreviteli, a ló végtagjának előre lendítése zavart, lábtő és csánk feletti bántalmak esetén, b) megterhelési, ha a megterhelés zavart, lábtő és csánk alatti bántalmak esetén, c) vegyes típusú, ha a végtag előre lendítése és megterhelése is zavart, csánkon és lábtőn előforduló betegségek esetén.
A sántaság fokozatai: a) kisfokú, ha lépésben nem, csupán ügetésben vehető észre, b) közepes fokú, ha már lépésben észrevehető, c) súlyos, ha már nyugalmi helyzetben is észrevehető. A gyógykezelés a sántaság fokától, típusától, heveny, vagy idült jellegétől függ.
sebes munka, “sebes” – 7- 800 méteres, versenytempónál lassabb, nem maximális erőkifejtést igénylő munka. Általában a rendszeresen startoló ló két verseny közötti formában tartó munkája, ezenkívül galoppot megelőző munka.
síkverseny- A lovak díjért, lovasok alatt, síkpályán történő futtatása. Célja a versenyképesség megállapítása. Tenyésztési szempontból a síkversenyek a legjelentősebbek. Előnyük, hogy már 3 éves korra elbírálható a ló képessége, ami a szülők tenyészértékének korai elbírálását is lehetővé teszi. Előnye az ugróversenyekkel szemben az is, hogy a lovas ügyessége kisebb mértékben befolyásolja az eredményeket.
sínesség – A német Schienbein (sípcsont) gyulladás eltorzított változata. A még fejlődésben lévő 2 éves telivéreknél fordul elő. Hajlamosító körülmény a kemény talajon végzett intenzív galopp, verseny, valamint a kevésbé szilárd csontozat. A lábközépcsont elülső felületén kifejlődött csonthártyagyulladás kezdetben rendkívül érzékeny, meleg, duzzadt. A ló mozgása kötött, megfelelő orvoslásra a mozgászavar és a fájdalom csökken, megszűnik, csak a lábközépcsont elülső felületén kialakult idült, ívelt csontkemény duzzanat utal a lezajlott gyulladásra. A heveny esetek gyógykezelése pihentetéssel és hideg borogatással történik.
speed, speedes ló – Speed ( e. szpid ) angol szó, jelentése sebesség. Versenylóval kapcsolatban végsebességet, egy bizonyos szakaszra az ellenfeleknél nagyobb gyorsaságot jelent. Az idomítás során fejleszthető tulajdonság (szpídelés). A speedes ló a verseny utolsó fázisában még fokozza iramát. Az ellenfelek “leszpídelése” sokszor látszólagos, nem jelent erősítést, csak a tempó tartását , ugyanis a hosszú távú versenyek végkűzdelmében sok ló a fáradtságtól csökkenti tempóját. A speed hossza lovanként változó, a rövid speeddel rendelkező lovat megfelelő időben kell hozni. A végsőkig tartalékolni a lovas számára nehéz feladat. Gyakori, hogy a lovas pozíció keresés, a verseny bizonyos szakaszán a tempó hamis megítélése, túl korai támadás miatt kiveszi a lóból a végsebességet, s lova nem tud még egyszer jönni.
“sötét” ló – Versenyben még nem indult ló, képességét nem ismerjük. Esélyének megítélésénél származására, a munkahírekre lehet alapozni.
spriccer – 5- 600 méteres gyorsmunka. Rövid ideig tartó maximális erőkifejtést igényel, a legjobb módszer a gyorsaság fejlesztésére. Régebben a versenynap reggelén, vagy előző nap a lovak spriccert mentek, amely az utolsó előkészületet jelentette. Ajánlatos két nappal a verseny előtt végezni.
stakes (e. sztéksz) – Angol szó, jelentése betét. Az a verseny, amelynek győztesét és helyezettjeit versenydíjként a nevezési és “állvamaradási” díjak összege, valamint az egyesület által adott díj illeti. Angliában a nagyobb versenyek stakes- ek.
“starter keze alatt” lévő ló. Az a ló, amely az indulásra felszólításkor a startnál van. A lónak a versenyben részt kell vennie, kivéve, ha az állatorvos sérülés miatt lejelentette, ha érvénytelen indítás után a verseny távját lefutotta és a Versenyintézőség az idomár kérésére engedélyezi, hogy a ló a versenyben ne vegyen részt, ha a Versenyintézőség a lónak versenyben részvételét letiltotta, ha a lovas a start előtt megsérült, vagy rosszul lett és nem tud eleget tenni lovaglási kötelezettségének.
startszám – Az induló bejelentés lezárása után a versenytitkár kisorsolja az indulónak adott lovak startszámát a lovak idomárjai, vagy megbízottai jelenlétében. Boxos indításnál a lovasok a startszámok szerint, emelkedő sorrendben lovagolják lovaikat a megfelelő startboxba. Ha lejelentés miatt valamelyik startbox üres lesz, a starter utasítására a következő startszámú ló foglalja el az üresen maradt boxot és a többi ló felzárkózik mellé. A közönség tájékoztatása érdekében a versenyprogramon feltüntetik a startszámokat.
steepler (e. sztipler) – Angol szó, akadálylovat, akadályversenyben rendszeresen résztvevő lovat jelent.
steeple chase (e. sztipl cséz) – Angol kifejezés, akadályverseny. Több országban használják az akadályverseny megjelölésére, nálunk nem honosodott meg.
stráfkapca – Védőeszköz, az idomítás során, versenyben használják. Posztóból készült. A ló bokáját védi surlodás, sérülés ellen.
szabad kézből – Csikó, versenyló megvásárlása akkor történik szabad kézből, ha a tulajdonos nem árverésen veszi lovát.
szalagos indítás, startgép – Ausztrál találmány. Angliában 1899- től, nálunk 1900- tól alkalmaztak startgépet. A versenyzés fejlődése, a rövidtávú versenyek tették szükségessé. A Kincsem Parkban 1972- ig használták. A szalagos indítást a következő szezonban váltotta fel a jobb, reálisabb startokat biztosító boxos startgép.
szájkosár – Harapós, embert és társait megtámadó lóra alkalmazzák. Bőrből, alumínium lemezekből készítik. A sok almot elfogyasztó lóra is tesznek szájkosarat a pluszkondíció elkerülése végett.
száraz akadály – A földbe épített erős, száraz vesszőkből készült tömör ugrás. Az élő sövénynél rendszerint kisebb, de szélesebb ugrás.
szár ostorként használata – A lovas a kantárszárat ostorként használja, ha lovát ezzel verseny közben üti. Tilos, a Versenyintézőség szigorúan bünteti, mert jogosulatlan előnyt jelent, ugyanakkor baleseti veszélyforrás. A szárat ostorként használó lovas nem tanulja meg lovát kézzel kilovagolni.
származási tábla – A telivér őseit tünteti fel. Általában öt őssorra visszamenőleg állítják ki. Az első őssorban a ló apja és anyja, a másodikban négy nagyszülője, a harmadikban nyolc dédszülője, és minden további őssorban kétszer annyi ős szerepel, mint az előzőben. Az ősök neve mellett színüket, a születés évét, esetleg családszámukat is közli. A távolabbi ősök befolyása az utód tulajdonságaira egyre kisebb jelentőségű. A méneskönyv segítségével bármelyik telivér származási táblája könnyen összeállítható.
szemellenző (blinkers) – A ló oldalra, hátrafelé látását megakadályozó szerszámzat. Vászonból készül, szemnél, fülnél ki
vágott. A szemkivágás mögé félkör alakú, bőrből készült stabil, nem igazítható szemellenzőt illesztenek. Versenytársait néző, tőlük nem szívesen elmenő, vagy ijedős lovakra alkalmazzák.
színek – A ló színét a szőrzet színe határozza meg, ez a bőr festék tartalmától függ. A telivérnél a következő színeket különböztetik meg: fekete, pej, ennek világos és sötét árnyalata is, sárga, szürke.
színváltozás (hamis szín) – Ha egy futtató ugyanazon versenyben két, vagy több lovat indít, a legkisebb programszámú ló lovasa az istálló eredeti versenyszínét viseli, az istálló többi lovasára színváltozást jelentenek be. A színváltozás az eredeti versenyszíntől eltérő, “hamis” szín viselését jelenti. A színváltozást a futam indulóinak bemondásakor közlik a közönséggel.
szorítás – Szorított az a ló, amely verseny közben egy másik lovat, vagy lovakat a versenypálya korlátjához, vagy a versenypálya külső oldala felé tolt, és ezzel egy, vagy több lovat futásának irányából kiszorított, tehát akadályozott. A Versenyintézőség diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi a szorító lovat, ha megítélése szerint a szorítás a verseny eredményét befolyásolta. A Versenyintézőség eltekint a diszkvalifikálástól, a hátrahelyezéstől, ha kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak.
Szöveg: Hesp József