Az ügető megmentője – Bródy János (1898-1962)
1945 telén, kora tavaszán, Budapesten elhallgattak, elhalkultak a fegyverek, az emberek előbújtak a pincékből, óvóhelyekről, s a pusztulást, a romokat látva, lemondóan sóhajtottak: talán soha nem lesz már rend! A lovasemberek első útja a versenyterekre vezetett, elszörnyülködve nézték az összedőlt istállókat, az omladozó lelátókat, a bombák szaggatta futópályát. De nem sok időt adtak maguknak a jajveszékelésre, mert tudták, abból nem lesz semmi, ehelyett szerszámot ragadtak, és nekiláttak az újjáépítésnek. A szétlőtt, éhezős és rongyos Budapesten 1945. augusztus 26-án ügetőversenyt rendeztek! A város élni akart, s megtanulni újra nevetni, szórakozni, játszani. Sok ezren zarándokoltak el a Kerepesi útra, hogy tanúi legyenek az ügető feltámadásának, ami a lakosság életkedvének feltámadása is volt. Azon az első napon még alig törődtek azzal, hogy csak öt futamot rendeznek, mert csupán 36 versenylovat tudtak szívós kutatómunkával összeszedni. Inkább azt a mázlistát irigyelték, aki 20 pengőjére több mint 28 ezret nyert, ki tudja már, pont azon a napon ekkora összeg mire volt elég, talán egy kiló kenyérre, esetleg egy pár használt cipőre is futotta belőle. Az ünnep két áldozatkész ember hitét és munkáját dicsérte: Szitányi Ferenc miniszteri biztosét és Bródy Jánosét, aki a Magyar Ügetőverseny Egyesület elnöke volt.
Bródy János nagyon nehéz időkben vette át az egyesület vezetését. Hiába járták az országot a szakemberek, alig leltek fel elveszett lovakat, hiszen az európai élvonalba tartozó magyar versenyló állomány nagy részét az oroszok és a románok „felszabadították”, sok állat elhullott, és versenyzők nélkül bajos dolog versenyeket rendezni. Különösen a tenyészanyag hiányzott. 1946-ban hároméveseknek írták ki a Derbyt, a sors igazságos volt, mert Bródy János Koppány nevű lova nyerte. Bródy nem ült a Derby által nyert babérokon, járt kilincselt, előszobázott, kért, könyörgött és csodát tett. 1947-ben a Gazdasági Főtanácstól és a Földművelésügyi Minisztériumtól kiharcolt 100 ezer dollárt ló vásárlás céljára. A két külföldi útja során több mint 50 ügetőt vásárolt. Köztük volt a fedezőménként érkező The Skipper, aki tenyésztésünk nagy regenerátora lett később. A kancák közül többek között Recorder – aki a legendás Api anyai nagyanyja -, Margaret Song, Love Story és Twiddle is családot alapítottak és ma is a legértékesebb vérvonalak közé tartoznak.
1947. december 8-án a Tattersall fedett lovardájában lefolytatott árverésen felvezetett 34 dán ügető közül a Kerner nevű mén érte el a legmagasabb árat, 24 ezer forintért kelt el. Hatalmas összeg volt – abban az időben egy tanársegéd fizetése 212 forint volt – de csak „zsebpénz”, az amerikaiakért kifizetett árakhoz képest. A nyolc felvezetett ügető közül Scot Palmer-ért 62 ezer forintot adtak. Az utolsó árverést 1948. szeptember 12-én tartották, akkor Danubian vitte el a pálmát, 54 ezer forintos árával, de itt kelt el a fentebb már említett és ekkor 1.5 éves Recorder, aki Marschall József kezei alatt, nevéhez méltóan rekordot rekordra halmozott.1950-ben olyan időben nyerte a Derby-t 2600 méterre (23.4), amit csak 1981-ben tudott megdönteni Gábor (23.1).
A nagy üzleti sikert hozó árverések után a belügyminiszter felfüggesztette a Magyar Ügetőverseny Egyesület autonómiáját. Bródy Jánost kirúgták, a lóversenyzést államosították. Bródyt utolérte a kommunisták hálája, a nevét is megpróbálták kitörölni az emlékezetből. A magyar ügető 100 éves történetét feldolgozó ünnepi kiadványban meg sem említették. Ki tudja, hogy talán ezek a csalódások, vagy más körülmények miatt, de Bródy János elhagyta az országot, és kivándorolt Amerikába, ahol 1962-ben hunyt el.
Bródy másik nagy érdeme, a versenytéri rend és fegyelem visszaállítása, valamint a Pusztaberényi ménes megvásárlása és felfejlesztése volt. A ménesben – a teljes magyar lovaságazat átszervezéséig – kiemelkedő színvonalú tenyésztői munka folyt, amit a megnyert nagydíjak sora igazol. Az átszervezést követően a hatvanas évek elején a teljes ügetőállomány Mezőhegyesre került, ahol tovább folytatódott a Bródy féle állomány sikersorozata. Nem túlzás az a kijelentés, miszerint Bródy János tartotta életben a magyar ügetőt, nélküle elhalt volna ez a szép és izgalmas sportág. Mint említettük, „érdemdús” hivatalosak igyekeztek őt elfeledni és elfeledtetni. Nem sikerült, 1991 óta a magyar ügető emlékversennyel tiszteleg emberi és szakmai nagysága előtt.
A verseny története 1948-ig nyúlik vissza, ekkor futották először, Centenáriumi Díj néven, és 1952-ig volt ez a neve. A győztes, az egykori Derby nyerő Koppány volt, Marschall Józseffel, aki egyébként két évvel később a francia tenyésztésű Ulival, bődületes rekordot állított fel, 1.23,0-ás lefutási idővel abszolválták a 2240 méteres fordulóstartos távot, melyet 40 évig nem döntött meg senki. 1953-tól 2000 méterre változott a táv, és akkor már Márciusi Díj néven futották a nagydíjat, egy kivétellel, amikor Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójának alkalmából, 1973-ban a költő nevéről lett elnevezve. 1956-ban Ferge László, Célfotó sulkyjában gyűjtötte be ezt a patinás trófeát, amit 1982-ig további öt elsősége követett (1975 – Zoli, 1977 – Ali, 1979 – Detektor, 1981 – Detektor, 1982 – Elégtétel), mellyel az erre vonatkozó ranglistát vezeti. A jelenleg is aktív hajtók közül Csordás Emil négy, Fazekas Imre öt győzelemmel áll. A fentebb említett Uli rekordját 1990-ben Matróna múlta felül, mikor is 1.22.7-et ügetett. 1991-ben az utolsó Márciusi Díjként lefutott futamban stílszerűen a versenyrekord is búcsúzott, amit Omnia adott át a múltnak Vicen Pállal, 1.19.1-ben győztek. Itt kell megjegyeznünk, hogy ez év június 1-én, a Nemzeti Díjjal egy napon, még nem kiemelt versenyként, újonc kétévesek futották az első Bródy János Emlékversenyt, amit a későbbi klasszis Sámson nyert, Borbély Jánossal, 1.27.8-ban. Omnia rekordját a legendás Butterfly 2003-ban faragta le 18,3-ra, melyet később Inarchi (16,7), Simb Illusion (16,6), majd 2009-ben Iviza Sun (16,0) döntött meg. Utóbbi győzelme igencsak figyelemre méltó volt, mivel ezekben az években folyamatosan érkeztek hazánkba a jobbnál jobb importok, és őket is maga mögé tudta utasítani ez a hazai tenyésztésű, kiváló ügető. A rekord egészen 2016-ig volt érvényben, ekkor jött a svéd import Wiss Shadow, és az első közös nagydíj sikerüket aratták Németh Viktóriával 1.15.9-ben. Érdekesség, hogy csupán három ügetőnek sikerült dupláznia, név szerint Detektornak (1979,1981), a kétezres évek elején Flóriánnak (2005, 2006) és Imikének (2010, 2011). A legöregebb nyerők Simb Illusion (2008), és Spártai (1978), akik 11 évesen voltak képesek a bravúrra.
Legeredményesebb nyerő hajtók:
Ferge László – 6 győzelem (1956 – Célfotó, 1975 – Zoli, 1977 – Ali, 1979 – Detektor, 1981 – Detektor, 1982 – Elégtétel)
Fazekas Imre – 5 győzelem (1994 – Talány, 1999 – Zala Szépe, 2006 – Flórián, 2018 – Vortice Bi, 2019 – Aileron)
Csordás Emil – 4 győzelem (1997 – Védelem, 2002 – Butterfly, 2008 – Simb Illusion, 2022 – Zóna)
Marschall József – 3 győzelem (1948 – Koppány, 1950 – Uli, 1966 – Karvaly)
Menyhért Ferenc – 3 győzelem (1955 – Bárcsak, 1969 – Óceán, 1973 – Tájfun)
Kovács János II. – 3 győzelem (1949 – Csárdás T., 1951 – Heckleway, 1952 – Mother’s Song)
Versenyrekord: Wiss Shadow – 2016 – 1:15,9
Alexander Brody (1933-2022)
Édesapja révén, már gyermekként otthonosan mozgott a Kerepesi úti Ügetőpályán. A köztiszteletben álló Bródy János a II. világháború után a sportág vezetője és gyakorlatilag újrateremtője volt. Befolyásával és kapcsolataival a magánvagyona mellett komoly tőkét tudott megmozgatni, mellyel talpra állította a hazai ügetőló tenyésztést és az ügetőversenyzést.
Bródy Sándor Budapesten nőtt fel, apja tudtával és engedélyével, tizenöt évesen vándorolt ki Amerikába, az akkor már ott élő nagybátyjához Bródy Illéshez, ahol felvette az Alexander Brody nevet. A Princeton Egyetemen szerzett diplomát, majd a Young and Rubicam reklámcégnél helyezkedett el, ahol harmincnégy év alatt kifutófiúból a cég nemzetközi igazgatója lett. 1984 és 1987 között a Reklám Világszövetség elnöke volt. Amerikai egyetemi élete során olyan híres embereket ismert meg, mint Neumann János, Szilárd Leó, Robert Oppenheimer és Einstein.
1993-ban vonult vissza és innentől kezdve egyre több időt töltött Magyarországon.
Alapítója a Bródy Sándor-díjnak, egyik alapítója és mecénása a Bolyai János alkotói díjnak.