Velezdi József (1943-2024)
Életének 81. évében az égi lóversenypályára költözött Velezdi József zsoké, vagy ahogy mindenki hívta a SZEPI. Gyerekként került a sportba, az ötvenes évek második felében kezdett el lovagolni. Erős akaratú, határozott lovas volt már fiatalon is. Sosem tartozott a krekk lovasok táborába, ennek ellenére korszakokat átívelő versenyzői pályafutást hagyott hátra és 95 galopp futamban győzött. Gyakran voltak kisebb-nagyobb szünetek a pályafutásában, utolsó visszatérésekor, már túl volt a hatvanéves koron. Hivatalos versenyre 2005-ben mázsált ki utoljára. Nem tudott a szeretett sportja nélkül élni, szenvedélyesen szerette a lóversenyt és az istálló illatatot, ez volt az élete. Segédhajtó státuszban tovább folytatta a versenyzést az ügetősportban, ahol összesen 20 versenyt nyert. 2015 augusztusában 72 esztendősen Spar Lady kocsijával győztesen fordult vissza, ez volt az utolsó sikere.
Zsokéként 1961-ben Ambo nyergében nyerte ez első komolyabb versenyét, az Alkotmány Díjat. Ő is megtapasztalta, hogy milyen is amikor a klasszis ló „csinált sztárt” a lovasból. A legszebb pillanatokat 1987-ben és 88-ban élte át a vadaskerti ménes távbíró és kőkemény ménjével Léllel (Aréna – Lipa). Egy olyan derby évjáratban lettek másodikok a Magyar St. Legerben és a Ménesek díjában, amit Torockó és Takanini neve fémjelzett. Farkas Tibor idomár lovával a következő évben még eredményesebben versenyeztek és közösen behúzták a Millenniumi Díjat és a Béke Díjat. Szepi pechjére a többi nagyversenyben, így a Kincsem Díj sikerekor már nem ő volt Lél társa.
A kilencvenes években még összehozta a sors egy igazán jó lóval, Speedy Championnal, akivel több versenyt nyert.
Jellegzetes és színes alakja volt a rendszerváltás előtti magyar galoppsortnak. Halálával szegényebb lesz a sportunk.
Emlékét megőrizzük.