/ by /   Friss hírek, Hazai galopp hírek / 0 comments

Galopp Versenytechnikai Lexikon – V. rész (G-H)

galopp  –

1.) A ló természetes, leggyorsabb jármódja.

2.) Gyors munka, a ló előkészítésének fontos része. A lovat a galopp készíti oda, hozza végső soron formába. Csak megfelelően felkészített lovat szabad meggaloppoztatni. Irama függ a ló korától, kondíciójától, az előkészítés szakaszától, a kitűzött verseny időpontjától. Galoppot 900 – 1000 métertől tartanak, általában 200 méterrel rövidebbre mint a verseny távja, vagy a verseny távján. Gyakoriságát a kijelölt feladat időpontjához főként a ló fizikumának megfelelően az idomár határozza meg. Rendszeresen startoló ló nem megy galoppot.  A galoppoztatás megfelelően megválasztott terminusa, távja, tempója a jó idomár jellemzője.

 

gát  (mint ugrás)  – Több részből áll, legalább 12 méter oldalhosszúságú, 60 – 70 foknyira előredőlve állítják fel. Felső szilárdan álló keresztrúdja a talaj szintje felett legalább 40 – 70 cm magasságban van. E felett még legalább 35 cm magasságú, tömött száraz, vagy műanyag sövény szükséges. A gátnak dönthetőnek kell lennie. Átlátszó gát alkalmazása tilos. Az összes gát azonos szerkezetű és egyforma magasságú. A gát mindkét oldalán a ló kitörésének megnehezítésére a gátnál valamivel magasabb, legalább 2 méter hosszúságú, sövényből vagy fából / műanyagból készült  oldalszárnyat, ún. kitörőt állítanak fel.  A gát két  végébe 3 méter magas, jobb oldalán piros, bal oldalán fehér zászlóval ellátott pózna van. Az ugrás akkor érvényes, ha a két pózna között történik és a ló teljes testfelülete a két pózna között volt.

gátverseny – A lovak kiírt díjért síkpályán felállított azonos szerkezetű, magasságú gátakon történő kipróbálása. A táv 2400 méternél rövidebb nem lehet. Minden 400 méter távolságra legalább egy gátat kell felállítani. A megkezdett 400 méter további gát felállítását teszi kötelezővé. A gátak, amennyire a pálya alakja engedi egymástól egyenlő távolságra vannak. Az első gát a starthelytől  100- 300 méterre, az utolsó gát a cél előtt 200 méterre legyen. Gátversenyben június 30- ig csak 4 éves és idősebb lovak, július 1- től már 3 évesek is indulhatnak. 3 éves ló  számára a leghosszabb táv 3200 méter. Nálunk az első gátversenyt 1838 – ban futották a soroksári úti pályán, nyerője Allegretto. A II. világháború után nagy érdeklődés mellett az első gátversenyt 1953. június 28- án Büszkeség nyerte.

generálhendikep, hivatalos osztályozás –  A versenyidény befejezése után megjelenő generálhendikep az adott évben bizonyos számú érvényes futással rendelkező lovak képességét, a lovak képessége közötti viszonylatot fejezi ki. Kiindulópontja a következő évi hendikep beállításának. Alkalmas a különböző években futott lovak  képességének összehasonlítására.  A tenyésztés fejlődését, visszaesését  minden más módszernél ( lefutási idők, nemzetközi eredmények, kísérleti versenyek, évjárat összehasonlító versenyek kiértékelése, összehasonlítása ) jobban tükrözi. A mai felfogásban 1953 – óta készíti a hivatalos hendikepper, a hendikepper bizottság. Szunyogh István az 1946 – 1953 között futott lovak képességét az akkori idők legjobb lovának Lubicának képességéhez viszonyította. Azóta a generálhendikep az 1953- ban megjelentetett folytatásaként évente az előző évivel összehangolva jelenik meg.

General Stud Book – (ejtsd Generál Sztud Buk)  – Az angol méneskönyv. Első kötete 1793- ban jelent meg, a telivértenyésztésben korszakot jelentett.  1600 -ig visszamenőleg 5500 ló adatait tartalmazza. Megjelenése azért is nagy jelentőségű, mert az általános állattenyésztés első törzskönyve.

gumiharang – Az idomítás, a versenyzés során használt védőeszköz.  A pártaszélt, a sarokvánkost védi  sérülés. ütés ellen. A telivérnél, mivel védőeszköz, a legkönnyebb súlyú, 8  – 10 dkg- st használunk.

Gyepkönyv – A magyar lóversenyzés megindulásának évétől, 1827- től a versenyeket rendező legfőbb egylet működéséről beszámoló hivatalos kiadvány volt. Tartalmazta a versenyeredményeket, a versenyek rendezéésvel kapcsolatos hirdetményeket, a díjat nyert lovak és fedezőmének jegyzékét. Részletes jelentést közölt at egylet anyagi helyzetéről ( a kiadásokról és a bevételekről ), a közgyűlésekről. Felsorolta az évenkénti díjmegajánlókat, akik az egylet pénzügyeit támogatták, valamint a tagok névsorát.  Első szerkesztője Széchenyi István és Döbrentei Gábor. 1895- ig jelent meg,  ezután a Magyar Lovaregylet Évkönyve címén adták ki.

gyorsaság – A telivér alapvető, az évszázados versenyzés és a versenyzésen alapuló  tenyészkiválasztás  eredményeképpen kifejlődött tulajdonsága.  A telivér a világ leggyorsabb lova. Örökölhető és fejleszthető tulajdonság.  Az izomerő fejlettsége és az idegrendszer szabályozó folyamatai képezik alapját. Előbbi az idomítás során nagymértékben, utóbbi igen kis mértékben fejleszthető. A versenylóval szemben támasztott legfontosabb követelmény. Alapvetően a rövid távú lóra jellemző, de bizonyos gyorsaság a hosszú távon is szükséges. A robbanékony, gyors ló még hosszú távra is előnyben van. Például helyezkedés, pozíció szerzés, a tempó hirtelen gyorsulása esetén.

 

 

hám – Vékony, rossz kondícióban levő lóra használatos, a nyereg hátra csúszását megakadályozó, bőrből készült szerszámzat. A kiírt teherbe nem számítják bele, a lovas nem viszi a mázsára.

 

hátrahelyezés – Részleges elütés a díjtól. Ha egy ló verseny közben csak a közvetlenül mögötte célba érkező lovat, vagy lovakat akadályozza  és ezáltal nem a teljes befutási sorrendet befolyásolja, akkor nem ütik el teljesen a díjazástól, hanem az akadályozott ló, lovak mögé hátrahelyezik. Így nem juthat  egy nem akadályozott ló érdemtelenül helyezéshez. Nálunk 1966 óta szabály.

heatverseny (e: hitverseny) – A mai versenyrendszer kialakulás előtt a lókipróbálás gyakori formája. Ugyanazon versenynapon, változatlan feltételek mellett eldöntésre kerülő futamokból állt.  A végső győzelemhez két futam megnyerése volt szükséges. Volt ötből három is. Gyakran előfordult, hogy a résztvevőknek háromszor kellett  starthoz állni.  A táv többnyire 4, sőt 6  mérföld ( 6436 m, 9654 m) volt. Távolozott ló a következő futamban nem indulhatott.  A lovaktól keménységet, nagy kitartást kívánt.  A 18.század végéig a legfőbb tenyészpróbák.  A  19. században fokozatosan szüntették meg.  Eleinte csak 6 éves és idősebb lovak indulhattak. Pesten utoljára 1859. június 9 -én futottak heatversenyt, a 2 mérföldes Sándor díj akadályversenyt. Győztes az 5 éves pk Kate Tulloch.

helyezett ló –  1. Versenyüzemi szempontból a díjban, ill. helydíjban részesülő ló.

  1. Fogadási szempontból az a ló, amelyre a totalisateur osztalékot fizet.
  2. Hendikeppelés szempontjából az első öt helyezett ló.

hendikep – 1. Már az angol versenyzés őskorában rájöttek a startszám fontosságára, ezért startszámot húztak. Egy sapkába annyi számot tettek, ahány ló indult. A lovasok egy -egy számot húztak,  a szerencse döntötte el az indulási helyet.  A műveletet egy régi angol, vagy skót játék nyomán ” hand in cap” -nek ( kéz a sapkában ) nevezték el. A kifejezés fogalommá vált.  Később, amikor rájöttek az esélyek kiegyenlítésénél a terhelés jelentőségére, a már startszámhúzással kapcsolatban elterjedt kifejezést alkalmazták az esélykiegyenlítő versenyek elnevezésére. A kifejezés azóta az élet más területein is elterjedt. A mindennapi szóhasználatban a hendikep  hátrányt, terhelést jelent.

  1. esélykiegyenlítő futam.  A nevezett lovak terhét nyerési esélyük kiegyenlítése céljából addigi nyilvános teljesítményük (versenyformájuk)  alapján a hendikepper, a hendikepper bizottság  állapítja meg. E verseny célja, hogy a gyengébb képességű lovak is nyerési esélyhez jussanak. Az első hendikepversenyt  Angliában 1785-ben futották Newmarketben. Pesten az első hendikepet 1854- ben egy névtelen kanca nyerte. Nálunk a jelenlegi szabályzat szerint síkversenyben a hendikepper bizottság annak a lónak a terhét állapítja meg, amely a teherközlésig belföldi síkversenyben legalább két érvényes futásból legalább egyszer 1 -3. helyezést ért el, vagy háromszor érvényesen futott. Külföldi idomításban álló ló  Magyarországon hendikepben akkor futhat, ha a hendikepre való minősítésnek eleget tett.

Annak a lónak hendikepben kirótt terhét, amely a teherközlés megjelenése után versenyt nyert, 6 kg -mal felemelik.

hendikeppelés –  Megközelítő módszer a versenylovak képességének  összehasonlítására, megállapítására. Nem bizonyosságon, feltevésen alapul. Alapja a lóhossz kg- ra átszámítása. Eleinte egy hosszat 3 1/2 – 4 kg- ra értékeltek.  A XX. század eleje óta évszázados megfigyelés, tapasztalat, hogy egy lóhossz 1 kg teljesítménykülönbségnek felel meg.

hendikepló –  Az első klasszisnál gyengébb képességű, tenyészversenyben, jobb korteherversenyben érvényesülni nem tudó versenyző, ezért rendszeresen hendikepversenyben startol.  Annak idején a hendikepeket azért vezették be, hogy a rosszabb lovak is érvényesülni tudjanak.

hendikep ellen futás – 1. Korteherversenyben a ló hendikep ellen fut, ha számára a teherviszonylat valamelyik ellenfelével, vagy ellenfeleivel szemben kedvezőtlenebb, mintha hendikepben futnának együtt. Kg- ban kifejezve a hendikep ellen futás az egyes ellenfelekkel szemben eltérő.

  1. Hendikepben a nem kihendikeppelt ló fut hendikep ellen.

hendikepper –  Hendikepben a lovak  terhét a hendikepper, a hendikepper bizottság állapítja meg. Hendikepben a kiróható legmagasabb és a legalacsonyabb terhet az Általános Szabályokban határozzák meg.

hendikepszám –  Az a szám, amelyre a hendikepper, a hendikepper bizottság a lovat hendikepversenyben beállítja.  Az idény kezdetekor megegyezik  az előző évi generálhendikep, a hivatalos osztályozás számával.  Ezután a ló futásai után változik. Emelkedik, ha a ló  hendikepet nyer, vagy  hendikepben második helyezést ér le, illetve korteherversenyben  nyer,  az előbbieken kívül javul,  hendikepszámánál magasabb formával jelentkezik.  A hendikepszám csökken, ha a ló hendikepben a harmadik helyezett után érkezik  be, illetve korteherben helyezetlenül alacsonyabb formát fut.

heveder – A nyereg rögzítését szolgálja. Megkülönböztetjük az alsó hevedert, amelyet a nyereg két oldalán a felrántószíjakhoz, vagy szíjhoz csatolnak., és a felső hevedert.  Utóbbit a kis nyereg jobb  rögzítése érdekében  biztonsági okokból  alkalmazzák.  A felső hevedert a nyeregszárnyakon levő két bújtatón keresztül a nyergen át vezetik, s nem kétoldalt, mint az alsó hevedert, hanem alul a könyöktől hátrafelé mintegy másfél araszra húzzák meg.

hivatalból emelt (ex offo) óvás  – A Versenyintézőség, ha megítélése szerint a versenyben olyan súlyos szabálytalanság történt, hogy díjtól  kizárásnak van helye, hivatalból óvást emel a szabálytalanságot elkövető ellen. A Versenyintézőség ebben az esetben is lefolytatja a szokásos óvási eljárást, azaz kihallgatja az érintett lovasokat.  Ha a lovasok véleménye  alapján az akadályozás nem volt olyan mérvű, hogy a verseny eredményét befolyásolta, megtörténhet, hogy a Versenyintézőség visszavonja a hivatalból emelt óvást.

hivatásos lovas, versenylovas – Az a személy, aki az L.F.B. által létrehozott bizottság előtt eredményes vizsgát tett elméleti és gyakorlati alkalmasságáról. Kizárólag olyan személy lehet, akit az idomár, vagy a futtató munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban alkalmaz, vagy ha önálló vállalkozó. A versenylovas a versenyszervezőnél versenyszámlát nyit. A versenyszámlán a versenyszervező jóváírja a versenydíj versenylovast megillető százalékát. Ugyanakkor a versenyszervező levonja a kirótt pénzbírságot.  Az L.F.B. a kiadott engedélyt visszavonhatja.

holtsúly –  Ha a lovas, a felszerelt nyereg és annak tartozékai, az ólomtakaró, az izzasztó súlya az előírt tehernél kisebb, a hiányt külön súlyozással, az ún. holtsúllyal pótolják. Az elnevezés találó, mert mert a holtsúly nem tartozik a lovas testsúlyához, energiájához, amellyel a lovat támogatja, finisel.  A lovas helyes ülésével kedvezően változtatja súlypontját, a holtsúlyon viszont nem tud változtatni, amely a lovat kedvezőtlenül terheli. A sok holtsúly elkerülése érdekében érdemes nehezebb súlyú, erősebb fizikumú lovast felültetni.

 

holtverseny – A célbíró abban az esetben, ha két, vagy több ló egyvonalban éri el a célvonalat, holtversenyt állapít meg. Holtverseny esetén a díjat és vonatkozó helydíjat megosztják a holtversenyben beérkezők között. Holtversenynél az első és a második díj összegét, második helyre holtversenynél a második és a harmadik díj, harmadik helyre holtversenynél a harmadik és a negyedik díj összegét osztják meg. Régen, ha egy verseny holtversennyel végződött, szokás volt, hogy a holtversenyben beérkezett lovak még aznap döntő futásra álltak ki. Ha a holtversenyben beérkezők egyikét istállója nem indította el újból, másodiknak tekintették. Számunkra emlékezetes Kincsem 1878. szept. 9- i holtversenye Prince Giles the First -el Baden -Badenben. A szívós csodakanca az újrafutásnál 6 hosszal győzött.

hosszútávú ló  –  Angolul stayer ( e: stéer ), németül steher.  Legjobb teljesítményét hosszútávra futó ló, különösen akkor, ha a verseny irama az indulástól kezdve a távnak megfelelően sebes. Alkatra rendszerint hosszú nyakú, keskenyebb, de mély, hosszú mellkasú, szikár lovak, amelyek kiadós, egyenletes vágtaugrásokkal sokáig képesek tempójukat tartani.

hosszútávú versenyek –  A magyar versenyüzemben a 2200 méter és ennél hosszabb távú versenyeket tartják hosszútávúnak. Országonként a hosszútáv alsó határának megítélése esetenként különböző. Ott, ahol az átlag táv, vagy a hosszú versenyek aránya nagyobb mint nálunk, a 2400 méteren felüli futamokat tartják hosszúnak. A lovaktól nagy kitartást, állóképességet kívánnak. A képesség megállapítására legalkalmasabb a hosszútáv. Leghosszabb távú síkversenyünk a Béke díj 3200 -ra és a Totalisateur hendikep. A II. világháború alatti években Megyeren futották az Akadálylovak síkversenyét 4000 méterre.

Szöveg: Hesp József

SHARE THIS