A sikeres Kincsem Díj után határozták el a vezetők a baden-badeni utat. Ez a német versenyhelyszín kultikus hely minden lóversenykedvelő számára, hiszen utoljára a háború elött futott ott magyar ló. Először a hároméveseknek kiírt Fürstenberg Rennen-ben indult Imperiál. A mezőny rangját jól jelezte, hogy ott volt a startnál a Német Derby nyerő is. Figyelmeztettek bennünket, hogy belül nagyon mély a pálya, mert feltöltötték, ennek ellenére a nem túl szerencsés helyezkedés miatt végig ott ment. Nem ért el jó eredményt, gyengén futott, hatodik lett. Nagyon el voltunk keseredve. Otthonról üzentek, hogy azonnal induljunk haza. Ezt a szégyent! Hajnal igazgató fogadta az otthoni hívást, vonalban volt, amikor a melléhez szorította a telefont és engem kérdezett: – Mester, mit csináljunk? – Én azt válaszoltam, hogy a ló sokkal jobb és nem fogadom el a futását. – Maradunk! – mondta Hajnal elvtárs és letette a telefont.
Rá egy hétre következett a meeting legnagyobb versenye, a Grosser Preis von Baden-Baden. Jöttek a francia, angol és olasz lovak, a legjobb német lovak és Imperiál ellen. A start után a lovunk negyediknek helyezkedett, erőből gyönyörűen galoppozott. Gelics korán állt élre sajnos, így a célban nagy küzdelem után Espresso megverte. Nagyon komoly verseny volt, többen is közel végeztek. Jó lett volna nyerni, mindenki csodálkozott, hogy milyen jól megy a magyar ló. A legjobb angol ló mögötti második hely nem is volt igazi vereség. Ennek a nagy eredménynek köszönhetően hívtak meg bennünket a Washington DC-re.
A hazaérkezés után Imperiálnak folytatódott a nagyon sűrű programja. Ha fut az Osztrák St. Legerben, akkor szinte biztos lett volna az osztrák Hármas Korona. A vezetőség számára a budapesti rendezésű Szocialista Országok Kupája fontosabb volt és még itt volt neki a Magyar St. Leger is. Be kellett látni, hogy minden versenyben nem futhatott, így is háromévesen nagyon komoly kiképzést kapott, csak extra keménységének köszönhető az, hogy bírta a megterhelést.
Mindkét erős és fárasztó hazai versenyt megnyerte Imperiál. Kocsival mentünk Pestről Frankfurtba, onnan gépalkatrészeket szállító KLM repülőgéppel Amszterdamba, majd New Yorkba. Velünk együtt utazott a két szovjet ló is. Innen Baltimorba repültünk a lovakkal, majd az út utolsó részét ismét lószállítóval tettük meg. A versenyig öt napjuk volt a lovaknak pihenni. A tíz lovas versenyben hetedikek lettünk, a futamot a két amerikai szupersztár, Mongo és Kelso egymás között döntötte el. Imperiál formát futott, a baden-badeni legyőzője Espresso lett a negyedik.
Forrás:
Magyar Lóverseny és Turf Krónika (1946-1966)
Ahogy a mester emlékezik a hároméves Imperiálra c. interjú alapján