Bizonyára emlékeznek rá, hogy a közelmúltban hazánk egyik legtehetségesebb zsokéjelöltje, Nagy Polett komoly gerincsérülést szenvedett amikor a jártatóban felágaskodó lovával a korlátnak esett. A sérülés után azonnal a legjobb gerinc-specialisták vették kézbe a fiatal hölgy esetét, emellett Polett is óriási erőbedobással dolgozott, hogy minél előbb újra lovagolhasson és a közös munka a vártnál is hamarabb hozta meg eredményét. Polli szerencsére rendkívül gyorsan gyógyul, és ami a legfontosabb úgy tűnik maradandó károsodás nélkül sikerült átvészelnie az esetet, mindannyiunk nagy örömére pedig vasárnap ismét versenyezni fog a Kincsem Parkban. A gyógyulásról és a lóra szállásig vezető útról kérdeztük a fiatal lovas hölgyet.
Hogy megy a felkészülés? Hosszú út áll mögötted, gondolom járnod kellett speciális tornára, fizikoterápiára?
Szerencsére minden rendben, nagyon örülök, hogy sikerült mindent a tervek szerint véghezvinni. Természetesen jártam gyógytornára, emellett folyamatosan erősítenem kellett a hátizmaimat, úsztam, és futottam, illetve még most is rendszeres eljárok futni.
Mit kértek az orvosok mire figyelj az edzéseknél? Gondolom már engedélyezték, hogy ismét versenyezz.
Május közepén voltam idegsebésznél, aki azt mondta, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert a sérülés teljesen meg fog gyógyulni és reményeink szerint a jövőben már egyáltalán nem fog akadályozni. Az orvosok azt kérték, hogy nagyon körültekintő legyek az első lovaglásoknál, viszont azt mondták nyeregbe szállhatok. A felkészülésnél az volt a legfontosabb, hogy a gerincem melletti hátizmok a lehető legjobban meg legyenek erősítve, így a gerinc tehermentesül. Éppen ezért tartásjavító mellényt/övet nem is hordhattam, mert ezek hátráltatták volna a fejlődést. Május végétől pedig a rendszeres lovaglást is engedélyezték, persze fokozatosságra intettek.
Mikor ültél először nyeregbe?
Május közepén megpróbáltam. Eleinte csak lépés-ügetés volt a program, majd pár hét múlva már heti három alkalommal is sikerült teljes munkákat végig ülni.
Hogy érzed magad a lovon?
Szerencsére a nyeregben nincs semmi gondom, eleinte még hamar elfáradtam, de az utóbbi időben már egyáltalán nem érzem, hogy fájna, vagy fáradna a hátam. Manapság már minden nap kint vagyok Alagon, napi 5-6 lot-om is van, hála Istennek minden rendben megy. Néha még az istállóban végzett munkáknál ha sokat kell hajolnom olyankor érzem, hogy elfárad a hátam, ezért vigyáznom kell, de remélem előbb-utóbb ezek a dolgok is jobban mennek majd.
Gondolom nagyon izgatott vagy már, milyen érzés, hogy újra versenyezni fogsz?
Már nagyon várom, azt viszont megfogadtam, hogy ha idén újra lovagolhatok, már csak saját lóval versenyzek, vagy esetleg olyan ismerős telivérrel, amelyikről tudom, hogyan viselkedik. Ezen a hétvégén most úgy alakult, hogy egy lovunk tud futni, így most csak Sally Rose-al indulok, következő héten lehet, hogy több lovam is lesz.
Elsőre ez éppen elég lesz. A Derby utáni hétvégén az utolsó futamban fogtok indulni Sally Rose-al, kifejezetten kedvező a beállításotok, milyennek látod az esélyeiteket?
Szerintem is a kis súly kedvez neki, emellett a táv is megfelelő, mivel a kanca nagyon gyorsan talpon van minden versenyében. Próbáljuk óvatosan készíteni, fejben kicsit érzékeny, ezért nem egyszerű a dolgunk, ugyanakkor nagyon jó képességű lónak tartom, így reménykedem benne, hogy jól fogunk szerepelni.
Sok sikert kívánunk!
Varga Áron
fotók: dr. Kovács Gábor, Ribárszki Sándor