Sight a kezdetek óta rendszeres résztvevője a Nemzeti Agárstadionban rendezett agárversenyeknek, eddig mindig dobogós volt, pénteken azonban sikerült a győzelmet is megszereznie. Tulajdonosával és trénerével, Susán Kittivel beszélgettünk.
Ha jól tudom új vagy az agárversenyzés világában. Mikor került hozzád Sight?
– Július 2-án költözött hozzám. Igazából barátnőm, Verebélyi Kriszti – Godzilla gazdája – példáját követtem, ő mutatta be számomra ezt a világot, amely első látásra szerelem volt. Magával ragadott az agarak személyisége, intelligenciája, a tűz, ami bennük van. Mar az első edzésen amire kilátogattam, teljesen elvarázsoltak. Ekkor ismertem meg Tenczel Gábort és Sodin Abigélt, akiknek elmondhatatlanul hálás vagyok nemcsak Sightért, de a rengeteg segítségért, amit nyújtanak. Vallom, hogy a telivér nem ló, az agár pedig nem kutya és aki ismeri ezeket az állatokat, tudja, miről beszelek.
Előtte nem volt más agarad?
– Nem volt más agaram, ő az első, de egészen biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Nem ragadott magával a lovagláson kívül eddig semmi úgy, mint ez a világ. Úgy latszik a négylábúak jelentik számomra az igazi szenvedélyt.
Milyen agár Sight a mindennapokban?
– Sight maga a tökéletes első agár. Hihetetlenül bújós, imádja, ha szeretgetem, séta közben is nagyon jól viselkedik. Elképesztő szemelyisége van, egy igazi szeretetbomba. Az első napokban ugyan egy kicsit szerényebb volt, de mára mar teljesen megszokta az új eletet, hogy o lett az egyetlen es első számú nálam.
Te is a lovaktól érkezel, milyen szakágban versenyzel?
– Az én szakágam a díjugratás, több, mint 10 éve űzőm versenyszerűen kisebb megszakításokkal. Jelenleg egy galoppról lejött telivérrel, Predatorral versenyzünk, aki igen tehetségesen ugrik. Célom, hogy népszerűsítsem az angol telivérek galoppon kívüli használatát, mert ugyan kevésbé elterjedtek manapság (ne feledjük el, Némethy Bertalan keze alatt az amerikai válogatott csak telivérekkel dolgozott), de nagyon okosak, tanulékonyak és atletikusak, mely tulajdonságok alkalmassá teszik őket a sikerre bármely szakágban.
Van-e hasonlóság a díjugratás és az agárversenyzés között?
– Igen, mindenképp levonható a párhuzam. Mindkettőhöz szükséges egyfajta elhivatottság, ami nélkül nem jár az ember napi szinten a lovardába, vagy nem figyeli a kutyája állapotát nap, mint nap. Fontos párhuzam az is, hogy milyen kapcsolat alakul ki ló-lovas, kutya és gazdája közt. Ezek az állatok tükröt tartanak az ember lelkéhez, hiszen pontosan azt adjak vissza, amit az embertől latnak. Amennyiben valaki kedves, türelmes és megértő, úgy az állat is ezt fogja vele szemben mutatni. Véleményem szerint a legtöbbet tőlük tanulhatunk magunkról, de persze ez csak akkor igaz, ha kellő időt töltünk velük és odafigyelünk arra, amit “mondanak”.
Három harmadik helyezés után rögtön győzelemmel kezdtétek a közös pályafutásotokat. Minek köszönhető a siker?
– Nehéz lenne meghatározni, ugyanis engem is meglepetésként ért. Hatalmas öröm volt számomra, el sem akartam hinni, hogy ez történik. Az egyetlen, amit ki tudok emelni, az az, hogy most ő az egyetlen, a kedvenc, hiszen korábban – mint jellemzően a tréningben levő agarak – többen éltek együtt. Lehetséges, hogy ez neki ennyit számított, hogy valaki csak rá figyel és csak őt szereti, hiszen nincs két egyforma kutya. Mindenesetre a befutó egyenesben lehet, hogy még a szívem is megállt az izgalomtól. ?
Mik a távolabbi tervek, következő versenyek? Derby?
– Mivel meg igen kezdő vagyok ebben a világban, Tenczel Gabor tanácsait igyekszem követni, ő az, aki segít kijelölni számunkra a helyes ösvényt. Szeretnénk megpróbálni a Derbyt, de ez természetesen Sight állapotától függ majd. Jelenleg nagyon jól dolgozik és igen jó a kedve is, aminek örülök, de nem szeretnék semmit sem elkiabálni.
Tervezel-e újabb agarat?
– Egyelőre úgy érzem, hogy bőven elég ő, hiszen még sok a tanulnivalóm ebben a sportban, de a jövőben amennyiben lesz érzékem hozza, szeretnem ha lenne akár saját nevelésű kutyám is. Persze, ez meg odébb van, de igen, megfordult már a fejemben, hogy mi lesz később. Meglátjuk, mit hoz a jövő.
Fotók: Simkó Szilárd /akutyafotos.hu /The Sighthound Photographer
