Tanulságos ügy

Kannabidiol (CBD) a takarmányban

Az elmúlt években több olyan eset fordult elő külföldi versenyüzemben versenyló doppingvizsgálata során, amikor kannabidiol hatóanyaggal pozitív doppingtesztet produkált versenyló takarmány szennyezés miatt. Az esetek elbírálásakor a trénernek kellet bizonyítani a takarmány vásárlását igazoló számlával és a napra készen vezetett takarmányozási naplóval, melyben az aktuálisan etetett takarmány/ táp LOT száma és az etetett ló/lovak neve fel volt tüntetve. Ez alapján a gyártónál ellenmintaként tárolt megfelelő LOT számú tápot/ takarmányt visszaellenőrizték és bizonyítást nyert, hogy az etetett táp már a takarmánygyártónál szennyezett volt. Ezekben az esetekben a takarmánygyártó cég elismerte felelősségét. A tréner büntetését elengedték, de a lovat diszkvalifikálták adott futamból.

Az említett példa alapján nem csak a gyógyszeres kezelések vezetése fontos dopping szempontjából, hanem bizonyos esetekben a takarmányozási napló naprakész vezetése is kulcsfontosságú lehet, akár Magyarországon is. Ajánlott lógyógyász specialista vagy lógyógyász szakállatorvos tanácsát kikérni nem csak gyógyszeres kezelésekkel kapcsolatban, hanem takarmányozási kérdésekben is. Manapság számos étrendkiegészítőhöz és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményhez lehet hozzájutni könnyen, amely a sok esetben doppingszernek minősül. Ismeretlen gyártótól vagy bizonytalan eredetű takarmánykiegészítők etetése megfontolandó, kerülendő.

Bizonytalan esetekben lehetőség van Magyarországon is a versenyszervezőn keresztül – a tréner külön kérésére, tulajdonos költségére – soron kívüli, tájékozódó dopping vizsgálat kivitelezésére a kölni doppinglaboratóriumban. Különösen ajánlott azokban az esetekben, amikor idomár váltás történt és az új tréner számára ismeretlen a ló gyógykezelési és takarmányozási előélete.

Említett hatóanyaggal a hazai versenyüzemben tavalyi évben sajnálatos módon több pozitív doppingteszt is született. Ezért kérjük a magyar versenyüzemben dolgozó trénereket, hogy fokozottan ügyeljenek a gyógykezelések állatorvos által történő felügyeletére és dokumentálására, valamint kerüljék a bizonytalan eredetű takarmányok és takarmánykiegészítők használatát, továbbá ajánljuk az takarmányozási napló napra kész vezetését is.

Lóversenyzést Felügyelő Bizottság  

Kannabidiol (CBD)

A kannabinoidoknak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek a szervezet cannabinoid receptoraihoz kapcsolódva fejtik ki hatásukat. A vegyületeket származásuk szerint 3 csoportba sorolhatjuk: a szervezetben képződő endogén kannabinoidokra (endokannabinoidok), a szintetikusan előállított kannabinoidokra és a növények által termelt, úgynevezett fitokannabinoidokra. A kender (Cannabis sativa) több, mint 80 kannabinoid típusú vegyületet tartalmaz, amelyek közül a legismertebb a tudatmódosító hatású tetrahidrokannabinol (THC), valamint a pszichogén hatással nem rendelkező kannabidiol (CBD). A növény CBD:THC aránya alapján elkülönítünk ipari cannabist, amely magas CBD és alacsony THC tartalommal rendelkezik, valamint orvosi cannabist, amelynek alacsony a CBD és magas a THC tartalma. Magyarországon, illetve az Európai Unió valamennyi országában kizárólag az alacsony, maximum 0,19% THC tartalmú készítmények rendelkezhetnek forgalomba hozatali engedéllyel, mint például az egyes étrendkiegészítőkként forgalmazott CBD termékek is. A növény trichómái (fedőszőrök) tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a kannabinoidokat. Ezek kivonása oldószerekkel történik, amelynek során értelemszerűen a CBD mellett egyéb kannabinoidok is kioldódnak. Tehát a későbbi feldolgozástól függően, a terméket a továbbiakban forgalmazhatják full-spektrum CBD-ként, amelyben egyéb kannabinoidok is előfordulnak vagy tisztítást követően tisztított CBD-ként, amely kizárólag kannbidiolt tartalmaz.

A kender kedvező tápanyagtartalma miatt felmerült az állati takarmányként történő alkalmazása, például a lovak esetében a növény magas rosttartalma miatt alkalmas lehetne a szálastakarmány kiegészítésére, vagy a magvak magas fehérje- és olajtartalma miatt az abraktakarmány helyettesítésére.  A jelenlegi szabályozások azonban nem teszik lehetővé a kender feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott formában történő alkalmazását, a növény potenciális THC és CBD tartalma miatt, így elméletileg nem fordulhat elő lótakarmányokban ebben a formában. Feldolgozást követően a takarmányokba, takarmány kiegészítőkbe keverhetik, leginkább „nyugtató hatású” termékekben fordulhat elő, azonban ezt egyértelműen jelölni szükséges. Ugyanakkor, szem előtt kell tartani, hogy a termékekben a CBD-n és THC-n kívül egyéb, ún. „minor cannabinoidok” is előfordulhatnak, mint például cannabigerol (CBG) és cannabichromene (CBC), amelyeket nem szükséges feltüntetni az egyes készítményeken, annak ellenére, hogy rendelkezhetnek terápiás hatással, illetve a „major cannabinoidok” (CBD, THC) hatását fokozhatják. Továbbá a kender mellett egyéb növények is tartalmaznak kannabinoid típusú vegyületeket, amelyek a szervezetben a kannabidiol célreceptorain fejtik ki hatásukat, ezáltal a CBD-vel azonos vagy éppen ellentétes hatást válthatnak ki. Egyelőre nem áll rendelkezésünkre információ arról, hogy ezek milyen mennyiségben jelenhetnek meg a lovak takarmányában, illetve, hogy a doppingvizsgálatokon detektálhatóak-e, a jövőben mindenképpen érdemes lenne ezekre is figyelmet fordítani.

A CBD hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, főként az endokannabinoid rendszer CB1 és CB2 receptorain fejti ki hatását, amelyek a központi idegrendszerben, illetve a periférián is megtalálhatóak. Szájon át alkalmazva a szer hasznosulása 0-19% volt állati kísérletekben, amelyet jelentősen növelt a takarmánnyal együtt történő adminisztráció. Az eddig elvégzett tanulmányok alapján a kannabidiolt a máj bontja le, a vese választja ki, azonban számos egyéb farmakokinetikai (a vegyület szervezeten belüli sorsa) tulajdonságának, valamint a megfelelő dózis kérdésének megválaszolására még további kutatások szükségesek, különösen lovak esetében.

Több tanulmányban is ígéretesnek bizonyult a kannabidiol alkalmazása az egyes betegségek megelőzésében, illetve kiegészítő terápiájában is. A szer számos kedvező hatását írták már le: nyugtató, görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, immunmoduláns, antioxidáns, neuroprotektív, daganatellenes, valamint egyes szerzők szerint az anyagcserét is pozitívan befolyásolja. Az állatgyógyászat terén még igencsak gyerekcipőben jár a CBD kutatás, ennek ellenére az utóbbi években egyre gyakrabban alkalmazzák az állatok körében is, leginkább a feltételezett nyugtató, illetve fájdalomcsillapító hatása miatt. Lovak esetében jelenleg 2 kutatásban olvashatunk a CBD alkalmazásáról. Az egyikben egy 4 éves Quarter Horse kanca gyógyszeres kezelésre nem reagáló háttájéki fájdalmában alkalmaztak szájon át 250 mg kannabidiolt naponta kétszer, amely már 36 órán belül jelentős javulást eredményezett. A másik egy 3 részes, még nem publikált tanulmány, amely a CBD nyugtató, stresszoldó hatását vizsgálja lovakban, ebben meglehetősen kedvező kezdetleges eredményekről számolnak be a szerzők.

Alapvetően a CBD egy nagyon biztonságos szer, de természetesen ennek alkalmazása esetén is jelentkezhetnek mellékhatások. Ezek lényegesen ritkák, többnyire magasabb dózis és intravénás alkalmazás esetén fordultak elő. Ugyanakkor, szájon át történő adminisztráció esetén is számolni kell a gyógyszer interakciókkal, ez lovak esetében leginkább a gyomorfekély kezelésében használt omeprazollal történő együttes alkalmazás esetén jelenthet problémát. Humán kísérletekben egyébként álmatlanságot, dekoncentráltságot, hasmenést, illetve egyéb emésztőszervi tüneteket, májkárosodást, reprodukciós zavarokat, valamint szív-és érrendszeri mellékhatásokat tapasztaltak. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez utóbbiak többnyire egyéb gyógyszerek, leginkább antiepileptikumok alkalmazása mellett fordultak elő, hiszen az embergyógyászatban az epilepszia kezelésében használják leginkább a kannabidiolt.

Talán a szer legnagyobb hátránya lovak esetében (legalábbis eddigi ismereteink alapján), hogy doppingszernek minősül. Versenylovaknál történő alkalmazás esetén javasolt a verseny előtt 7-10 nappal felfüggeszteni a CBD adagolását.

Napjaink egyik legfőbb kérdése tehát a CBD tartalmú termékekkel kapcsolatban, hogy továbbra is étrendkiegészítőként vagy inkább gyógyhatású készítményekként tartsuk-e számon. A két csoport megítélése lényegesen eltérő: míg a gyógyszerre addig potenciális veszélyforrásként tekintenek, amíg számos kísérlet elvégzését követően be nem bizonyosul biztonságossága, a gyógyhatású szernek nem minősülő készítményeket addig biztonságosnak ítélik, amíg az ellenkező be nem bizonyosodik. Éppen ezért sokakban hamis biztonságérzetet kelthet a CBD alkalmazása, annak ellenére, hogy igencsak limitáltak az eddig elvégzett kutatások, és számos a megválaszolatlan kérdés még a szerrel kapcsolatban. A másik probléma az étrendkiegészítők kevésbé szigorú szabályozása, például jelenleg 15%-os eltérés lehet a készítmény „hatóanyagtartalmában” a feltüntetetthez képest, amelynek ellenőrzése során mind az EU-ban, mind az USA-ban a termékek 60-80%-a megbukik, nem beszélve a készítményekben esetlegesen előforduló szennyeződésekről (nehézfémek, növényvédő szerek stb.). Ezek tudatában az alkalmazni kívánt termék kiválasztásakor érdemes ellenőrizni a felhasznált növény származási helyét, a javasolt napi adagban a CBD koncentrációját, a THC mennyiségét, valamint, hogy az adott termék, illetve termékcsoport rendelkezik-e vizsgálati tanúsítvánnyal. Végül, de nem utolsó sorban, a legfontosabb a szer alkalmazása előtt a kezelő állatorvossal történő előzetes konzultáció.

Állatorvostudományi Egyetem

Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Tanszék

Források

1. della Rocca G, Di Salvo A. Hemp in Veterinary Medicine: From Feed to Drug. Front Vet Sci. 2020;7:387. doi:3389/fvets.2020.00387
2. EFSA Panel on Additives and Products or Substances used in Animal Feed (FEEDAP). Scientific Opinion on the safety of hemp (Cannabis genus) for use as animal feed. EFS2. 2011;9(3). doi:2903/j.efsa.2011.2011
3. Ellis KL, Contino EK. (2019): Treatment using cannabidiol in a horse with mechanical allodynia. Equine Vet Educ. Published online September 5, 13168. doi:1111/eve.13168
4. Gamble, L.-J., Boesch, J. M., Frye, C. W., Schwark, W. S., Mann, S., Wolfe, L., Wakshlag, J. J. (2018). Pharmacokinetics, Safety, and Clinical Efficacy of Cannabidiol Treatment in Osteoarthritic Dogs. Frontiers in Veterinary Science, 5. doi:10.3389/fvets.2018.00165
5. Gertsch J, Pertwee RG, Di Marzo V. Phytocannabinoids beyond the Cannabis plant – do they exist?: Phytocannabinoids beyond the Cannabis plant. British Journal of Pharmacology. 2010;160(3):523-529. doi:1111/j.1476-5381.2010.00745.x
6. Hazekamp A. The Trouble with CBD Oil. Med Cannabis Cannabinoids. 2018;1(1):65-72. doi:1159/000489287
7. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300162.kor
8. Iffland K, Grotenhermen F. An Update on Safety and Side Effects of Cannabidiol (2017): A Review of Clinical Data and Relevant Animal Studies. Cannabis and Cannabinoid Research. (1):139-154. doi:1089/can.2016.0034
9. Lachenmeier et al. (2020). Are side effects of cannabidiol (CBD) products caused by tetrahydrocannabinol (THC) contamination? doi: 12688/f1000research.19931.3
10. Machado Bergamaschi M, Helena Costa Queiroz R, Waldo Zuardi A, Alexandre S. Crippa J. (2011) Safety and Side Effects of Cannabidiol, a Cannabis sativa Constituent. CDS. 6(4):237-249. doi:2174/157488611798280924
11. Mechoulam R, Parker LA, Gallily R. (2002): Cannabidiol: An Overview of Some Pharmacological Aspects. The Journal of Clinical Pharmacology. 42(S1):11S-19S. doi:1002/j.1552-4604.2002.tb05998.x
12. Millar, S. A., Stone, N. L., Yates, A. S., & O’Sullivan, S. E. (2018). A Systematic Review on the Pharmacokinetics of Cannabidiol in Humans. Frontiers in Pharmacology, 9. doi:10.3389/fphar.2018.01365
13. Montoya Z. Cannabis Contaminants Limit Pharmacological Use of Cannabidiol. Frontiers in Pharmacology. 2020;11:10.
14. Pollio, A. (2016): The Name of Cannabis: A Short Guide for Nonbotanists. Cannabis and Cannabinoid Research, 1(1), 234–238. doi:10.1089/can.2016.0027
15. Stout, S. M., & Cimino, N. M. (2013). Exogenous cannabinoids as substrates, inhibitors, and inducers of human drug metabolizing enzymes: a systematic review. Drug Metabolism Reviews, 46(1), 86–95. doi:10.3109/03602532.2013.849268
16. Urits I, Borchart M, Hasegawa M, Kochanski J, Orhurhu V, Viswanath O. (2019): An Update of Current Cannabis-Based Pharmaceuticals in Pain Medicine. Pain Ther. 8(1):41-51. doi:1007/s40122-019-0114-4
17. Zuardi AW. Cannabidiol: from an inactive cannabinoid to a drug with wide spectrum of action Canabidiol: de um canabinóide inativo a uma droga com amplo espectro de ação. Rev Bras Psiquiatr.:10.

Fotó: www.lovam.hu