A Kincsem Parkban 2025. november 19-én, szerdán zárt körű esemény kerül megrendezésre.

Ezen a napon a Kincsem Parkban csak és kizárólag az itt dolgozók tartózkodhatnak, továbbá nem üzemel sem az MLFSZ Pénztár, sem a Kincsem Pénztár.

A következő pénztári nap mindkét pénztár esetében: 2025.11.26., szerda, a szokott rend szerint.

A Kincsem Parkban lakókat kérjük, hogy ezen a napon minimálisra csökkentsék a telepen történő mozgásukat.

Minden külsős vállalkozót arra kérünk, hogy minden halasztható munkáját valamely más napon végezze.

A zárt körű esemény lebonyolításában részt vevő kollégákat, valamint a telepen lakókat arra kérjük, hogy a II. helyi tribünnél, az Agárstadion mögött parkoljanak a zavartalan közlekedés érdekében.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Kincsem Park

„Ahogyan történt, ahogyan láttuk” – a Kincsem Park száz éve

A magyar lóversenysport története idén különleges mérföldkőhöz érkezett: száz éve nyitotta meg a kapuit a budapesti Kincsem Park, amely azóta is a hazai lóversenyzés elsőszámú otthona, sőt napjainkban sokszínű kulturális és szórakoztató események rangos helyszíne is egyben. Az évfordulóra – 100 éves a Kincsem Park címmel – egy nagyszabású, reprezentatív kötet látott napvilágot, amelyet szeptember elején mutattak be a Honvédelmi Minisztérium patinás márványtermében. A könyv igazi ünnepi ajándék a lóversenysportban résztvevőknek, a lóversenyzés iránt érdeklődőknek és mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogyan szőtte át e sportág a magyar kulturális és társadalmi élet szövetét az elmúlt kétszáz évben.

Krebs András, a kötet egyik szerkesztője találóan fogalmazott a bemutatón: a kiadvány nem enciklopédia, de enciklopédikus tudást tartalmaz. És valóban, a több mint háromszáz oldalas album egyaránt hordozza a hiteles forrásgyűjtés komolyságát és a személyes emlékek bensőségességét. Nem pusztán dokumentál, hanem elmesél: visszaadja a futamok izgalmát, a tribünök hangulatát, feleleveníti a legendás lovak, a futtatók, trénerek és zsokék emlékét.

A könyv három fő egységben vezeti végig az olvasót a száz év történetén. A nyitó fejezetben a közélet és a sportág vezető szereplői – miniszterek, államtitkárok, miniszteri biztosok és a magyar lóversenyügyhöz kapcsolódó szervezetek vezetői – a saját nézőpontjukból világítják meg, miért különleges és értékes a magyar lóversenyügy és a Kincsem Park hagyománya. Ez a rész már megalapozza és előrevetíti a kötet egészéből sugárzó gondolatot: a lóversenyzés nem csupán sport, hanem kulturális örökség is.

A második fejezet, az Ahogyan mi láttuk, ugyancsak személyes hangvételű írásokat tartalmaz. Itt 68 lósporthoz kötődő szerző vall a pályához fűződő élményeiről: van, aki gyermekkori emléket idéz fel, más egy felejthetetlen versenyt, vagy éppen a közösség erejét, amely a lóversenyek köré szerveződött. Ez a rész nemcsak nosztalgikus, hanem sokszínű mozaikja annak, mit is jelenthet a turf és a Kincsem Park a legkülönbözőbb emberek számára.

Az Ahogyan történt című harmadik egység a történeti részletesség „terepe”. A szerkesztők a visszatekintésben nem álltak meg 1925-nél, hanem visszanyúltak egészen a magyar lóversenyzés gyökereihez, amikor is 1827-ben a Soroksári úton megrendezték az első hivatalos futamot. Innen bontakozik ki a későbbi pályák krónikája: a városligeti, az alagi, a káposztásmegyeri és a tatai versenyterek története, majd a jubileumát ünneplő Új Lóversenytér, a mai Kincsem Park születése. Az ezt követő, ötéves ciklusokra bontott feldolgozás lehetővé teszi, hogy a pálya fejlődését, a galoppsport folyamatos változását és a mögötte zajló, azt formáló társadalmi, politikai változásokat is nyomon követhessük. Természetesen a könyv egészen a jelenkorig vezet, így nem marad ki a kétezres évek elején ide költöző ügetősport, az újabban meghonosodó agárversenyek, de még a Food Truck Show-k és a Derby-napokhoz kapcsolódó divatfesztiválok bemutatása sem. Ez is bizonyítja, hogy a Kincsem Park ma már nem pusztán sportlétesítmény, hanem pezsgő, multifunkcionális kulturális központ, amely képes megszólítani a legkülönfélébb közönséget.

A kötet értékét növeli, hogy nem csupán szöveges összefoglalókat, hanem több mint kétszáz, részben ritkán látott fotót, dokumentumot és korabeli sajtóbeszámolót is közöl, amelyeken keresztül a múlt élővé válik az olvasó számára.

A kiadvány gondos szerkesztői munkáját Brenyó József és Krebs András neve fémjelzi. Alapos, precíz, mégis élményszerű bemutatását adták egy olyan intézménynek, amely sokak számára egyszerre jelent tradíciót, szórakozást és közösségi élményt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter köszöntőben megfogalmazott reménye, hogy „a könyvet olvasva minél többen elmélyülnek a magyar lóversenykultúra és a százéves Kincsem Park lebilincselő világában”, minden bizonnyal teljesülni fog, hiszen ritkán születik olyan kötet, amely ennyire gazdag anyagot és ennyire szépen megformált kiállást egyesít magában.

Összességében elmondható, hogy a Kincsem Park 100 éves jubileumára készült album nem csupán méltó emléket állít egy legendás intézménynek, hanem valódi kapu is: belépőt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a magyar lóversenyzés múltját és jelenét, vagy egyszerűen csak szeretnének elmerülni ebben a megannyi szenvedélyt, eleganciát és történelemformáló pillanatot magába sűrítő világban.

(100 éves a Kincsem Park. 1925–2025. Szerkesztette: Brenyó József, Krebs András. Zrínyi Kiadó. Budapest, 2025. 307 oldal)

                                                                                      Lőrincz Róbert – Száraz György