Fézer Róbert évek óta az idomárok rangsorának élmezőnyéhez tartozik, a kis létszámú istállója ellenére egész évben talpon vannak a lovai, akik szinten minden alkalommal stabilan teljesítenek. Tavaly a sprinterek között Coloratura tűnt ki, de a többiek is szépen gyűjtögették az eredményeket. Lánya, Ramóna megvédte az utánpótlások között champion címét, és már csak két győzelem hiányzik számára a zsokévá váláshoz. Ezúttal is számos idomítottját láthatjuk a kapunyitón, amin neki egy kisebb „átok ül”. Az elmúlt években ugyanis nem tudott nyerni a szezonkezdetkor, óriási tehát a motiváció, hogy ezt most megtörjék. Idén vajon sikerül neki?

Mennyire vagy elégedett az istálló tavalyi teljesítményével, hogy értékeled a 2025-ös éveteket?

Összességében stabilan tudtak szerepelni a lovak, persze azért volt benne hullámvölgy is. Szerintem egy remek szezont zártam a kis lattommal, a százalékos nyerési mutatónk is azt jelzi, hogy nagyon jó kis évünk kerekedett belőle. Pláne úgy, hogy éve elején ugye elmentek a hároméves erős lovaim – elvitték őket – akkor egy kicsit azért megijedtünk, de ahhoz képest a többiek hozták a kötelező fölöttit. Sajnos új telivérek nem jöttek, hanem azzal kompenzáltunk, ami volt, de teljes mértékben meg voltam elégedve velük, mert oda tették magukat a versenyekben. Volt, aki tizenhármat futott és olyan is, aki  nyolcat, meg persze akit esetlegesen nem is tudtam kihozni, mert kisebb problémája miatt úgy döntöttünk a tulajdonossal, hogy inkább kivárjuk azt az időt, a származása miatt megérdemli.

Ezúttal is nagyon hátráltattak a sérülések?

A sérülések mindig felbolygatnak mindent, azok néha egy kicsit áthúzzák az ember számítását, de összességében majdnem sérülés mentesen úsztuk meg az egész évet. Két lovam sérült le, Time Train sajnos nem is jött helyre belőle. A Ménrót W-n is találtunk egy pici kis hibát, és inkább úgy döntöttünk Elbert Józsefékkel, hogy kipihentetjük. Hármat nyert, mutatta, hogy tényleg van benne valami kis fantázia végre. Nem hiába tenyészt már lassan 30 éve, végre most már elkezdtek menni a lovai is.

Volt olyan lovad, akitől többet vártál?

Hát mondhatom a Boccikámat csalódásnak, mert azt a kötelező kettőt nem hozta. A két nyerésére számítottam, hogy meg lesz neki mint az előző évben is, de hát sajnos csak eggyel lepett meg. De összességében nem panaszkodhatok, mert a 13 futásból egyszer nem futott helyezetlenül. Mindig ott volt a döntőben, és így is keresett majdnem két és fél millió forintot.

Coloratura abszolút kitűnt, végül az Overdose Díjban is megfuttattátok. Hozta az elvárást?

Azt én szerettem volna, hogy fussunk a nagydíjban is. A tavalyi évre azért beterveztem, hogy több nagydíjban fogunk tudni menni a hároméveseimmel, csak elvitték őket. Aztán előtte volt egy jó első kategóriás harmadik helye és mivel kitolták a nevezési határidőt, tehát nem kellett utónevezést fizetni, mondtam a tulajdonosnak, hogy tegyük be, úgysem lesz versenye utána egy hónapig. Hál’ istennek nem okozott csalódást, mert csak egy rövid fejhosszra volt Timimountól. De nagyon érdekes ez a kanca, mert ha betettem alacsonyabb osztályba, ott nem jött, de amikor beteszem az erősek közé, ott meg adja magát. Negyedosztályban csak pénzdíjas, első kategóriában pedig második…kicsit megmagyarázhatatlan.

Ramóna magabiztosan védte meg champion címét az apprenticek között, ami nyilván nagy büszkeség. Ezek alapján megérte kiküldeni az AFASEC-hez, hogy látod az ő teljesítményét?

A tavaly előtti évben sok volt a nüansz, a 2025-ös szezonban már sokkal kevesebb, ez meg is látszott a gyereken és az eredményünkön is, ezúttal már nagyon tetszett a stílusa,  sokat fejlődött a franciáknál. Persze az első egy-két versenynap az mindig kicsit nehézkes, újra belerázódni a ritmusba, de végülis össze tudta magát szedni és mindenkinek képes volt nyerni, aki csak felültette.

Hamarosan zsokévá avanzsál és elveszíti engedményét. Mennyire lehet ez majd nehézség?

Az engedmény az mindig egy nagyon jó dolog. De általában amikor már a zsoké-jelölt nem úgy veszti el, hogy betölti az életkorát, az azt jelenti általában, hogy nagy fejlődésben van. Tehát én úgy érzem, hogy innentől kezdve már nem lesz hátrány, hogy nem tud egy kilóval kevesebbet vinni és fel fogja venni a versenyt a többi zsokéval.

A szünet alatt hogy alakult a ló létszámod, hányan érkeztek hozzád?

A lólétszám hál’ Istennek emelkedett. annak is köszönhetően, hogy visszatért megint az Aurel-Mazilu istálló. Hat lóval gazdagított jelenleg, most februárban. Ráadásul tavaly Gönczi László úrral és kedves feleségével ki tudtunk menni megint Franciaországba és vettek két jó képességű kancát. Meg aztán az Elbert Zita is vett magának egy gyönyörű szép kis kancát, akivel az amatőr versenyeket akarja megcélozni. Mellettük a tavalyi csapat maradt effektíve. Van egy kétévesem, hét háromévesen, két négyévesem és négy darab ötévesem.

Talán az egyik legérdekesebb aukció volt a tiétek, amikor a BBAG-ról ehoztad Bocci teljes testvérét, Boccia-t. Miért döntöttél mellette?

A kiskancát megvettem, mert én úgy érzem, hogy a Bocci egy remek ló, csak neki ugye két évesen volt egy nagy sérülése. Emiatt fokozatosan kellett készíteni és csak háromévesen tudtuk kihozni. Nem mertem rögtön bedobni a mély vízbe, nehogy véletlenül visszasérüljön. Ezért későn forrta ki magát, év végén, viszont azóta már futottam vele nagy versenyben is. Nagy fejlődést mutatott a tavalyi évben is, tizenhárom futásából egyszer sem maradt le, ennek okán úgy éreztem, érdemes megvenni a testvérét is. Én úgy érzem, hogy ebben még több tehetség szorult, mint a bátyjába, mert ő az első csikó volt, a kanca pedig már a harmadik. Raminak meg így dupla szerelem, bár van már neki sok.

A hároméveseid közt kik lehetnek a reménységeid a klasszikus nagydíjakban?

Ez mindig egy kicsit korai kérdés. Egyelőre a munkájukkal meg vagyok elégedve, nagyon szépen dolgoznak. Háromról tudok még egyelőre beszélni, mert a többieket még most februárban kaptam. Az egyik, akit novemberben vettünk, az szerintem sprinter lesz, a másik egy szürke kanca, benne látom inkább a hosszú távot. Kétévesen még nem futottak, de munkában sokat jönnek előre, türelmesnek kell lenni velük. Nem merem kapásból azt mondani, hogy nagyverseny, igaz a szürkét mindenképpen úgy szeretném kihozni, a nyeretlenségének elvesztése után, ha megmutatja, hogy van benne képesség és tud menni, akkor kipróbáljuk a Hazafi Díjban a legjobb kancák ellen. A februárt teljes egészében rászántam a kondíció munkákra, márciusban jöttek az erősebb munkák és elkezdtük velük a gyorsulást. Innentől fognak még pluszban fejlődni, növeljük a tüdőkapacitást, mert amikor feltettük őket helyből nagyobb tempóra, akkor végén még kicsit fújtak, sok volt nekik.

A téli felkészülés a tervek szerint alakult?

Az időjárás az ugye egy kicsit bezavart, azért most sok év után újra egy nagyon hosszú telünk volt. Nehéz volt összetenni a munkát, de a tavalyi évben a Gönczi istállótól kaptam egy jártatógépet, ami nagy segítséget jelentett a téli felkészülésben. Jelenleg úgy érzem, mintha egy kicsit erősebbekk lennének a lovaim.

Neked egy gyenge pontod van, a kapunyitó, mert valamiért ott nem tudsz győzni. Idén hogyan készülsz?

Ez nehéz, mert minden évben úgy megyek neki, hogy nyerni akarok. Ugye a feleségemmel azért otthon mi beszélgetünk, pedig ő nem lovas, de mindig mondom neki, hogy anya, idén biztosan nyerek versenyt az első napon. Jobban megdolgoztam őket, sikerülni fog most, tényleg. Nagyon jól mennek a lovaim, most érzem, hogy nyerek. Erre sajnos mindig ő szokott lenne általában a pesszimista köztünk, aki visszahúz, mikor már el akarok szállni:  „Apa, nem sikerül neked, minden évben ezt hallgatom tőled. Nézd meg, hogy második nap hosszakkal fognak nyerni a lovaid, de első nap neked nem jön össze.” Persze bízunk benne, hogy idén sikerül beköszönni!