/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Minden időben: all-weather!

TAP THE HONEY Ridden by Joey Haynes (Red &amp; Blue) wins at Newcastle 17/5/16<br />
Photograph by GROSSICK RACING 07710461723

Írta: Amy Lynam, Trainer Magazine. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

2018-ban az Enable rajongók izgatottan várták a kanca visszatérését, hiszen a 2017. évi Prix de l’Arc de Triomphe után szinte az egész szezont kihagyta, és csak 2018 szeptemberében lépett ismét pályára. Sokan és sokféleképpen spekuláltak a visszatérésről, de valószínűleg senkinek sem jutott az eszébe, hogy ez egy kemptoni all-weather, azaz állandó időjárás talajú futamban (szeptember 8. – September Stakes, Group 3) történik meg.

Ma már sporttörténelmi tény, hogy Juddmonte üdvöskéje élete első futását Newcatsle-ben Tapeta felületen teljesítette sikeresen. Ez azon a 2016. november 28-i napon történt, amikor már nem is lett volna lehetősége gyepen futni, ezért visszatekintve kijelenthető, John Gosden keze meg volt kötve. Két lehetőség előtt állt: all-weatheren indítja szépreményű kancáját, vagy megvárja a következő márciust. 2018 szeptemberében azonban semmilyen kényszer nem kötötte, Enable nyugodtan versenyezhetett volna gyepen is. Így emlékszik vissza a mester az eseményekre: – Eredetileg Yorkban szerettünk volna futni, de az ottani verseny körülbelül egy hét – tíz nappal korábbra volt kiírva, mint ahogy megfelelt volna. Kempton azonban tökéletes illeszkedett a tereinkbe. Egy cseppet sem törődtem vele, hogy all-weatheren kell futnunk, mert pontosan ismertem az ottani körülményeket.

A pálya talajának minősége standardnak volt meghirdetve. Ugyanazon a napon Ascotban jó, helyenként jó és kemény volt a kiírás, Haydockban mély volt a futófelület. Az all-weathernek az a hatalmas előnye, hogy csak nagyon ritkán éri a futtatókat és trénereket meglepetés. Nem csoda, hiszen pont ebben áll nagyszerűsége. John Gosden nagyra értékeli a kiszámíthatóságot. Így folytatta gondolatit: – Amikor nyaranta, vagy egy hosszabb aszályt követően túl kemény a talaj, esetleg ősszel dagonyához lesz hasonló, nagyon jól jön az all-weather. A felület állandó minőségű és ruganyos, és reális versenyeket lehet rajta tartani.

Szakmaiatlan lenne azonban minden all-weather pályát egy kalap alá venni, ugyanis három fő fajtája van: a műanyag szemcsékkel kevert homok, a polytrack és az önálló védjeggyel rendelkező Tapeta. Emellett számos pályának megvan a maga titkos receptje, és az ehhez kapcsolódó felületkezelési protokollja. Akárcsak a gyep esetében, itt sincs két egyforma pálya (lásd 1. táblázat).

Sok idomárnak, így Gosdennek is van kedvenc all-weather pályája. – Én a newcastle-i all-weather pályát kedvelem a legjobban. Nagyon jó karban tartják, remek a Tapeta futófelület minősége. Mindig ugyanolyan állagú, és még soha nem ért senkit váratlan meglepetés e tekintetben. Hozzá kell azonban tennem, hogy például Lingfieldben ügyelhetnének jobban az állandó minőségre. Előfordult már, hogy a mezőny lendületét megtörte a talaj, és az is, hogy a célegyenesben kopogósabb volt a pálya a kelleténél.

Nagy összefüggés van a pályák felülete és a nevezések között, és talán nem meglepő, hogy egyes trénerek másként vélekednek a fent elhangzottakhoz képest. Habár a brit all-weather pályákat nem ismeri olyan jól a Franciaországban trenírozó John Hammond, Lingfieldről nincs rossz véleménye: – Már sokszor körbesétáltam a lingfieldi pályát, és azt kell mondanom, hogy a francia all-weatherekhez képest kiváló. Szeretném mindenképpen megjegyezni, hogy a jó all-weather felületnek az a titka, hogy olyan szakember tartsa karban, aki állandóan a helyszínen tartózkodik, mondhatnám együtt él a pályával. Különös, de szerintem Franciaországban nem fektetnek erre elég nagy hangsúlyt, és gyakran igen kemény a talaj. Nem ajánlanám senkinek az ottani all-weather pályákat. Nagy-Britanniában teljesen más a helyzet. Akármelyik lovamat szívesen indítanám Lingfieldben vagy Kemptonban. Chantilly-ra ez már nem igaz. Az a pálya túl gyors az én megítélésem szerint.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy all-weather felületen jóval kevesebb végzetes baleset ér versenylovakat. Hammond azonban egy másmilyen sérülési lehetőségre világított rá: – Én azért nem kedvelem annyira az all-weathert, mert a fiatal lovak lábainak nem tesz jót. A hátulsó lábközépcsontok nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és ezért gyakrabban sérülnek, mint gyepen, hiszen a szintetikus felület jóval kompaktabb, és jobban fog. Mielőtt kiváltottam a működési engedélyemet, hosszú ideig Kaliforniában dolgoztam. Meglep minket európaiakat, de a tengeren túl szinte az összes all-weather pályát megszüntették. Lehet, hogy kevesebb volt a végzetes baleset, de a csontsérülések, és az ebből eredő sántaság igen nagy számban jelentkeztek. Azt vették észre, hogy meg lehet ugyan gyógyítani a lovakat, és nem kell őket végleg kivenni tréningből, de a teljesítményük elmarad a régitől, nem tudják többé legjobb formáikat futni. Pontosan azért döntöttem én is úgy, hogy a legjobb lovaimat nem futtatom francia all-weather pályákon. Szerintem túl kemények. Ha egy kissé puhábbak lennének, más lenne talán a véleményem.

Felület Összetétel Versenypályák
Polytrack Homok, újrahasznosított szintetikus rostok, újrahasznosított gumi vagy PVC, gyanta Cagnes Sur Mer, Chantilly, Chelmsford City, Deauville, Kempton Park, Lingfield Park, Marseille-Vivaux, Pau, Veliefendi
Tapeta Homok, gyanta és bizonyos szintetikus rostok keverlke Newcastle, Wolverhampton
Műanyag szemcsékkel kevert homok Homok, szintetikus rostok, gumi, gyanta a felület 10-17 centiméteres tetején, alatta szivacsos aszfalt vagy geotextile membrán Southwell, Wallonie (Belgium), Zarzuela (Spanyolország)
Egyéb Capanelle, Varese, Dortmund, Neuss, Pornichet, Lyon la Soie
  1. táblázat

A német Peter Schiergen is jó véleményekkel van a brit all-weather pályákról, de nincs megelégedve hazája szintetikus futófelületeivel. – Jelenleg két állandó időjárás talajú pálya van Németországban: Dortmund és Neuss. Sajnos mindkettőt még abban az időben létesítették, amikor még aktív zsoké voltam (Schiergen 1998-ban lett tréner). Számomra ez elfogadhatatlan. Haladni kellene a korral, és fejlesztéseket eszközölni e téren. Sajnos az all-weather versenyek színvonala nagyon alacsony nálunk. Ezt az International Federation of Horseracing Authorities (Nemzetközi Lóverseny Szövetség – IFHA) is érzi, hiszen pár évvel ezelőtt még black type versenyeket és nagydíjakat is rendeztek a szintetikus felületen, de ezeket mára megszüntették. Őszinte szakmai elismeréssel nézek Lingfield, Kempton és Newcastle versenytereire, ahol olyan remek lovak versenyeznek, mint Enable vagy Crystal Ocean.

A pályakarbantartást Michael Halford, az ír Dundalk Racecourse legeredményesebb idomárja szintén rendkívül fontosnak tartja. – Nagyon meg vagyok elégedve a dundalki futófelülettel. A telepvezető elsőosztályú munkát végez, és a tulajdonosok, az idomárok és a zsokék is mind elismeréssel szólnak róla. Hozzá kell azonban tennem, hogy a felület kezd már kissé fáradni, és lehet, hogy hamarosan le kell cserélni. Bátran állíthatom, hogy amikor annak idején elkészült, ez volt a legjobb szintetikus futófelület az egész világon. Ebben rengeteg külföldi szakember is egyetért velem. Két évvel ezelőtt átfogó felújításra került sor, amely során gyakorlatilag felszántották és friss műanyag rostokkal szórták be az egész pályát. Jó ötlet volt, de nem oldott meg mindent, ez sem tart örökké, eljöhet az idő, amikor teljesen le kell cserélni a futófelületet. A minőség nagyban befolyásolja a trénereket abban, hogy mely lovaikat indítsák az adott pályán. Dundalkban klasszis lovakat is mernek futtatni. Ezt a tendenciát mindenképpen meg kell őrizni, ezért a pályát folyamatosan csúcsformában kell tartani. Akárcsak egy versenylovat.

Dundalk Írország egyetlen all-weather pályája, és már számos top-lovat látott vendégül. Itt veszítette el nyeretlenségét sok Group 1-nyerő, köztük Gordon Lord Byron, Rich Tapestry, Slade Power és Sole Power is. Michael Halford Russian Soul nevű lova, aki gyakori résztvevője volt a meydani versenyeknek a Dubai Karneválon, itt készült megmérettetéseire. 2013-as első útja előtt egy győzelmet és két második helyezést ért el Dundalkban. Ezt négy pénzdíjas helyezés követte Arábiában és kvalifikálta magát a Group 1-es Al Quoz-ba is. Halford mester szerint: – A versenytér népszerűsége töretlen a szakmában, és nem lehet eléggé kihangsúlyozni jelentőségét. Mi azért versenyeztünk itt, mert úgy gondoltuk, ha lovam itt helyt áll, akkor a meydani Tapeta sem okozhat nehézséget neki. Nagyon sokat jelentett számunkra, hogy jó körülmények között adódott lehetőség a felkészülésre.

Szintén ugródeszkának használta a dundalki pályát Aidan O’Brien remek lova, Mendelssohn esetében, aki a Listed besorolású Patton Stakes megnyerése után 18 ½ hosszas győzelmével valósággal megalázta a Grade 2-es UAE Derby mezőnyét Dubaiban homokon, ami után egyből Kentucky felé vette az irányt (igaz, az ottani derbyben csupán huszadik lett a szakadó eső és sorozatos akadályozások miatt).

A már eddig is említett és az alábbi táblázatban szereplő lovak csak kiragadott példák a sok tehetséges szereplő közül, közelről sem teljes a hírességek listája. Senki sem gondolta volna az első all-weather pályák megépítésekor, hogy ilyen magasságokba is eljuthat a felület szakmai megítélése. Talán kicsit igazságtalan, hogy a gyepen nyújtott jó teljesítmények többet nyomnak a latban.

Egy kis történelem. Az első all-weatheren rendezett black type verseny a Wolverhamptonban futott Wulfrun Stakes volt 1995-ben. Tíz év kellett hozzá, hogy Lingfieldben megtarthassák a Group 3-as Silver Trophy Stekes-et. Itt megálltunk, de nem elképzelhetetlen, hogy a Group 2 sincs már túl messze. AZ IFHA keretein belül működő, black type versenyek státuszáról döntő European Pattern Committee (kb. Európai Nagydíj Bizottság) vezetője, Brian Kavanagh örvendetesnek tartaná az előrelépést: – Véleményem szerint az elmúlt esztendők során nagyon komoly fejlődésen mentek keresztül az all-weather versenyek. Ez annak is köszönhető, hogy Franciaországban, Írországban és Nagy-Britanniában már összehangolták az all-weather nagydíjakat. Tovább fokozta ezt a brit kezdeményezésre indult All-Weather Championship (All-Weather Bajnokság), amelynek döntője Húsvét előtt, nagy pénteken van. A szezon egyik kiemelt eseményéről beszélhetünk már. Új lehetőségek nyíltak, és nincs már messze az idő, amikor Group 2-es és Group 1-es futamokat is láthatunk a kínálatban. Ebben biztos vagyok.

Futam Group 1-ben futó lovak
Prix Darshan, Chantilly (március) 2018: Talismanic (Breeders’ Cup Turf), Cloth Of Stars (Prix Ganay, Prix de l’Arc de Triomphe második helyezés)

2017: Heshern második helyezés (Dubai Turf második helyezés)

2016: Elliptique (Prix de Conde, Prix de Vichy, Grosser Dallmayr-Preis – Bayerisches Zuchtrennen)

2015: Dolnya (Dubai Sheema Classic), Flintshire második helyezés (Dubai Sheema Classic második helyezés)

September Stakes (Group 3), Kempton (szeptember) 2018: Enable (Prix de l’Arc de Triomphe), Chrystal Ocean második helyezés (Hardwicke Stakes)

2015: Jack Hobs (Ír Derby)

2013 és 2014: Prince Bishop (Dubai World Cup)

2012: Dandino (Canadian International Stakes második helyezés)

Diamond Stakes (Group 3), Dundalk (szeptember/október) 2013: Parish Hall (Dewhurst Stakes)

2011: Declaration Of War (Queen Anne Stakes, International Stakes)

2010: Gitano Hernando (Singapore Airlines International Cup)

2009: Mastercrafsman (Ír 2000 Guineas, St. James’s Palace Stakes, Diamond Stakes)

2008: Muhannak (Breereds’ Cup Marathon)

  1. táblázat

Az All-Weather Championship valóban óriási népszerűségnek örvend, és igen jelentős pénzdíjakat tud biztosítani. 2019-ben az All-Weather Döntő napján 1 millió fontot osztanak szét a díjazottak között. Newcastle-ban is rendeznek egy versenynapot, amely során 250 ezer fontot lehet megnyerni. Kavanagh így folytatta: – Az All-Weather Championship célja a szintetikus futófelületen rendezett versenyek minőségének és presztízsének növelése, és természetesen az is, hogy a tulajdonosok és idomárok a téli hónapokban is top-formában tartsák lovaikat. Az adatok azt támasztják alá, hogy sikeresen összehangoltuk a brit, ír és francia versenyeket. 2018-ban három külföldi győztes avattak a hazai döntő keretprogramjában. A németeknek is megjöhet a kedve, hiszen a Listed besorolású, all-weatheren futott francia Prix Lyphard-ban négy indulót adtak 2018-ban.

Peter Schiergen is indított lovat a fent nevezett versenyben, amelyet így kommentált: – Az All-Weather Championship remek ötlet, és sokan nagyon örülünk annak, hogy ezáltal tulajdonképpen nem ér véget ősszel a lóversenyszezon Európában. Alapjában véve nem gondolkodtam eddig azon, hogy szintetikus talajon futtassam lovaimat, de ezután másként lesz, mert remek felkészülési lehetőséget adnak például a Dubaiban futott versenyekre. Ross nevű idomítottam, aki két esztendővel ezelőtt második lett a Godolphin Mile-ban idén a World Cup-napi keretprogramba kapott meghívást.

Ralph Becket sokáig fenntartásokkal kezelte az all-weather versenyeket, de ellenérzéseit mára leküzdötte. – Valóban rengeteget javult az színvonal az All-Weather Championshipnek köszönhetően, és osztom kitűnő kollégám, John Hammond véleményét, amikor azt állítom, akár all-weatherre specializálódott lovakat is lehet trenírozni.

Az all-weatheren nyíló lehetőségek újabb lendületet adhatnak a sportnak. Peter Schiergen azonban hozzáteszi: – Német trénerként elmondhatom, hogy hazámban nem sok babér terem annak, aki szintetikus felületen szeretné futtatni lovát, így egyelőre sereghajtók vagyunk e tekintetben az európai színtéren.

– Annak ellenére, hogy Franciaországban még van hová fejlődni az all-weather pályák minőségét illetően, népszerűek a versenyek – mondta Hammond mester. – Sokan fanyalogtak, amikor Deauville-ben elkészült az új futófelület, de érdekes módon, nagy létszámú futamok jönnek össze, és a fogadók körében is népszerűek a versenyek. Az is megtörtént 2017-ben, hogy egy novemberben kiírt 2400 méteres hendikepet hét (!) részre kellett bontani, hogy megtarthassák. Mindegyikben tizenöt ló indult, bár azt is mondhattam volna, hogy tolongott. Azt hiszem ez bekerülhetne a rekordok könyvébe. Az all-weather versenyek nagyon jók az átlagos képességű lovak számára. Ezekből van talán a legtöbb, és mivel télen is tudnak versenyezni, a tulajdonosok újabb lehetőséget kapnak ezáltal, hogy pénzdíjakat zsebeljenek be.

Michael Halford a következőket tette még a témához: – Dundalk remekül beépült az ír versenykínálatba. Ma már távolinak tűnnek azok az idők, amikor október vége és március eleje között nem versenyeztünk. A téli futamok rengeteg idomárnak dobtak mentőövet, hiszen új bevételi forrást jelentenek. Nehéz megváltoztatni ugyan a régi beidegződéseket, én is a gyepen futott versenyeket szeretem jobban, de oly sok előny származik az újításból, hogy mindenképpen nagy figyelmet kell rá fordítani.

Végezetül ismét John Gosden nyilatkozott az all-weather versenyekről: – Szerintem a szintetikus felületen rendezett versenyeknek megvan a maguk helye. Például, tökéletesen alkalmasak kétévesek számára, hogy megmutathassák, mit tudnak. Fontos megtalálni az összhangot a gyep és all-weather versenyek között, és senkinek sem tanácsolnám, hogy lenézze ez utóbbiak jelentőségét.