Írta: Kovács Botond.
A pénteki nap nagy attrakciója az 1911-ben alapított Group 1-es Falmouth Stakes lesz Newmarketben. A futam névadója az első hallásra hölgynek vélhető, de nagyon is férfiembert takaró Evelyn Boscawen, Falmouth 6. várgrófja, aki korának kiemelkedő tenyésztője és sportembere volt. Az első versenyt nem láthatta a derék főrend, fia Evelyn Edward Thomas állított emléket apjának a versennyel. A XX. század háborús éveit leszámítva minden esztendőben megrendezték a futamot, igaz egy ideig Child Stakes-nek hívták. Nem gyermekjóléti intézkedéseknek volt ez köszönhető, hanem a Child’s Bank 1975-től 1992-ig tartó szponzorációs tevékenységének. Miután a finánctőke távozott támogatói pozíciójából, visszatértek a kékvérűek. Eredetileg hároméves kancáknak szánták a versenyt, de 1974-ben ez a mai formájára változott, vagyis idősebbek is indulatnak. A besorolás sem volt mindig a mai, 1971-től 1987-ig Group 3-as, 1987-től 2004-ig Group 2-es volt a státusza, 2004 óta Group 1-es a verseny.
Az első nyerő Alice volt, és hosszú a listája a pompás kancáknak, akik nyerni tudtak. Közülük Sonic Lady és Soviet Song emelkedik ki, akik kétszer is remekeltek a futamban, egyikük 1986 és 1987 hőse volt, másikuk 2004-ben és 2005-ben nem talált legyőzőre. Ne feledkezzünk meg Goldikováról sem, akinek versenyekben mutatott teljesítményét nehéz lesz felülmúlnia a következő generációknak. A tavalyi nyerő Alpha Centaury volt.
A legsikeresebb zsoké ki lehetne más, mint az az ember, akinek teljesítményére alig találni szavakat: a megaklasszis Lester Piggott. Hét győzelem áll neve mellett: Sylphide (1957), Green Opal (1960), Chrona (1966), Vital Match (1969), Chalon (1982), Niche (1993), Lemon Souffle (1994).
Néha elgondolkodunk. Valóban mindenki átérezte, hogy kivel is tapos egy négyzetméternyi gyepet a Kincsem Parkban, amikor nálunk járt a mester 2009-ben? Tudta mindenki, hogy ki is pontosan az az őszhajú, remek kiállású úriember, akit mosolyogni csak kevesen láttak, pedig a világ összes kontinensén megfordult? Tudatára ébredt a közönség, hogy akkor, ott, csak egyvalaki volt méltó arra, hogy egy lapon említsék nevét vele, és az maga Overdose volt? Aligha.
De leszállva a fellegekből, itt a legsikeresebb tréner neve: Alec Taylor, Jr., a Mantoni Varázsló. A múlt század mestere hatszor vezethette vissza lovait a győztesek körébe, ők First Spear (1914), Tomatina (1919), Lady Ava (1920), Blue Lady (1921), Leighon Tor (1922) és Maid of Bath (1924) voltak.
Waldorf Astor, Astor 2. várgrófja a rekorder tulajdonos, aki First Spear 1914, Point Duty 1929, Pennycross 1932, és Wheedler 1946 nevű lovainak köszönhette sikereit.
Ejtsünk néhány szót a legsikeresebb futtatóról is, Waldrof Astorrol, Astor 2. várgrófjáról. Az amerikai származású brit politikus híres futtató volt. Tizenegy klasszikus versenyt nyertek lovai, de egyszer sem tudott elől végezni a derbyben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy öt alkalommal lett második. A parlament alsó házának tagja volt, de mandátumát visszaadta, amikor megörökölte apjától a főnemesi címet és átült a Lordok Házába. A helyet felesége, a szintén amerikai származású és elbűvölő szépségű Nancy Lanhorne szerezte meg 1919-ben. Ő lett a szigetország történetének második női parlamenti képviselője, bár tulajdonképpen az első, hiszen az 1918-ban megválasztott Constance Markievicz soha nem foglalhatta el helyét, hiszen erős kötelékek fűzték a köztársaságpárti ír Sinn Féin mozgalomhoz. Nancy 1945-ig politizált a Westminster-palotában.
Amint említettük, Newmarket városának két versenypályája van és mindkettő a város szélén található. Ugyan egy a tábor, de közigazgatásilag a két pálya mégsem tartozik együvé. A Rowley Mile Suffolk grófság területén fekszik, a July Racecourse Cambridgeshire-ben. A két pályát csak a Devil’s Dyke-nak (az ördög árka) nevezett mély árok választja el. A helyszín ápolt, népszerű sétálóhely, a bámészkodók, kocogók és kutya sétáltatók jól láthatják a Rowley tréningpályáján készülő lovakat, igaz, a többség a település ellentétes végén a híres The Heath-en (hanga, pusztaság) készül.
A July Festival kiemelkedő eseménye a National Stud (Nemzeti Ménes) közvetlen szomszédságában álló July Racecourse-on, a Group 2-es besorolású July Stakes. A verseny a Duchess of Cambridge párja, vagyis kétéves méneknek és herélteknek kiírt 1200 méteres erőpróba. A szervezők valószínűleg csak azért nem nevezték át a versenyt Duke of Cambridge Stakes-nek, mert azt a Királyi Mítingen futják Ascotba. (Egyébként ugyanabban az évben kapta a nevét, amikor a newmarketi változtatás is történt, és előtte Windsor Forest Stakesként ismerték).
A July Stakes a legrégebben alapított, és ma is futott versenyek egyike, eredetileg kancák is futhatták, de ez 1977-től megváltozott. Ha az első nyerőt szeretnénk megtalálni 1786-ig kell visszaforgatnunk a történelem kerekét. Bullfinch tulajdonosa még nem is sejthette, milyen fantasztikus lovak szerepelnek majd azon a listán, amelyre lova elsőnek felkerült. (Ebben az időben Eclipse és Highflyer ivadékainak másfél kilogrammal többet kellett vinniük a versenyben.) Itt találjuk The Flying Dutchmant is, aki tizenhat versenyéből csak egyszer tudtak legyőzni.
Örömmel fedezzük fel Buccaneer és Cambuscan neveit is. Kisbér apja 1859-ben diadalmaskodott, Kincsemé 1863-ban. Cambuscan tulajdonosa, aki irodalomrajongó lehetett, hiszen lovát Geoffrey Chaucer egyik művének mesebeli királyáról nevezte el, az akkor még Hampton Courtban álló Királyi Ménesben vásárolta lovát. Nem is sejtette azonban, milyen kincsre tett szert sárgája által. A nagy fogadó hírében álló George Harry Grey, Stamford és Warrington 3. grófja bizonyára nem válik meg Cambuscantól ha tudja, hogy a világ legsikeresebb versenylovának lesz majd az apja. A szuperkanca, Sceptre volt a XX. század első nyerője, és Nimbust is itt találjuk az exkluzív listán, aki ugyan Japánban fejezte be földi pályafutását, de Angliában neveztek el róla mozdonyt.
Több, mint fél évszázada nem sikerült dominanciát kialakítani lovasnak a futamban. A legsikeresebb July Stakes zsoké George Fordham: Tolurno (1861), Robin Hood (1865), Lady Elizabeth (1867), Ecossais (1873), Levant (1875), Ruperra (1878) és Sir Gordon Richards: Hilla (1934), High Sheriff (1944), Rivaz (1945), Masaka (1947), Diableretta (1949), Tamerlane (1954).
Trénereknél sincs ez másként. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, pontosabban Bécsben született Frank Butters hét győzelemmel büszkélkedhetett: Fairway (1927), Alishah (1933), Hilla (1934), Mirza II (1937), Rivaz (1945), Masaka (1947), Diableretta (1949). Tavaly a Martyn Meade idomításában álló Advertise nyert Frankie Dettori kezében.
Folyt. köv.