/ by /   Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Budapesti Meeting – 1963

Igazi turftörténeti kincs került elő a Magyar Lovaregylet archívumából, amely az 1963. évi Nemzetközi Telivértenyésztési és Versenyzési Kongresszus és Versenysorozat eseményeit dokumentálja. Posztunknak az ad aktualitást, hogy a hétvégén ismét komoly nemzetközi találkozóra kerül sor a Kincsem Parkban, ismét hazánkba látogat a régió telivéreinek színe-virága. Tekintettel a csatolt film páratlan értékére, írásunkat nem fogtuk rövidre. Helyezzék kényelembe Magukat, indul a történet.

Az említett versenysorozat ötlete 1949-ben fogant, dr. Vaclav Michal cseh szakember fejében, és az általa összehívott konferencián a házigazda csehszlovák, lengyel, magyar és osztrák résztevők elhatározták, hogy erősítendő a közép-európai demokratikus államok együttműködését, minden esztendőben más fővárosban tartanak mítinget. Lehet, hogy volt némi nosztalgia a résztvevőkben a békebeli idők iránt. A történelem azonban úgy akarta, hogy az ötlet ugyan megmaradjon, de az osztrákok menjenek, és csatlakozzon a kemény maghoz a béketábor. Hamarosan a Bulgária, Jugoszlávia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió, és léptek a távozó imperialisták helyébe. (Mi lett volna, ha tudják, hogy Imperiálnak mekkora szerepe lesz még a történetben?). Egyfajta megfigyelői státuszt kapott Kína és Mongólia. A versenysorozat neve később Közép-európai Népi Demokratikus Országok Meetingjére, majd idővel, Szocialista Országok Nemzetközi Meetingje és Kongresszusára változott, több címke is volt, de a lényeg ugyanaz maradt egészen 1989-ig, amikor a Vasfüggönnyel együtt megszűnt létezni.

Az archívumunkban talált kisfilm az 1963-ban Budapesten rendezett míting egy részét és a méneslátogatásokat dolgozza fel, amely augusztus 23-tól szeptember 10-ig tartott. A kongresszuson a telivértenyésztés aktuális kérdéseit beszélték meg a szakemberek, a fehér asztal mellett a Kincsem Parkban, amelyet abban az időben még csak új lóversenytérnek hívtak (pedig már régen nem volt új), a legjobb lovak, zsokék és idomárok huszonkét futamban csaptak össze a zöld gyepen. Öt állam, Csehszlovákia, Lengyelország a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és hazánk képviseltette magát.

A korabeli szaklapot olvasgatva, amely ünnepi kiadásban jelent meg, és kivételesen 3.- Forint volt az ára a megszokott 2.20 Ft helyett, megtudhatjuk, hogy a delegált tenyésztők a Royal Nagyszállóban kaptak elhelyezést, ahol pár napig vesztegzár borzolta a kedélyeket. A lovasok és a trénerek nyugodtan aludhattak a Kerepesi út legelején, a Park Szállóban. A versenydíjakat rubelben határozták meg, amelyek közül a legnagyobb, az egyszerűen csak Kupának emlegetett Szocialista Országok Nagydíja volt 2500 rubeles összdíjazással. (A szovjet átlagfizetés havi 100 rubel között mozgott abban az időben, és természetesen még nagyon sokáig, hiszen tudjuk, hírből sem ismerték az inflációt.) A kifizetésekről pontos információt nem sikerült szereznünk.

Érdekesség, hogy a versenysorozaton nem vett részt a régió két nagyágyúja Nyikolaj Naszibov és a címvédő magyar champion, Lapusán Ferenc. Az előbbinek egészségügyi problémái támadtak, utóbbi pedig súlyos balesetet szenvedett alig két héttel a míting előtt.

Ha már a hiányzóknál tartunk, meg kell jegyeznünk, hogy a míting Imperiál nélkül indult. Az akkor már kétszeres derby-győztes sárga mén Baden-Badenben tartózkodott. Először a Fürstenberg Rennenben futott, ahol a mai napig tisztázatlan okok miatt nyolcadik lett, később a Grosser Preis von Badenben másodikként ért célba öldöklő küzdelem után Espresso mögött.

Említést érdemel az is, hogy jó házigazdaként, Losonczi Pál akkori földművelésügyi miniszter (később az elnöki tanács elnöke) a Gundel Étteremben fogadást adott a résztvevőknek.

Megjegyezzük azt is, hogy a Pesti Turf egészen augusztus végéig várt, hogy beszámoljon az angol dopping-botrányról, amelyben úgy vélték, a francia tréningből érkező Epsom Derby-győztes, Relko is érintett. Az ügy valóban nagy port kavart Nagy-Britanniában, de végül nem sikerült bizonyítani a dopping-vétséget, Relko megmaradt nyerőnek. Pikáns részlet, hogy a magyar szaklap a brit Daily Worker című újságra hivatkozott amelyet Nagy-Britannia Kommunista Pártja alapított 1930-ben. Időzíteni tudni kell!

Nincs új a nap alatt. Ha megnézzük a mai nagy mítingeket, minden távra találunk remek futamokat, és ezen belül is külön a kétéveseknek, a hároméveseknek és a hároméves és idősebb lovaknak. Ha azt vesszük alapul, hogy a Breeders’ Cupon tizennégy számban indulnak a telivérek, és az ante-világ nagy versenysorozatain huszonkét megmérettetés volt, akkor bizony azt kell mondanunk, van még hová fejlődnie a hanyatló nyugatnak. Az alábbi futamokat írták ki a budapesti nagy eseményre:

Első nap:

Megnyitó Verseny, 1200 m, 2 éves kancáknak,

Szófiai Díj, 1200 m, 2 éves méneknek,

Berlini Díj, 1600 m, 3 éves kancáknak,

Ulan Batori Díj, 2400 m, 4 éves és idősebb méneknek és kancáknak.

Második nap:

Moszkvai Díj, 2400 m, 3 éves méneknek és kancáknak,

Bratislavai Díj, 1400 m, 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Bukaresti Díj, 1800 m, 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Kievi Díj, 2000 m, 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak.

Harmadik nap:

Belgrádi Díj (e futamnak eredetileg Barátság Díj volt a neve, de a rendezők meggondolták magukat), 1600 m, 3 éves méneknek és kancáknak,

Budaesti Díj, 2400 m, 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Pekingi Díj, 3000 m, 4 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Dimitrovi Ménes Díja, 1000 m, 2 éves méneknek és kancáknak.

Negyedik nap:

Prágai Díj, 2400 m, 3 éves kancáknak,

Graditzi Ménes Díja, 1800 m, az 1963. évi nemzetközi versenyeken futott, de I. és II. díjat nem nyert 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Dióspusztai Ménes Díja, 1600 m, az 1963. évi nemzetközi versenyeken futott, de I. díjat nem nyert 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Voszhodi Ménes Díja, 2000 m, az 1963. évi nemzetközi versenyeken futott, de versenyt nem nyert 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak.

Ötödik nap:

A Szocialista Országok Nagydíja (Kupa), 2800 m, 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Béke Díj, 1400 m, 2 éves méneknek és kancáknak,

Varsói Díj, 3200 m, 4 éves és idősebb méneknek és kancáknak.

Cislaui Ménes Díja, 1200 m, az 1963. évi nemzetközi versenyeken futott, de a Megnyitó Versenyben és a Szófia Díjban I. és II. díjat, vagy a Dimitrovi Ménes Díjában I. díjat nem nyert 2 éves méneknek és kancáknak,

Napajedlai Ménes Díja, 2000 m, az 1963. évi nemzetközi versenyeken futott, de I. és II. díjat nem nyert 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Kozienicei Ménes Díja, 2400 m, az 1963. évi nemzetközi versenyeken futott, de I., II., III., és IV. díjat nem nyert 3 éves és idősebb méneknek és kancáknak,

Hosszú lenne felsorolni a sok izgalmas futam minden részletét, jelen posztunkban csak kettőt emelünk ki. A Szocialista Derbyként emlegetett Moszkvai Díjban három derby-győztes állt starthoz. A lengyel Hubert, a német Carolus és a szovjet Gudzon. Mivel Imperiál akkor még a másik Németországban volt, ő nem indult, helyette a Magyar Derby ezüstéremse, Rokitno állt starthoz. A drámai finisben a három favorit csatázott. Négyszáz méterrel a cél előtt Gudzon jobbra-balra tört, és ezzel akadályozta ellenfeleit, akik ugyan a végére feljöttek rá, de 5/4 hosszal mégis ő nyert Hubert előtt, a szovjet Glagol fejhosszal harmadik, Rokitno két hosszal negyedik. A Dr. Hesp Edvin, Laky Ferenc és Tarsoly Gergelyből álló Versenyintézőség Kubrákot a míting hátralévő versenyeiben eltiltotta a lovaglástól. Ne feledjük, még hét év sem telt el akkor 1956 ősze óta. Kellett a döntéshez a szakemberek karakánsága.

A Szocialista Országok Nagydíját az utolsó napon rendezték. A holtfáradt Imperiál alig ért haza, máris nyergelték (az Turf még úgy jelent meg, hogy indulása kétséges – lásd fotó). Hat ló mert kiállni ellene, köztük a szovjet sztár, Gudzon, aki mellé két vezetőlovat küldtek az oroszok, Gajt és Gudront. A magyar színeket Hadnagy képviselte, a lengyelek Azanban bíztak, a németek Modus-ért szoríthattak. Sok hűhó semmiért, csak ezt tudjuk írni ötvenhat esztendő távlatából. Magyar földön magyar siker született. A fenomenális sárga mén, a XX. század legjobb magyar lova Németh Ferenc kezében kilenc hosszat vert Gudzonra, aki mögött tizenhat hosszal Hadnagy ért célba a szakadó esőben. A többiek talán még ma is futnak.

A versenysorozat remekül indult magyar részről, Krusnyiczky Márton kettőt nyert (Imbolygó – Szófia Díj, Mimi – Berlini Díj) Gutai mester lovaival. A Pesti Turfban A „János” és a „Marci” címmel megjelent írás hosszan méltatta a két klasszis érdemeit. Ennek ellenére a míting a szovjetek győzelmével zárult, kilenc futamot tudtak megnyerni, Magyarország a második helyen végzett hat sikerrel. A további sorrend NDK, Lengyelország és Csehszlovákia lett. A lovasok közül a szovjet Laksz volt a legeredményesebb, hatszor mázsált vissza nyerőként, őt a magyar Krusnyiczky követte három diadallal, a bronzérmet a szovjet Zekasev kapta. Németh Ferenc ötödik lett a lengyel Czaplewski mögött.

Vasárnap a Kincsem Díj mellett három nagydíj kerül programra. A mérföldes Aperianov Zakariás Emlékverseny – Imperiál Díj, az Overdose Díj, és a Kovács Mihály Emlékverseny – Magyar Háromévesek Nagydíja. A világhírű Aperianov mester síremlékét szeptember 5-én avatták nyughelyén.

Jó úton járunk, komoly esélyünk van rá, hogy a Kincsem Díjat hamarosan a világ legrangosabb versenyei közé emelik. Ahogy mondani szoktuk, az elmúlt száz évben a történelem mindent megtett azért, hogy ne létezzen magyar lóversenyzés. Mi ezt azonban nem hagyjuk, elszántan védjük a ránk bízott örökséget.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Magyar Filmlabor munkatársainak, hogy segítségükkel megőrizhettük az utókor számára az itt látható kisfilmet.

Kovács Botond