/ by /   Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Fogadásszervező futtatók

Írta: Kovács Botond.

Új szerepkörben lép színre a nemzetközi futtatói körökben jól csengő nevű Niarchos család (Bago, Prix de l’Arc de Triomphe – 2004), Lord Andrew Lloyd-Weber (Da Re Mi, Dubai Sheema Classic – 2010, Too Darn Hot, Sussex Stakes – 2019) valamint a Simon Munir és Isaac Souede (Bristol De Mai, Betfair Chase – 2017, 2018) alkotta páros. Nem untak rá végleg a tulajdonosi szerepkörre, de miután leültek egy csésze tejes tea mellé, elővettek egy kockás papírlapot, és osztottak és szoroztak, úgy döntöttek, ők is beszállnak a fogadásszervezés nem kevés kockázattal járó világába. Mint ismert, az Egyesült Királyságban nem állami monopólium a sportfogadás, bárki beszállhat, aki elég kurázsit érez hozzá, és persze elég vastag a pénztárcája.

Da Re Mi a vásznon

A neves futtatók a totalizatőr rendszerben működő UK Tote Group résztulajdonosai lettek. A korábban Alizeti néven futó társaság egyik részvényese a feltörekvő China Horse Club (róluk már olvashattak lapunk hasábjain: https://kincsempark.hu/wp-admin/post.php?post=42699&action=edit ).

Az új tulajdonosok között nemcsak a fent említett hírességeket találjuk, de ott van milliárdos Michael Spencer, a Konzervatív Párt egykori pénztárosa is. (Érdekesség, hogy Mr. Sepncer annak ellenére megmaradt a pénzvilágban, hogy kezdő brókerként, Afganisztán 1979. évi szovjet megszállása előtt jelentős short-pozíciókat vásárolt fel a nemzetközi aranypiacon. Az invázió bekövetkezte után a nemesfém ára a négyszeresére szökött, és a fiatal alkusz egy szempillantás alatt nyakig ült a pácban.) Az egykori politikus több vasat tart a tűzbe, mert Turftrax nevű cégén keresztül közvetve is van tulajdonrésze a fogadásszervező cégben. Érdeklődése nemcsak a pénzcsinálásra terjed ki, egyben ismert tulajdonos is, River Proud nevű lova Tattersall Stakes-t nyert 2007-ben, és harmadik lett a Francia 2000 Guineas-ben. Mindemellett Kenyában is vannak lóverseny érdekeltségei.

Az ír ugró szakág vezető tulajdonosai, a Munir-Souede duó mellett Lloyd-Weber báró is beszállt, akiről köztudott, ha éppen nem kompnál, vagy a karnagyi pulpituson dirigál, telivéreket tenyészt és a pálya szélén izgul értük. A lord két oldalról szállt be, egyrészt saját nevében, másrészt ménese, a Watership Down Stud zászlaja alatt.

Sir Nicholas Soames (jobbra) baráti körben

Ezek után alig meglepő, hogy a Racehorse Owners’ Association (Versenyló Futtatók Egyesülete) is kedvet kapott, és csinos kis pakettet vásároltak maguknak. Innen már nem volt megállás. Beszállt a bizniszbe a Newbury Racecourse igazgatójaként is ismert Dominic Burke, a Haydock Racecourse vezetője, Lord Darebury (akinek tiszteletére Aintree-ben lelátót neveztek el), a SkySports lóverseny tudósítója Josh Apiafi, a Horsemen’s Group elnöke, Philip Freedman, az egykori konzervatív honatya Sir Nicholas Soames (Sir Winston Churchill unokája), és végül, de nem utolsó sorban, Helen Grant, egykori sportminiszter.

Természetesen az új tulajdonosi kör temérdek lelkesítő nyilatkozatot adott, amely ha ingyen fogadást és tuti tippeket nem is ígért, de mindenképpen a fogadók magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki célul. Aligha tehettek volna másként, hiszen a brit sportfogadási piac kedélyeit nemrégiben újabb botrány borzolta. Csődeljárás indult a Black Type elnevezésű fogadásszervező ellen. Már akkor lehetett tudni, hogy valami nincs rendben, amikor a cég sajtónyilatkozatban közölte, ugyan nehézségeik vannak, de a nyeremények kifizetése zavartalan. (Ilyen esetben épp az ellenkezője igaz az állításnak.) Nem is folyt le sok víz a vén Temzén ezután, és máris csődbiztost rendeltek a cég mellé.

Nemrégiben szintén megírtuk az e-Turf virtuális lapjain, hogy Japánban (https://kincsempark.hu/wp-admin/post.php?post=51422&action=edit és https://kincsempark.hu/wp-admin/post.php?post=51542&action=edit ) és Törökországban (https://kincsempark.hu/wp-admin/post.php?post=52850&action=edit ) állami kézben van a lóversenyfogadás, és kimagaslóan jó eredményeket érnek el azáltal, hogy a pénztáraknál feltett összegek egy részét visszaforgatják a sportba.

Te már játszhatsz, gyermekem

Ezzel szemben a liberalizált brit piacon aggasztó hírek terjengenek tavaly tavasz óta. Egy parlamenti döntést követően először a fogadóirodákban elhelyezett játékgépek alaptétének maximumát csökkentették 100 fontról két fontra, amely láncreakciót indított el, és komoly középkategóriás vidéki futamcsökkenéseket és pénzdíj esést eredményezett, majd emberek ezrek veszítették el állásukat, mert majdnem kétezer irodát kellett bezárni a forgalom csökkenése miatt. Ha ez nem lett volna elég, újabb rémálom van kilátásban. Politikai téma lett az online fogadási számlákra utalható összegek maximalizálása, és az online VIP számlák megszüntetése. Nem tévedés, az állam beleavatkozik abba, hogy fogadóként mennyi pénzt költhet el egy polgár. Mindezt a liberalizált piacon. Nem szeretnénk hisztériát kelteni, de talán már az sincs messze, amikor csak úgy fogadhatnak, ha előtte templomba mennek és meggyónják aznapi vétkeiket.

Valamiért olyan érzésünk van, mintha a politika problémákat kreálna ott, ahol nem talál eleget.