Hajdi Lajos hosszú évek óta meghatározó szereplője a magyar lóversenynek. Bár idomári pályafutását befejezte, továbbra is napi szinten dolgozik a telivérek világában.
Sokakat megleptél azzal, hogy szezon közben visszavonultál az aktív trénerségtől. Évtizedek óta a sportban vagy, hogyan indult a lovas karriered?
Tatán lótenyésztő iskolát végeztem, ezt követően 1978-ban kerültem Dunakeszi-Alagra Horváth Károly idomárhoz, nála léptem amatőr státuszba. Több trénernél is megfordultam, elég megemlíteni a kiváló szakembert, Házi Lászlót vagy Németh Ildikót, aki a nyolcvanas években lett tréner. Az ugróversenyek keltették fel főként az érdeklődésemet, szívesen emlékszem vissza Reprintre, a kétezres évek elejéről April Sky-ra, Trubadurra. Utóbbival nyertem az utolsó gátversenyemet. Ahogy teltek az évek a súlyomat már nem tudtam tartani, így belekezdtem az idomári munkakörbe. Először Tormási Gyulánál voltam tréner, majd Siklósi Tamás kért fel, hogy dolgozzak a lovaival.
Melyik volt idomári pályafutásod legemlékezetesebb győzelme?
Városbíró volt a legkedvesebb lovam, az összes győzelmet ilyennek mondanám, nem tudnék kiemelni egy konkrét versenyt sem. Örömmel gondolok vissza rá, hogy Akaba háromszor nyert Millenniumi Díjat, többek között hatévesen is. A szürke Mágnás hosszú kihagyás utáni első helye tavaly a Batthyány-Hunyady Díjban, majd a Millenniumi Díjban igencsak bravúros teljesítmény volt lótól és a szakmai csapattól egyaránt. Ducet sem szabad kihagynom a sorból, szerencsés vagyok, hogy ilyen lovakkal foglalkoztam.
Idomári pályád befejeztével is követni fogod a lóverseny eseményeit?
Minden versenyt figyelemmel kísérek, a Kincsem Park a továbbiakban is a vasárnapjaim meghatározó helyszíne lesz. A jelenleg futó lovak közül Tizedes nagy kedvencem, szerettem őt trenírozni, nagyon örülök, hogy Elit kategóriában is megállja a helyét. Aki egyszer elhatározza magát a sport mellett igazán sosem szabadul!
Fotó: Dr. Kovács Gábor