Maczkó János 1937 – 2022
85 esztendős korában ugyan olyan csendben és szerényen hagyott itt bennünket, mint ahogy élt és dolgozott a magyar galoppsportért egész életében. Hetven esztendőt töltött szeretett munkahelyén a Kincsem Parkban. Lovas pályafutását 1952-ben kezdte lovásztanulóként a legendás Gutai János istállójában. 1953-ban már versenyben is lovagolt, sőt győzött is Alsó nyergében.
Nagy idők tanújaként, Bocskai Pál és Mravik Pál nagytudású szakemberek istállójában leshette el a szakma alapjait, később Aperianov Zakariáshoz került lovasként. Növekvő súlya miatt, gát és akadályversenyekben is szerepelt, roppant büszke volt a Csompora Mátyás Emlékverseny megnyerésére, mely a korszak legjelentősebb hazai ugrófutama volt.
Aperianov istállójában felejthetetlen éveket töltött, előbb a nyeregben bizonyított, majd néhány évvel később 1961-től lóápolóként. Ebben az évben került másfélévesen Imperiál az istállójukba és lett gondozója. Mindenki szerencsés embernek tartotta és irigyelte, mert közvetlenül is részese lehetett a csodálatos versenyló minden egyes sikerének. Hatalmas győzelmek itthon és külföldön, felfokozott hangulat és teltház a Magyar Derby napján, komoly nyugat-európai túrák és a felejthetetlen amerikai túra. A XX. század legjobb magyar lovának népszerűségével Maczkó János ismertsége is folyamatosan nőtt. Sokan csak a csillogást látták egy-egy nagy siker után, miközben ő megmaradt ugyanannak a csöndes embernek, aki az év minden napján megbízhatóan és szerényen tette a dolgát, hangyaszorgalommal szolgálta az istállóját, ápolta és óvta Imperiált, a szocialista lóversenysport ékkövét. Ebben a felelőségteljes beosztásban nem lehetett hibázni és ő nem is hibázott, ha kellett akkor egész éjjel virrasztott egy megerőltető nagydíj után az aranyszűrű táltos mellett.
A szakmai ranglétrát végig járva 1966-tól abrakmesterként dolgozott közmegelégedésre. Legnagyobb álma vált valóra, mikor 1973-ban dr. Fehér Dezső igazgató kinevezte Pillár János idomár utódának. Orosházi lovakkal kezdett el dolgozni, közel húsz lovas istállójával szép sikereket ért el, mindig lehetett rájuk számítani a nagydíjakban és a hendikep futamokban. Aszkétával Nemzeti Díjat, Praktikussal Magyar St. Legert nyert, a nagydíjak állandó helyezettje volt: Ad akta, Andalgó, Diszpécser, Flamingó, Mezei virág és Pedáns. Húszéves idomári pályafutása alatt 424 versenyben győztek lovai.
Nyugállományba vonulása után sem szakadt el szeretett sportjától, mázsólóként dolgozott vasárnaponként a kétezres évekig. Kincsem parki lakosként haláláig velünk volt, versenyeken viszont egyre ritkábban láttuk már.
Pályafutása előtt tisztelegve a Kincsem Nemzeti Kft. 2021-ben Életműdíjjal tüntette ki.
Emlékét megőrizzük!