maiden ló ( e: méden ) – Angol eredetű kifejezés, nyeretlen ló.
manager, menedzser – Angol szó, az istállótulajdonos helyettesítésével megbízott személy. Megbízása lovak nevezésére, törlésére, lovas kiválasztására, lovaglási utasítás adására vonatkozik, de vonatkozhat a tulajdonost megillető versenydíj felvételére, lovak vételére, eladására is.
martingál – A fejét magasan tartó, dobáló, nehezen fékezhető lóra alkalmazzák. E rossz szokások a martingál segítségével részben elkerülhetők. Kb. 1,5 cm széles bőrszíj.
második kötelezettség – (második claim). A futtatók, az idomárok szerződésileg megszerzik a jobb lovasok második, esetleg harmadik kötelezettségét. Ha a lovas szerződéses istállójának nem lovagol, második, vagy harmadik kötelezettségének tesz eleget.
maccs – Forrázott zab, lenmag, korpa keveréke. Az emésztőszervi megbetegedések megelőzésére munka, verseny után, pihenőnapon , egészségi okok miatt történt leállítás esetén etetik a lóval. Étrendi hatása közismert, a benne lévő lenmag, keserűsó hozzáadásával hashajtó hatású.
mázsaház – Az elismert versenypálya tartozéka. Itt történik a ki- és visszamázsálás. A mázsaházban van a mázsa (mérleg), a versenyintézőségi szoba, a lovasok öltözője, zuhanyozója. A mázsaházban a L.F.B. tagjain, a versenyközegeken és munkatársaikon kívül csak a futtatók, azok meghatalmazottjai, az idomárok, vagy ezek helyettesei, a versenylovasok és a kijelölt istálló alkalmazottak tartózkodhatnak. Más személy csak a versenyintézőség engedélyével lehet jelen a mázsaházban.
mázsáló – Versenyközeg. A lovasok versenyre kimázsálását, a verseny utáni visszamázsálását előírás szerint végzi. A mázsálással kapcsolatos előírások pontos betartásáért és betartatásáért felelős a versenyintézőségnek. Minden versenynap az első futam lovasainak kimázsálása előtt meggyőződik a mérleg pontos működéséről. Csak azt a külföldi lovast mázsálhatja ki, aki a versenyintézőségnek bemutatta érvényes működési engedélyét, vagy annak igazolását és írásban nyilatkozott, hogy nincs eltiltva. Nem mázsálhatja ki azt a lovast, akinek versenyben lovaglását a versenyintézőség nem engedélyezi.
Vezeti a mázsakönyvet. A verseny lefutása után a versenyben indult valamennyi ló lovasát visszamázsálja és a végleges helyezési sorrendet a célbírói ítélettel a mázsakönyvbe bevezeti. Feladata a ” rendben”, illetve az ” óvás” jelzést megadni. A versenyintézőségnek bejelent minden mázsálással kapcsolatos szabálytalanságot, és feljelenti azokat, akik a ki- és visszamázsálásra előírt rendelkezéseket nem tartották be.
megkésett ló – A start pillanatában versenytársaival nem együtt, hanem mögöttük elugró ló. Az indító a megkésést írásban jelenti a versenyintézőségnek. A megkésett ló futása a hendikepre minősítés szempontjából érvénytelen. Rövidtávon még kis startveszteség is jelentősen csökkenti az esélyt. Hosszútávon, ha az ellenfelek lassan kezdenek a néhány hosszas késés behozható.
megvált lovasától – Az a ló, amelyről verseny közben lovasa leesik anélkül, hogy a ló elbukott volna.
meeting – (e: míting ) Angol szó, jelentése a versenysportban egy, vagy több napos versenysorozat.
“megállás” – Hendikeppeléssel kapcsolatos kifejezés. Miután a hendikepper egy futam eredményét feldolgozta, a futott lovak, többnyire csak a helyezettek képességét más futamokban indult lovakhoz viszonyítja. Ha a kérdéses futamban két, vagy több lovat talál, amelyeknek a képessége közötti viszonylat megfelel az addig mutatottnak, joggal feltételezi, hogy a lovak formát futottak, hendikepszámuk, illetve képességszámuk nem változott. Rajtuk ” áll meg”, általuk bírálja el a mezőnyt, állapítja meg képességüket. Ebben az esetben beszélünk kettős, illetve hármas ” megállásról “. Ha erre nincs lehetőség, a hendikepper megfigyelés, a körülmények mérlegelése alapján kiválasztja azt a lovat, amely véleménye szerint formát ismételt. Ezen a lovon ” áll meg “, e lovon keresztül bírálja el a mezőnyt. Amennyiben nem lehet több lovon “megállni”, a megfelelő kiválasztása a hendikeppelés legnehezebb része. Rossz “megállás ” esetén a hendikepper “elcsúszik”, a valóságosnál magasabb, illetve alacsonyabb képességszámot rögzít.
meghívó – Nehéz akadályok előtt a földben elhelyezett fehérre meszelt, feltűnő rúd, alacsony korlát, vagy sövény (vizesároknál), amely megkönnyíti az ugrást. A meghívó segítségével a ló beosztja a galoppugrásokat, “kiszámítja” az elugrás helyét. Száraz, vagy vizesárok előtt rendszerint alacsony sövényt létesítenek, magas ugrások előtt fehér rudat, korlátot.
ménes-
- Lovak célirányos szaporítására, felnevelésére létesített tenyésztelep, amelyhez anyakanca -, mén – és csikóistálló, a tenyésztést szolgáló, az üzemeltetéshez szükséges egyéb épületek, valamint legelők, elkerített karámok, jártatópályák tartoznak.
- Tenyészlovak egy csoportja.
méretek, testméretek felvétele – A versenylónál általában három testméretet tartanak nyilván. a ) Magasság, a mar legmagasabb pontjának távolsága a talajtól, bottal, vagy szalaggal mérve. Mindig fel kell tüntetni, hogy a magasságot bottal, vagy szalaggal mérték – e. A kettő közti különbség ugyanis a ló magassága, tápláltsága, erőállapota szerint 6 – 10 cm, centiméternyi pontossággal mérik. b ) Övméret : közvetlenül a lapocka és a mar mögött, a mellkas legkisebb körméretének megfelelően , szalaggal cm pontossággal mérik. c ) Szárkörméret, az elülső szár felső és középső harmadának határán, a legvékonyabb helyen, szalaggal, 1 /4 cm pontossággal mérik.
myler: ( e. májler ) – Angol szó. Az a versenyló, amely legjobb teljesítményét 1 mérföldre, azaz 1600 m- re futja.
minősítő futás – A G.V.Sz. előírja, hogy síkversenyben a hendikepper bizottság kizárólag annak a lónak a terhét állapítja meg, amely a teherközlésig belföldi síkversenyben legalább két érvényes futásból egyszer 1. – 3. helyezést ért el, vagy háromszor érvényesen futott.
Érvényes futás, amikor a ló startoszloptól megkésés nélkül indult, lovasával a nyergében részt vett a versenyben, áthaladt a célon a nélkül, hogy távolozva lett volna. A hendikepper bizottság hendikepre minősítés szempontjából nem fogadja el a futást, ha a bírói ítéletben számtalan hossz szerepel. A forma ebben az esetben értékelhetetlen.
mozgóstart – Zászlós start esetén az a start, amikor a lovak lépésben, vagy ügetésben közelítik meg a startvonalat és az indulás az említett jármódok egyikéből történik. A lovas mozgásból könnyebben ugratja el lovát mint álló helyzetből, a ló ritkábban torpan meg, marad állva, fordul el a start pillanatában. E startolás kevésbé veszi igénybe a hátulsó végtagokat.
működési engedély – Az L.F.B. adja ki az idomári és a lovas ( hivatásos és amatőr ) működési engedélyeket a naptári évre, esetleg rövidebb időtartamra. Érvényes működési engedély nélkül versenyló nem idomítható, versenyben nem lovagolható. Megvonása esetén a munkakör a továbbiakban nem tölthető be. A működési engedélyhez szükséges feltételeket a G.V.SZ. tartalmazza.
nekilovaglás – Nekilovagolt a lovas, aki lovával verseny közben egy másik lovat meglökött. Ha a Versenyintézőség megítélése megítélése szerint a nekilovaglás a verseny eredményét befolyásolta, az elkövető lovat diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi. Ha a nekilovaglás kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak, a diszkvalifikálásnak, illetve a hátrahelyezésnek nincs helye.
nemi engedmény, kanca engedmény – Korteherversenyben, amelyben kancák ménekkel együtt futnak, a kancák nemi nemi engedményben részesülnek, a versenyfeltételben meghatározott terhük ezzel csökken. Nagyságát a G.V.Sz., ill. az Általános Szabályok közli. Kizárólag kancák részére kiírt korteherversenyben kanca engedmény nem adható.
nem kihendikeppelt ló – Az a ló, amelynek egy hendikepben a beállítási száma, hendikepszáma alapján a kiróható legalacsonyabb tehernél kevesebbet kellene kapni. A hendikepper bizottság a teherközlésben feltünteti, hogy egyes lovak mennyivel nincsenek kihendikeppelve. Ha az induló bejelentéskor a törlések következtében a teherskálát emelik, a nem kihendikeppelt ló a többihez viszonyítva képességével arányos terhet kaphat.
nevezés – Nevezés, amikor az idomár lovát a versenyfeltétel szerint a megjelölt futamra a megfelelő helyen és időben írásban nevezi. Versenyben csak az a ló futhat, amelyet a G.V.SZ. rendelkezéseinek megfelelően a nevezési határidőig az adott versenyre neveztek.
Aki nevezést ad le, aláveti magát a G.V.SZ. és a Versenyszervező rendelkezéseinek. Nevezni lehet a Versenyszervező által rendszeresített nyomtatványon írásban, faxon, e -mailben vagy elektronikusan kialakított rendszerben lehet. A telefonon leadott nevezést az induló bejelentésig írásban meg kell erősíteni. Külföldre csak a versenytitkárságon keresztül adható le nevezés. A nevezéssel kapcsolatos technikai feltételeket a G.V.Sz. és évenként az Általános Szabályok tartalmazzák.
nevezési zárlat – A versenyfeltételben meghatározott időpont, ameddig a versenyre nevezés leadható. Nevezés a nevezési zárlat után nem lehetséges, kivéve ha a versenytitkár megállapította, hogy a nevezést a megfelelő helyen és időben leadták, de valamilyen okból nem érkezett be a megadott időpontig. A versenyszervező a nevezési határidőt módosíthatja, arról az idomárokat tájékoztatni köteles. Az állvamaradással kiírt előre nevezéses versenyekre az induló bejelentésig felemelt díjért lehet utólag nevezni.
nyakszíj – Kb. 1 cm széles csattal igazítható szíj. A ló nyakára teszik. Ágaskodó, gyenge szájú lónál használják. A lovas egy, vagy két újjal fogja, így nemcsak a szárba kapaszkodik. Ágaskodásnál nagyon fontos. A lovas egyensúlyának megtartását is szolgálja.
nyelvszíj – Kb. 15 cm hosszú, 1 /2 cm széles, középső, nyelvi részén kiszélesedő szíj, a ló álla alatt csatolják össze. Nyelvi részére hurkot képeznek a nyelv rögzítésére. Azért használják, nehogy a zabla a ló nyelve alá kerüljön, nehogy a ló irányíthatatlanná váljon. Nehezen ” fogható ” lovaknál is hasznos.
nyereg- A lovas számára kényelmes, biztonságos ülést biztosít. Évezredek alatt tökéletesedett mai formájára. Követelmény, hogy a mart, a hátat ne nyomja, ne törje fel. A munka és a versenynyereg között a legfőbb különbség a súlydifferencia. Az előbbi súlya 5- 6 kg, utóbbié 1/2 kg- tól 4 kg- ig.
nyerési szándék – Ló versenyben csak azzal a szándékkal indítható, hogy nyerjen, ha ez nem lehetséges, minél jobb helyezést érjen el. A lovas köteles ennek megfelelően lovagolni. A Versenyintézőség a lovast, aki nem törekedett a győzelemre, ill. a minél jobb helyezésre, valamint azt a lovaglási utasítás adására jogosult személyt, aki erre a lovast rábírja, szigorúan megbünteti.
nyeretlen ló – Az a ló, amely elismert versenyt nem nyert. Síkversenyre nyeretlennek számít a ló, ha síkversenyt, gátversenyre, ha gátversenyt, akadályversenyre, ha akadályversenyt nem nyert. A lónak a versenyre kimázsáláskor kell nyeretlennek lennie. A nevezéskor nyeretlen, de időközben versenyt nyert ló nem vehet részt nyeretlenek versenyében, ill. ha a versenyfeltétel nyeretlenek részére engedményt ír elő, ez nem illeti meg.
nyergelés – A versenyben induló lovaknak legalább 45 perccel a verseny kitűzött időpontja előtt a nyergelőben kell lenniük. Itt történik a lovak azonosítása és a felnyergelés. A lovasok kimázsálása után a lovakat haladéktalanul fel kell nyergelni és a lovasok felüléséig a nyergelő helyen kell vezetni. Az idomár írásbeli kérésére a Versenyintézőség engedélyezheti a ló istállóban nyergelését, a nyergelőbíró a lovat ilyenkor az istállóban azonosítja. Az istállóban nyergelésért fizetni kell, a versenyszervező megterheli a futtató versenyszámláját.
Szöveg: Hesp József