A Szenttamási Állami Gazdaság 1963-ban alapította meg Szenttamás-lmremajorban a telivér ménesét. Ez idő tájt valamennyi telivér ménes a Dunántúlon volt, a Tiszántúlon fekvő Szenttamás azonban kedvező adottságokkal rendelkezett és a gazdaságban a lótenyésztésnek már hagyománya volt. Az Almásy Kastély környéke kiváló elhelyezésül szolgált, szolgál ma is a ménesnek, amely idegenforgalmi szempontból is indokolttá tette létrehozását. A ménes alapítóinak elképzelése volt, hogy külföldről – kezdetben elsősorban az NDK-ból és a Szovjetunióból – szerzik be az anyakancákat, amelyeket bevált hazai ménekkel szándékoztak párosítani. Történelmi eseménynek számított, amikor az első anyakanca szállítmány 1963-ban vasúton Kétpó állomásra megérkezett az NDK-ból. Ezen import lovakat az Országos Lótenyésztési Felügyelőség főelőadója választotta ki, mint a későbbiek folyamán beigazolódott, rendkívül sikeresen.
Az 1965-ben ellett Seebirk Németországból került Szenttamás tulajdonába még yearlingként. A fekete mén hároméves korában megnyerte a Káposztásmegyeri Díjat, az akkori Munka Ünnepe Díjat (ma Batthyány-Hunyady Díj), és az Alagi Díjat. Seebirk Budapesten és Bécsben Derbyt, Baden-Badenben a háromévesek Fürstenberg Rennen-jét és a meeting egyik fő számát, a Preis der Stadt Baden-Baden-t is megnyerte. Avance a Schwarzwald Rennen győztese lett. Üröm az örömben, hogy ekkor a lovak még nem szenttamási színekben versenyeztek.
Az első saját fedezőmén a Bécsben Imit verő Roppant volt. A következő mének, Iharos, Direktor és Fapipa is megfeleltek a „bodenstanding”, azaz a röghöz kötött elvnek, mind magyar kancától származtak. Nostradamus Szenttamásra kerülésének eredménye, hogy valamennyi mén közül az ő ivadékainak volt a legmagasabb az átlag hendikepszáma. Az első saját tenyésztésű sikerek az 1965-ben született Muskátlihoz köthetőek, aki pályafutása során győzött a legnagyobb kétéves versenyekben, majd megnyerte a Magyar Kancadíjat, a Gróf Széchenyi István Emlékversenyt, a Ménesek Nagydíját (ma Lovaregyleti Díj) és a Budapesti Díjat.
Sorsforduló dátum volt az állami gazdaság életében, amikor 1970. január 1-jén az addig önálló Csorbai, Surjányi, Szenttamási Állami Gazdaságok összevonásával megalapították a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságot, amely 1972-ben a Lósport Vállalatból létrehozott Magyar Lóverseny Vállalat egyik alapítója is volt! Utóbbi célul tűzte ki, hogy azonos érdekeltséget biztosítson a tenyésztőknek és a futtatóknak. Emellett a futtatások elszámolásában és a tenyésztői támogatásokban is jelentős változás állt be. Az új versenyeztetési rendszerben megvalósult a Szenttamási Ménes álma, hogy a lovakat saját színeikben, az általuk kiválasztott idomár keze alatt indíthassák.
A saját tenyésztésű telivérek az 1970-1980-as években érték el a legnagyobb eredményeket. 1970 őszére a ménes szakított azzal a korábbi elképzeléssel, hogy kizárólag hazai ménekkel fedeztet. Az olasz Savio egy évig fedezett Szenttamáson, ekkor született Gemini, aki az „Év lova” címet is elnyerte a hetvenes évek első felében. lndikatort a rendkívüli Aréna, valamint két kanca, Buche és Terilén tette híressé. 1972-től olyan neves idomárok foglalkoztak a szenttamási lovak felkészítésével, mint Horák János (Nagykunsági istálló), Keszthelyi István (Szenttamási istálló), Kiss József (Imremajori istálló), Mátyus György (Szolnoki istálló).
Az 1980-as években jelentős hazai és nemzetközi sikerek következtek. Rustan – lmperial fia – bérbe került Szenttamásra, megnyerte a magyar St.Legert és a Millenniumi Díjat. Aréna (Indikátor-Ara) 1980-ban a Magyar Derby mellett a Váci, a Nemzeti és a Kincsem Díjat is megnyerte. 1981-ben Rustantól származott a Nemzeti Díj első négy, a Magyar Derby első három helyezettje. Turbó a Magyar Derby mellett az osztrákot is megnyerte. Győzelme óta magyar ló Bécsből nem hozott haza „kék szalagot”, talán most sikerül itthon tartani” idén a Kincsem Parkban megrendezésre kerülő Donau Derby-ben. A ménes ekkori egyeduralmát mutatja az is, hogy az 1981-es Magyar Derby hét indulója közül, öt Szenttamáson született, és a szezon húsz kiemelt versenyéből tizenhármat a ménes lovai nyertek.
Az 1990-es években hanyatlás következett be a hazai lóversenysportban, a tenyésztőket is elérte a válság. Amikor 1992-ben a lóversenyzés többségi tulajdonosa a Szerencsejáték Rt. lett, Törökszentmiklós kivette vagyoni hányadát és megszűnt az eredményes közös vállalati tagság.
Azért a szűk esztendőkben is akadtak eredmények, 1994-ben például Muscadin a Magyar Derby-ben harmadik helyezett lett, míg Martinien 1996-ban megnyerte a Kozma Ferenc Emlékversenyt, s mögötte szintén egy szenttamási ló, Komár végzett, majd 1997-ben Martinien pályarekordot állított fel a Kincsem Parkban 1300 méteren. Egy évvel később, 1998-ban újabb siker következett a Szenttamási ménes életében, a Magyar St.Leger-t Grémium nyerte.
ATM Zrt. és így a Szenttamási Ménes a kétezres évek elején került új kézbe, Horváth Lászlóhoz, az L.A.C. Holding tulajdonosához, tiszteletbeli kazah konzulhoz. A 2000-ben Lengyelországban született Donatesso-t már ő vásárolta, aki második futására megnyerte a háromévesek első rangos versenyét a Nemzeti Díjat, majd az Alagi Díjban sem talált legyőzőre. Végül a legnagyobb megmérettetésen, a Magyar Derby-ben nyakhosszal kapott csak ki Rodolfótól. Összes pénznyereménye 8.717.040 forint volt.
A közelmúltban több angol import érkezett a ménesbe, melyek közül Lacy’s Whip a Szent László Díj első helyezettje lett, Dancing Hussy pedig a Gróf Károlyi Gyula Emlékversenyben győzött.
Jelenleg a tenyész istállóban olyan kiváló képességű egykori versenylovak állnak, mint Black Pepper, Three Robins, Run The Red Light, vagy a hároméves korában klasszis versenyek sorát nyerő, Miss Turpan, akinek immáron lánya, Merci Star viszi a ménes jó hírét a pályán. Utóbbit tavaly ősszel a legendás olasz zsoké, Frankie Dettori ülte a Kovács Mihály Emlékverseny – Magyar Háromévesek Nagydíjában, idén pedig Short Circuit tűnt ki az istállótól, a Nemzeti Díjban elért második helyezésével. A Derby aspiráns mén idomításáért, és a szenttamási tréningmunkáért, jelenleg Szuna Szabolcs felel.
1972-től a versenypályán egy-egy versenynap fődíját egy ménesről nevezik el. A mai napig megrendezésre kerül a Szenttamási Díj, ezzel a kitüntető címmel is elismerve a ménesben folyó magas színvonalú tenyésztői és futtatói munkát.
Szenttamási Tej
A Törökszentmiklós közelében található Szenttamás-pusztát az Almásy család telepítette be a 18. században, ahová Almásy Imre gróf gyönyörű kastélyt építtetett. A kastély és versenylovairól ismert lovászata jelenleg a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában áll. A társaság saját tehenészetében 1994 óta tart Holstein-fríz típusú tejelő szarvasmarhákat. A szenttamási telephely szomszédságában található egy újonnan létesített, modern, de hagyományokra épülő tejüzem, amelynek termékeit Szenttamási tejtermékek néven lehet megismerni.
A Szenttamási projekt célja, hogy a finom, békebeli ízek a legmagasabb minőségben térhessenek vissza az otthonokba. Ehhez elengedhetetlen, hogy az okos megoldásokon alapuló tehenészet zárt rendszerén keresztül, a lehető legrövidebb idő alatt juttatja el fő alapanyagukat, a kiváló minőségű tejet a tejkomplexumba, ahol automatizált, korszerű feldolgozó berendezésekkel, emberi kéz érintése nélkül folyik a termelés. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács „Tejszív” logóval ruházta fel a gazdaságot, ami a kiváló minőségű, egészséges összetételű és 100% magyar gazdaságból származó tejtermékek egységes jelölése.