A két szakágat tekintve Stanislav Georgiev és Goran Zolnaji ünnepelhetett, mindketten a napi főverseny megnyerésével szerezték meg a hétvége legeredményesebb szakembere címet. A Szent István Díjban Tizedes rögtön egy győzelemmel mutatkozott be új tréningben idomár-lovasával, míg a hétéves Unika Vik a Golden Lady Díjat zsebelte be a remek formában levő Angyal Andorral.
Angyal Andor
A versenyt megelőzően mire számítottál? Mennyi esélyét érezted a győzelemnek?
Titokban számítottam rá, hogy sikerülhet, a szezonban eddigi mérlegünk egy első hely a Rothschild Höjgard Díjban, emellett egy harmadik helyezés a Nemecsek Díjban. Tisztában voltam vele, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen jobbnál jobb lovak voltak a mezőnyben. Egy versenyben mindig nagy szerepet játszik a szerencse is, most mellénk állt.
Mi volt a taktikátok?
Minél jobb pozícióba szerettem volna kerülni a startnál, ez sajnos kevésbé valósult meg, de nem befolyásolta nagymértékben a futam kimenetelét. A befutóra érve időben indítottam, Unika pedig hatalmas szívének köszönhetően megszerezte az első helyet.
Több ügetővel is csak versenynapon találkozol. Hogyan szoktál felkészülni egy-egy ilyen alkalomra?
Általában videót nézek az eddigi versenyeiről, utánanézek az eddigi eredményeinek és az időnek. Az adott futamot is megnézem, azt, hogy milyen lovak ellen indul, milyen esélyt képvisel majd. A legfontosabb momentum természetesen az idomári utasítás, egyben ezzel a ló természetéről is kapok egy képet.
Az istállót általában te vagy Goran Zolnaji képviselitek. Mi alapján dől el, hogy melyikőtök fog a sulkyban ülni?
Ez teljes mértékig a tulajdonos, illetve Goran döntése. Meg is ragadnám az alkalmat, hogy megköszönjem a belém fektetett bizalmat!
Goran Zolnaji
Unika Vik stabilan teljesít a szezonban, abszolút formatartó. A munkái mindig a megszokott módon zajlanak, vagy időnként változtattok rajta?
Sikerült megtalálnom a legjobb munkamódszert számára, az utóbbi időben ezt alkalmazzuk. Ahogy az eredményeiből is látszik bevált, így nem indokolt, hogy változtassunk.
Adódik a kérdés: Tervben van esetleg, hogy a későbbiekben anyakancaként folytassa?
Már több érdeklődő is volt rá, hiszen remek a származása és a teljesítménye is kiemelkedő, így több embernek is megfordult a fejében, hogy szeretné megvásárolni anyakancának. Tulajdonosa, Vince Béla nem gondolkozik az eladásán, ebben az évben még biztosan versenyezni fog, illetve a jövő szezonban is látunk rá esélyt, az egészségi állapotától függ majd.
Van olyan ügető, aki még nem mutatkozott be az idomításodból?
Két Olaszországban vásárolt csikó még nem lépett pályára, növésben vannak, fokozatosan készülünk velük.
Stanislav Georgiev
Tizedes gyakorlatilag alig egy hónapja került az idomításodba, hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt kiismerned?
Régóta ismerem őt, hiszen előző idomárjával, Hajdi Lajossal hosszú éveken át együtt dolgoztunk, ekkor már Tizedes tréningben állt, ezen felül a későbbiekben is egy udvarban töltöttük a mindennapokat. Amikor hozzám került már formában volt, tudtam, hogy Lajos hogyan dolgozik a lovaival. Kondíció munkákat kapott főként. Eddig eléggé pechesen alakultak a versenyei, hiszen mindig ott volt az élmezőnyben, egy hajszál választotta el a győzelemtől. Most végre elmondható, hogy a szerencse mellé, illetve mellénk állt.
Mi volt a taktikátok a versenyben? Van már terv, hogy hol indul legközelebb?
Az eddigi versenyei alapján tudtam, hogy a kanyar közepén szeret kicsit lemaradni, de van végspeedje. A Szent István Díjban gyorsan kezdtek a telivérek, az előző információk ismeretében pedig nem is kapkodtam vele, ez pedig segítségünkre volt az utolsó 800 méteren, hiszen amíg a többi ló elkezdett lassulni, ő ekkor gyújtotta be a rakétákat. Az egyenesre érve nagyot küzdött, tudtam, hogy az első vagy második hely lesz a miénk. Amikor elérkeztünk a 200 méterhez, megtorpant és várta a többieket, de ezen a ponton túl tudott lendülni és újra elindult. A tulajdonossal még nem egyeztettünk a következő verseny kapcsán, a propozíciót látva a Kincsem Díj esélyes, mivel a táv jó lehet számára, bár a mezőny rendkívül erős lesz, de egy pénzes helyezést akár elcsíphetünk majd. Ez még a jövő zenéje.
Coffee Beannel nagy stílusban nyertétek meg a Mukab Hendikepet. Számítottál erre a szép győzelemre?
Őszinte leszek, engem lepett meg talán a legjobban! A startot követően erős volt a tempó, hagytam lábra kapni. Tudtam, hogy a végén tud menni, ezért nem is kapkodtam vele az első 400 méteren, nem láttam értelmét, hogy megzavarjam. Az eddigi futásai alkalmával az egyenesre érve sosem akart elmenni a másik ló mellett, de most talán az időjárás változás okán újított és kicserélt lóként mozgott. Azzal tisztában voltam, hogy jól dolgozik, de eddigi versenyein nem hozta ki magából valós tudását, szerencsére ez most változott.
Fotó: Maróti Edit, Dr. Kovács Gábor