Érdekesen változott az idei évtől kezdődően a versenynaptár, hiszen a kiírás szerint a Hazafi Díjat különválasztották naptárilag a Nemzeti Díjtól, annak reményében, hogy a tehetséges mérföldes hároméves kancák mindkettőben próbálkozhassanak, így akár duplázással is előjöhessen egy tehetség. Bár angolföldön a kezdetektől fogva egy meetingen futották az 1000 guineas-t és a 2000 guineast, azaz az ottani Hazafi-, illetve Nemzeti Díjat, hazánkban azonban más a futam(ok) históriája.

Az 1828-as alapítású, ám 1829-ben debütáló futamot Húsz Hazafi Díjként futották először. Az elnevezés oka, hogy 20-an adták össze az alapítványi összeget, és ennek kamatai fedezték az évente kifizetésre kerülő versenydíjat. A mintát egyértelműen az angol 1000 guineas szolgáltatta a futamhoz, hiszen kellett egy verseny, amiben kancák mérhették össze az erejüket. Később kiforrta magát és csakis hároméves kancák versenyezhettek benne. (Kincsem versenypályafutása alatt már kizárólag a háromévesek terepe volt, ő is így nyerte meg a futamot 1877. május 8-án, könnyen, másfél hosszal). Egészen 1885-ig tartott a verseny „önállósága”, hiszen ekkor összevonták a hasonló távra és korra kiírt Nemzeti Díjjal, és innentől kezdve Egyesített Nemzeti és Hazafi Díjként, mének és kancák közös összecsapásaként rendezték meg. 1948 és 1956 között semmilyen formában nem került megrendezésre, majd az 1956-os kiírásra lecsupaszodott egyszerűen Nemzeti Díjra a neve, amelyben természetesen vegyesen futhatott a két nem.

Aztán 1999-ben, 10 évvel a rendszerváltást követően a Hazafi-kör jóvoltából újra megrendezték a Hazafi Díjat a Derby-évjárat kancái részére. A táv maradt 1600 méter. Az első esztendeiben nem is rendezték egy napon a Nemzeti Díjjal, hanem a Batthyány-Hunyady Díj napján futották, és jelentősége is kisebb volt.

Érdemes kitérni rá, hogy 1999-ben az első kiírást Satelit nyerte meg 2 hossznyi előnnyel Tamara, illetve Perigon Szépe előtt. A favorit Key Girl Kállaival csak a 6. helyet szerezte meg. A nyerő ló lovasa az a Szalai Mónika lett, aki éppen az idei szezonban tér vissza ismét a versenyek világába, míg a telivér trénere Szabó Mihály volt.

Aztán eljött az idő, hogy a Hazafi Díj jelentősége nőtt és 2014-től kezdődően már a Nemzeti Díjjal egynapon rendezték meg ismét. Igen ám, de ez bizony néha válaszút elé állította az idomárokat, hogy klasszis kancájukat hova nevezzék? Az idei esztendőtől kezdve át lett vágva a gordiuszi csomó, és időben előbbre hozták a terminusban, ami lehetővé teszi, hogy akár ugyanaz a kanca gyűjtse be mindkét klasszikus mérföldest. Sőt, akár a Hármas Koronát is képletesen szólva a „fejére helyezhesse” – ha a Derbyben és a St. Legerben is elsőként végez a Nemzeti sikert követően. No és ha ehhez esetleg ugye még a Hazafi Díjat is hozzáteszi…

-kömi-

Nyitókép: Döry József

Döry József (1841-1913)

Döry József a korábbi magyar lótenyésztés Európa, sőt világhírű szaktekintélye, a Sütvényi ménes alapító tulajdonosa.

Szakértelme, gyakorlati érzéke, következetes szorgalma, töretlen akarata és a „kozmaferenci” aranykorhoz ízesült szerencséje, ritka eredményű életművet eredményezett. 1867-ben indított ménesgazdálkodást, a közel 13 holdas birtokon átlagosan 300-400 lóval. Az Esterházy hitbizomány egykori legjelentősebb földbérlője volt, a kancaállományt részben apjának zombai birtokáról, részben a Salamon-féle Alapi ménesből szerezte be. Ugyanakkor, a ménes természetesen csak azokra az angol telivér ménekre számíthatott, amelyekre Kisbéren nem tartottak igényt. Az egyik legeredményesebb fedezőmén az angol import, Kilcock lett.

A kor legkitartóbb, legjobb lovait nevelték, a 19. század végén pedig megnőtt az érdeklődés a Döry ménesekben tenyésztett lovak iránt. A hazai vásárlók mellett, megjelentek a külföldi vevők is. Szenzációt keltett, amikor 1898-ban az orosz cári udvar két négyesfogatos és két hátas lovat vásárolt a Sütvényi ménesből. Az előző évben Budapesten járt báró Grünewald tábornok, a cár főlovászmestere és végig nézte az őszi árverést a Tattersallban, ahol felkeltették érdeklődését az elegáns, jó mozgású jukkerek. Ellátogatott több magyarországi ménesbe, így Sütvénybe is, ahol kiválasztott a még nyers csikók közül két négyesfogatra valót. Az európai udvarokban hamar híre ment, hogy a „minden oroszok cárja” a Döry ménesből vett fogatos lovakat. Ezt követően, egyre-másra jelentkeztek a Bajor udvarból, a Szász királyi család képviseletében vásárlási szándékkal.

A Döryek igazi, született lovas emberek, nemcsak Magyarországon, hanem messze az ország határain túl is kivételes népszerűségnek örvendenek.

Merhal Ernő

Amikor 1905-ben az Osztrák Hadügyi Kormányzat vette át Döry Józseftől a Sütvényi Ménest, Merhal Ernőt nevezték ki a K. und K. Remontendepot Gestüt Sütvény ménesparancsnokává. Merhal Ernő ezredes a lovassportok minden területén aktívan részt vett, de leginkább a lóversenysportban tűnt ki. Kiváló úrlovas volt. 1888-ban 27 lovaglással, 14 győzelemmel és 4 helyezéssel Champion úrlovas lett. 1890-ben 23 lovaglással, 10 győzelemmel és 2 helyezéssel pedig második lett az Úrlovasok Championátusában. Tehát kiválóan, nyeregből ismerte az angol telivéreket, nagy barátja volt a versenylovaknak.

Horváth Károly (1920-1989)

1932-ben került a pályára Zarigen idomárhoz. A szükséges kezdeti lovászévek hamar elteltek és 1934-ben már versenyben is lovagolhatott. Mint annyi más fiatal, szintén a megyeri pályán kezdte bontogatni szárnyait, nem is eredménytelenül, mert hamarosan megszületett az első győzelem, a nagyon ideges és megbízhatatlan Per Saldo nyergében. Évente általában hét-nyolc futamban sikerült nyernie, amelyek között számos olyan klasszikus is volt, mint a Budapesti Díj és a Bérczy Károly Emlékverseny, valamint a Magyar St. Leger. Később gát- és akadályversenyekben is lovagolt, ahol több mint tízszer haladt át elsőként a célvonalon.

Évtizedeken keresztül, még jóval a harmincon túl is sikerült olyan kis terhet lovagolnia, mint a 46-47 kiló, ami elég ritka, hiszen olyan különleges testi adottságokra van hozzá szükség, amellyel csak kevesen rendelkeznek.

Harminchét évesen, 1957-ben abbahagyta a versenyszerű lovaglást. A zsokéévek folyamán számos jól ismert idomárnál megfordult: Jeney, Mravik, Hujber, Horák, majd Juhász Antal, akinek az istállóját 1958-ban átvette és attól kezdve már, mint idomár működött. Iharos-nak köszönhetően, rövid idő alatt olyan nagy versenyeket sikerült nyernie, mint a Kincsem díj, a Ménesek Nagydíja, valamint a Szocialista országok nemzetközi versenynapján a Varsói Díj. Később, közel egy évtizednek kellett eltelnie, hogy újra egy hozzá hasonló, kitűnő ló bontakozzon ki istállójában. A pályafutása végeztével tenyésztésbe vonult Gabona nemcsak Budapesten ért el komoly sikereket – Őszi Kancadíj, Millenniumi Díj – hanem külföldön is, elsősorban Lengyelországban – Bukaresti Díj, Szocialista Országok Nagydíja (utóbbit pályarekorddal) – sikerült győznie.

Az angol telivér fajtában elismert hazai tenyésztő szervezet, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete hivatalos oldalán idén is közzétette az engedéllyel rendelkező fedezőmének listáját. A friss ménlista mellett a tenyésztők és a fajta iránt érdeklődők széleskörű tájékoztatást kaphatnak az egyesület tenyésztési célkitűzéseiről, az angol telivér fajtában a fő tenyésztési célokról, a tenyésztési szabályzatról, a tenyésztési programról, a tenyésztés rendjéről, a fedezőmének használatának rendjéről és a fajtában újbeosztásra kerülő mének részére meghirdetett nyilvános tenyész szemléről is.
A 2024-es lista alapján 19 mén neve és elérhetősége szerepel a fedezőmének listáján. A tenyészegyesület jóvoltából a lehetőségek és a mének színvonala idén is igen vegyes, színes, így jó eséllyel minden tenyésztő megtalálhatja a kancájának a leginkább megfelelő mént.
A legnagyobb tenyészhely, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok dióspusztai angol telivér ménese négy mént kínál erre a szezonra. A komoly választék mellett az egyesületi tagok idén is komoly kedvezményekkel számolhatnak. Az amerikai tenyésztésű Mokarris (More Than Ready) csikóit folyamatosan fogjuk látni futni a Kincsem Parkban, míg Overdose fia, Cirfandli az idén Keszthelyről visszakerült a ménesbe. Utóbbi tenyészhely, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa feltörekvő és ambiciózus új tenyészhely. Idén a francia tenyésztésű fiatal, ám szerény hazai versenyeredménnyel rendelkező mén, Picibello fog náluk fedezni.
Szintén dióspusztán áll Hegedűs család két ménje, a már Magyar Derbyt adó Pigeon Catcher és a 2022 telén érkezett francia mén, Ecrivain (Lope de Vega). Előbbi már bizonyított a hazai kancákkal, míg utóbbi klasszis versenyteljesítménye és származása révén komoly lehetőség a kancatartók számára. Dióspuszta idén és a jövőben is első számú opció lehet minden hazai tenyésztő és futtató számára.
Az idei lista érdekessége, hogy két Black Sam Bellamy ivadék is megtalálható, a Magyar Derby nyerő Sunny Sam és Kardiv. Mind BSB, mind pedig fiai extra hosszútávú lovak és megfelelő kancáktól a csikóiktól is a keménységet és a távbírást lehet remélni. Előbbi mén Isaszegen, utóbbi Nagykőrösön várja a kancákat.
A már sokszor bizonyított német tenyésztésű Prometheus Mórichidán található, csikói nagyon mutatósak, jók és kemények, hosszú évekig lehet rájuk számítani. Farádon idén szlovák színekben Kincsem Díjat nyert Oriental Sky (Tiger Hill) fogadja a gyengébbik nem képviselőit. Az elmúlt két évtized tenyésztői munkája bizonyítja, hogy kis számú kancaállományból is komoly eredményeket tudnak elérni.
A listáról érdemes még kiemelni a nagyszerű Akabát, aki Berettyóújfalun áll és a tradicionális szenttamási ménes ménjét, Barabau-t. Eperjes települést is érdemes megjegyezni, mert a Dombóvári család portáján a sportlótenyésztés mellett komoly telivér és ügető tenyésztés is zajlik.
A ménekről bővebb információt az egyesület oldalán lehet találni.  https://angolteliver.com/tenyesztes/fedezomenek

-ka-