/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek / 0 comments

Imperiál – Aperianov Zakariás emlékhét 7.

A sikeres Kincsem Díj után határozták el a vezetők a baden-badeni utat. Ez a német versenyhelyszín kultikus hely minden lóversenykedvelő számára, hiszen utoljára a háború elött futott ott magyar ló. Először a hároméveseknek kiírt Fürstenberg Rennen-ben indult Imperiál. A mezőny rangját jól jelezte, hogy ott volt a startnál a Német Derby nyerő is. Figyelmeztettek bennünket, hogy belül nagyon mély a pálya, mert feltöltötték, ennek ellenére a nem túl szerencsés helyezkedés miatt végig ott ment. Nem ért el jó eredményt, gyengén futott, hatodik lett. Nagyon el voltunk keseredve. Otthonról üzentek, hogy azonnal induljunk haza. Ezt a szégyent! Hajnal igazgató fogadta az otthoni hívást, vonalban volt, amikor a melléhez szorította a telefont és engem kérdezett: – Mester, mit csináljunk? – Én azt válaszoltam, hogy a ló sokkal jobb és nem fogadom el a futását. – Maradunk! – mondta Hajnal elvtárs és letette a telefont.

A hároméves Imperiál a zuhogó esőben  megnyerte a Kupát

Rá egy hétre következett a meeting legnagyobb versenye, a Grosser Preis von Baden-Baden. Jöttek a francia, angol és olasz lovak, a legjobb német lovak és Imperiál ellen. A start után a lovunk negyediknek helyezkedett, erőből gyönyörűen galoppozott. Gelics korán állt élre sajnos, így a célban nagy küzdelem után Espresso megverte. Nagyon komoly verseny volt, többen is közel végeztek. Jó lett volna nyerni, mindenki csodálkozott, hogy milyen jól megy a magyar ló. A legjobb angol ló mögötti második hely nem is volt igazi vereség. Ennek a nagy eredménynek köszönhetően hívtak meg bennünket a Washington DC-re.

                     A legendás amerikai takaróval
Hivatalos tanúsítvány a Washington DC-ről

A hazaérkezés után Imperiálnak folytatódott a nagyon sűrű programja. Ha fut az Osztrák St. Legerben, akkor szinte biztos lett volna az osztrák Hármas Korona. A vezetőség számára a budapesti rendezésű Szocialista Országok Kupája fontosabb volt és még itt volt neki a Magyar St. Leger is. Be kellett látni, hogy minden versenyben nem futhatott, így is háromévesen nagyon komoly kiképzést kapott, csak extra keménységének köszönhető az, hogy bírta a megterhelést.

      Fantasztikus Imperiál relikvia

Mindkét erős és fárasztó hazai versenyt megnyerte Imperiál. Kocsival mentünk Pestről Frankfurtba, onnan gépalkatrészeket szállító KLM repülőgéppel Amszterdamba, majd New Yorkba. Velünk együtt utazott a két szovjet ló is. Innen Baltimorba repültünk a lovakkal, majd az út utolsó részét ismét lószállítóval tettük meg. A versenyig öt napjuk volt a lovaknak pihenni. A tíz lovas versenyben hetedikek lettünk, a futamot a két amerikai szupersztár, Mongo és Kelso egymás között döntötte el. Imperiál formát futott, a baden-badeni legyőzője Espresso lett a negyedik.

 

Forrás:
Magyar Lóverseny és Turf Krónika (1946-1966)
Ahogy a mester emlékezik a hároméves Imperiálra c. interjú alapján

Galopp Versenytechnikai Lexikon – X. rész (R-SZ)

rálovaglás – Rálovagolt az a lovas, aki verseny közben lovával közvetlenül egy másik ló mellett, azt egy lóhossznál kisebb távolságra megelőzve, vagy azzal egyvonalban mellette haladva a másik lóhoz olyan szorosan lovagolt, hogy ezzel hozzáérve azt az egyenes irányú futásból kiszorította, és akadályozta teljes sebességének kifejtésében.  A Versenyintézőség az akadályozó lovas lovát diszkvalifikálja, illetve hátrahelyezi, ha megítélése szerint az akadályozás a verseny eredményét befolyásolta. Nincs helye a diszkvalifikálásnak, ha a rálovaglás kölcsönös volt. Ha a rálovagást egy harmadik lovas okozta, akkor az ellen kell eljárni. Ebben az esetben a közvetlenül akadályozó vétkes lovas lovát, mert nem tehet róla, nem diszkvalifikálják,  nem helyezik hátra.

“rendben” jelzés (all right) – Amikor a mázsáló a visszamázsálást befejezte és nem emeltek óvást, a Versenyintézőség sem indított eljárást a futam kimenetel ellen, célfotó esetén a célbíró megállapította a helyezési sorrendet, a mázsáló a Versenyintézőség egyik tagjának engedélyével megadja a “rendben” jelzést.  A jelzést csengetés, továbbá, mint sok helyen szokásos, vörös golyó felhúzása jelzi. Véglegessé válik a helyezési sorrend, bemondják a bírói ítéletet.   

részidő – A verseny valamely szakaszára, résztávjára mért idő. Nálunk 400 méterenként mérik. Ha a verseny távja nem osztható maradék nélkül 400- zal, az első résztávot úgy állapítják meg, hogy a részidők ezután 400 méterenként mérhetők legyenek. Pl. 1000 méterre 200- ig, majd 200 -tól 600 -ig, majd 600- tól 1000 méterig mérik. A részidők nagyban hozzájárulnak annak megítéléséhez, hogy a verseny eredménye tükrözi- e az erőviszonyokat, az eredmény a lovak képességének megfelel- e. Egyenetlenségük  (pl. kezdeti lassú tempó) az eredmény realitását teszi kétségessé. A hivatalos eredményben feltüntetik a részidőket.

rossz szokások – Tapasztalat szerint legtöbbször nem vele született, hanem az élet folyamán szerzett hibák. A legtöbb rossz szokás helytelen bánásmód, vagy még inkább annak a következménye, hogy a ló a boxban unatkozik. Könnyebb megelőzni, mint a lovat leszoktatni valamely rossz szokásról. A leggyakrabban

előfordulók: harapás, rúgás, vágás, fejet féltés, nyelvöltögetés, csökönyösség, szitálás, pártatiprás, eltagadás, ijedősség, abrakkiszórás.

Royal mares (e. rojal merz) – Királyi kancák, egy részük az angol telivérek ősanyái. II. Károly (1630 – 1685) udvarmestere vásárolta fel és a királyi ménesben helyezte el őket. Legtöbbjük arab, berber, török eredetű. A Bruce Love által osztályozott 50 őskanca közül a 7., 11., 12., 13., 15., 32. család megalapítója királyi kanca.

rövid távú ló – Angolul flyer, németül Flieger, mindkét elnevezés nálunk is elterjedt. Gyors kezdősebességű, legjobb teljesítményét csak rövid távon futó ló.

rövid távú versenyek- Nálunk az 1300 méteres és ennél rövidebb futamok. Csupán gyorsaságot, robbanékonyságot követelnek a lótól, ezért a kipróbálás szempontjából jelentőségük kisebb. Az idősebb lovak részére sok a rövidtávú futam az USA- ban, Angliában is. Kevés Franciaországban.

sántaság-  Mozgászavar, a végtagbetegségek leggyakoribb, legszembetűnőbb és legfontosabb tünete. Típusai: 1. Típusos, ha egyetlen végtag mozgásában van eltérés. 2. Atípusos, ha több végtag beteg, 3. Speciális, egyes mozgatóidegek bénulása, izmok, inak szakadás esetén. A típusos sántaság három formája ismeretes: a) előreviteli, a ló végtagjának előre lendítése zavart, lábtő és csánk feletti bántalmak esetén, b) megterhelési, ha a megterhelés zavart, lábtő és csánk alatti bántalmak esetén, c) vegyes típusú, ha a végtag előre lendítése és megterhelése is zavart, csánkon és lábtőn előforduló betegségek esetén.

A sántaság fokozatai: a) kisfokú, ha lépésben nem, csupán ügetésben vehető észre, b) közepes fokú, ha már lépésben észrevehető, c) súlyos, ha már nyugalmi helyzetben is észrevehető. A gyógykezelés a sántaság fokától, típusától, heveny, vagy idült jellegétől függ.

sebes munka, “sebes” –  7- 800 méteres, versenytempónál lassabb, nem maximális erőkifejtést igénylő munka. Általában a rendszeresen startoló ló két verseny közötti formában tartó munkája, ezenkívül galoppot megelőző munka.

síkverseny- A lovak díjért, lovasok alatt, síkpályán történő futtatása. Célja a versenyképesség megállapítása. Tenyésztési szempontból a síkversenyek a legjelentősebbek. Előnyük, hogy már 3 éves korra elbírálható a ló képessége, ami a szülők tenyészértékének korai elbírálását is lehetővé teszi. Előnye az ugróversenyekkel szemben az is,  hogy a lovas ügyessége kisebb mértékben befolyásolja az eredményeket.

sínesség – A német Schienbein (sípcsont) gyulladás eltorzított változata. A még fejlődésben lévő 2 éves telivéreknél fordul elő. Hajlamosító körülmény a kemény talajon végzett intenzív galopp, verseny, valamint a kevésbé szilárd csontozat.  A lábközépcsont elülső felületén kifejlődött csonthártyagyulladás kezdetben rendkívül érzékeny, meleg, duzzadt. A ló mozgása kötött, megfelelő orvoslásra a mozgászavar és a fájdalom csökken, megszűnik, csak a lábközépcsont elülső felületén kialakult idült, ívelt csontkemény duzzanat utal a lezajlott gyulladásra. A heveny esetek gyógykezelése pihentetéssel és hideg borogatással történik.

speed, speedes ló – Speed ( e. szpid ) angol szó, jelentése sebesség. Versenylóval kapcsolatban végsebességet, egy bizonyos szakaszra az ellenfeleknél nagyobb gyorsaságot jelent. Az idomítás során fejleszthető tulajdonság  (szpídelés). A speedes ló a verseny utolsó fázisában még fokozza iramát.  Az ellenfelek “leszpídelése” sokszor látszólagos, nem jelent erősítést,  csak a tempó tartását , ugyanis a hosszú távú versenyek végkűzdelmében sok ló a fáradtságtól csökkenti tempóját. A speed hossza lovanként változó, a rövid speeddel  rendelkező lovat megfelelő időben kell hozni. A végsőkig tartalékolni a lovas számára nehéz feladat. Gyakori, hogy a lovas pozíció keresés, a verseny bizonyos szakaszán a tempó hamis megítélése, túl korai támadás miatt kiveszi a lóból a végsebességet, s lova nem tud még egyszer jönni.

“sötét” ló – Versenyben még nem indult ló, képességét nem ismerjük. Esélyének megítélésénél származására, a munkahírekre lehet alapozni.

spriccer – 5- 600 méteres gyorsmunka. Rövid ideig tartó maximális erőkifejtést igényel, a legjobb módszer a gyorsaság fejlesztésére. Régebben a versenynap reggelén, vagy előző nap a lovak spriccert mentek, amely az utolsó előkészületet jelentette. Ajánlatos két nappal a verseny előtt végezni.

stakes (e. sztéksz) – Angol szó, jelentése betét. Az a verseny, amelynek győztesét és helyezettjeit versenydíjként a nevezési és “állvamaradási” díjak összege, valamint az egyesület által adott díj illeti. Angliában a nagyobb versenyek stakes- ek.

“starter keze alatt” lévő ló.  Az a ló, amely az indulásra felszólításkor a startnál van. A lónak a versenyben részt kell vennie, kivéve, ha az állatorvos sérülés miatt lejelentette, ha érvénytelen indítás után a verseny távját lefutotta és a Versenyintézőség az idomár kérésére engedélyezi, hogy a ló a versenyben ne vegyen részt, ha a Versenyintézőség a lónak versenyben részvételét letiltotta, ha  a lovas a start előtt megsérült, vagy rosszul lett és nem tud eleget tenni lovaglási kötelezettségének.

startszám –  Az induló bejelentés lezárása után a versenytitkár kisorsolja az indulónak adott lovak startszámát a lovak idomárjai, vagy megbízottai jelenlétében. Boxos indításnál a lovasok a startszámok szerint, emelkedő sorrendben lovagolják lovaikat a megfelelő startboxba. Ha lejelentés miatt valamelyik startbox üres lesz, a starter utasítására a következő startszámú ló foglalja el az üresen maradt boxot és a többi ló felzárkózik mellé. A közönség tájékoztatása érdekében a versenyprogramon feltüntetik a startszámokat.

steepler (e. sztipler) – Angol szó, akadálylovat, akadályversenyben rendszeresen résztvevő lovat jelent.

steeple chase (e. sztipl cséz) – Angol kifejezés, akadályverseny. Több országban használják az akadályverseny megjelölésére, nálunk nem honosodott meg.

stráfkapca –  Védőeszköz, az idomítás során, versenyben használják. Posztóból készült. A ló bokáját védi surlodás, sérülés ellen.

szabad kézből – Csikó, versenyló megvásárlása akkor történik szabad kézből, ha a tulajdonos nem árverésen veszi lovát.

szalagos indítás, startgép –  Ausztrál találmány. Angliában 1899- től, nálunk 1900- tól alkalmaztak startgépet. A versenyzés fejlődése, a rövidtávú versenyek tették szükségessé. A Kincsem Parkban 1972- ig használták. A szalagos indítást a következő szezonban váltotta fel a jobb, reálisabb startokat  biztosító boxos startgép.

szájkosár – Harapós, embert és társait megtámadó lóra alkalmazzák. Bőrből, alumínium lemezekből készítik. A sok almot elfogyasztó lóra is tesznek szájkosarat a pluszkondíció elkerülése végett.

száraz akadály –  A földbe épített erős, száraz vesszőkből készült tömör ugrás. Az élő sövénynél rendszerint kisebb, de szélesebb ugrás.

szár ostorként használata – A lovas a kantárszárat ostorként használja, ha lovát ezzel verseny közben üti. Tilos, a Versenyintézőség szigorúan bünteti, mert jogosulatlan előnyt jelent, ugyanakkor baleseti veszélyforrás. A szárat ostorként használó lovas nem tanulja meg lovát kézzel kilovagolni.

származási tábla –  A telivér őseit tünteti fel. Általában öt őssorra visszamenőleg állítják ki. Az első őssorban a ló apja és anyja, a másodikban négy nagyszülője, a harmadikban nyolc dédszülője, és minden további őssorban kétszer annyi ős szerepel, mint az előzőben. Az ősök neve mellett színüket, a születés évét, esetleg családszámukat is közli. A távolabbi ősök befolyása az utód tulajdonságaira egyre kisebb jelentőségű. A méneskönyv segítségével bármelyik telivér származási táblája könnyen összeállítható.

szemellenző (blinkers) – A ló oldalra, hátrafelé látását megakadályozó szerszámzat. Vászonból készül, szemnél, fülnél ki

vágott. A szemkivágás mögé félkör alakú, bőrből készült stabil, nem igazítható szemellenzőt illesztenek. Versenytársait néző, tőlük nem szívesen elmenő, vagy ijedős lovakra alkalmazzák.

színek – A ló színét a szőrzet színe határozza meg, ez a bőr festék tartalmától függ. A telivérnél a következő színeket különböztetik meg: fekete, pej, ennek világos és sötét árnyalata is, sárga, szürke.

színváltozás  (hamis szín) – Ha egy futtató ugyanazon versenyben két, vagy több lovat indít, a legkisebb programszámú ló lovasa az istálló eredeti versenyszínét viseli, az istálló többi lovasára színváltozást jelentenek be. A színváltozás az eredeti versenyszíntől eltérő, “hamis” szín viselését jelenti. A színváltozást a futam indulóinak bemondásakor közlik a közönséggel.

szorítás – Szorított az a ló, amely verseny közben egy másik lovat, vagy lovakat a versenypálya korlátjához, vagy a versenypálya külső oldala felé tolt, és ezzel egy, vagy több lovat futásának irányából kiszorított, tehát akadályozott.  A Versenyintézőség diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi a szorító lovat, ha megítélése szerint a szorítás a verseny eredményét befolyásolta.  A Versenyintézőség eltekint a diszkvalifikálástól,  a hátrahelyezéstől, ha kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak.

Szöveg: Hesp József

Orosházi körkép – interjú Puskás Józseffel

A 2024-es Lóversenygála Életmű díjazottja

Az Orosházi Bogárzói Lóversenypálya számos magas presztízsű lóversenynapnak adott otthont már az 1970-es évek elejétől, ide tartoztak például Nemzetközi lóversenyhétvégék, melyek 3 naposra nyúltak. A sík és gátversenyek mellett ügető futamok és fogathajtó versenyek is kerültek megrendezésre, illetve a póniknak is adódott lehetőség az Orosházi 1600 méteres lóversenypályán. Orosháza lovas múltjának számos meghatározó alakja volt, legjelentősebbek közé sorolhatjuk Puskás Józsefet, aki a lovak iránti alázatával és tiszteletével a orosházi lósport kiemelkedő egyéniségévé vált. Nemcsak az utolsó magyar pardubicei győztesként, hanem a 2024. február 17-én megrendezésre kerülő Lóversenygála Életműdíjasaként is tekinthetünk rá.

HF: Hogyan és mikor váltak a lovak az életének részévé?

PJ: Egy Dombiratos nevű délalföldi egyszerű paraszti családba születtem. Természetesen ekkoriban rendkívül sok állat megtalálható volt egy-egy családnál, volt disznó és természetesen ló is a ház körül. A lovaknak azóta is a rabja vagyok. Amikor csak tehettem a lovak közelébe voltam kicsi koromban is, amikor csak tudtam körülöttük játszottam. Nem szerettem óvodába járni, szívesebben mentem a határba, hogy egész nap a lovak mellett lehessek. Megmondom őszintén, szívesebben születtem volna 100 évvel ezelőtt, amikor az emberek napját a lovak határozták meg. Mindezek mellett az állatok élet-halál urai voltak, a ló biztosítási alapja volt mind a mezőgazdaságnak és a honvédségnek egyaránt a gépiesítések előtt. Azóta sem szeretek olyan körülmények között élni, hogy a ló nagyobb távolságra legyen tőlem.

HF: A lovak iránti szeretete születése óta példaértékű. Mikor kezdett lovagolni?

PJ: Először kocsis lovakra üldögéltem fel, de nem versenyzési jelleggel. Sajnos történt olyan is, hogy elvitték a lovakat amikor gyermek voltam. Úgy próbáltam csillapítani a hatalmas lovak iránti hiányomat, hogy minden létező állatot befogtam és velük foglalkoztam, lovaglásra pedig maradtak a szamarak. A gyerekekkel még versenyt is tartottunk a csacsikon.

HF: Rendkívül nehéz idők lehettek akkoriban, nem könnyű megválni szeretett társainktól maximálisan át tudom ezt érezni. Hogyan jutott el a hobbi lovaglástól egészen a versenyzési lehetőségekig?

PJ: Számomra ennek a kiindulópontja az volt, hogy érdekelt az állattenyésztés, ezért úgy döntöttem 1969 őszén, hogy ide szeretnék jönni Orosházára tanulni. Ezt megelőzően egyébként 1968-ban ellátogattunk már orosházi lóversenyre, de természetesen csak nézőként. Jeleztem akkori osztályfőnökömnek, hogy lovagolni szeretnék, így beajánlott Zsoldos Pistának, aki akkoriban az Új Élet Tenyésztési Szövetkezetben rendkívül tehetséges lovas volt. Vele látogattam ki a TSz-be és akkor kezdtem megismerkedni a telivérekkel és lovagolni is rajtuk. Ezt követően az első versenyem az Orosházi bogárzói lóversenypályán volt, egy kétéves Fagot nevű csikóval megyei verseny győzteseként kerültünk ki. Középiskolásként megyei versenyeken versenyezgettem majd 1973-ban végeztem orosházi tanulmányaimmal és jelentkeztem Hódmezővásárhelyre az Állattenyésztési Főiskolára. Ott versenyszerűen egyáltalán nem lovagoltam, de mindezek után a főiskolán 1976-ban végeztem. Ezután kerültem ősszel a Dózsa Tenyésztési Szövetkezetbe állattenyésztési gyakornoknak vissza Orosházára. Ismét megyei szinten kezdtem versenyezni félvér lovakkal síkversenyben és díjugratásban egyaránt.

HF: A lovassport több ágazatát is felsorolta. A síkversenyeket vagy ugróversenyeket preferálta jobban?

PJ: Ekkoriban szinte nem volt választási lehetőség, egy lovas tudott lovagolni díjugratásban és síkversenyeken is. A fiatal lovasok általában galoppal kezdtek, 2-3 éves telivérezett félvéreken a galoppon, majd 4-5 éves, galoppversenyekről lejövő lovakat átlovagoltuk ugró versenyszámokra. A lovakat díjugratással és járó iskolákkal képeztük ki például a gátversenyekre. Első saját lovam Jutka is egy ugró félvér lovacska volt, akit 1976-ban vásároltam meg. Kacsingattam a military felé is, nagyon tetszett és gondolkoztam milyen jó lenne meghonosítani, viszont ez még több munkába időbe és energiába került volna.

HF: Fiatal versenyző lovasként mi volt az ön, illetve sporttársainak legnagyobb célja?

PJ: Fiatal hobbilovasként gyakorlatilag a legnagyobb célunk csak az volt hogy lovagolni tudjunk, hiszen emellett a ménesi munkát is csináltuk, és szabadidőnkben volt lehetőségünk a lovaglásra. Mindezek mellett álom lett volna telivér csikóhoz jutni, hiszen mi már csak a pályáról frissen lejött lovakat kaptuk vissza, ezeket a lovakat díjugratásban lovagoltuk át, mint már korábban említettem, viszont rendszerint a Tenyésztési Szövetkezet ezeket a lovakat eladta. Rengeteg munkánk volt bennük, mivel a díjugratás rendkívül sok technikát igényel, és próbáltuk mindig ellesni a legjobbaktól azt amit csak tudtunk.

HF: Számos belföldi eredményről mesélt, de rendkívül sikeres külföldi megmérettetéseken van túl. Hogyan jutott el a magas presztízsű versenyekig?

PJ: 1980 októberében látogattunk először ki egy akkori lovas osztálytársammal Pardubicébe, de csak kirándulási szándékkal. Ekkor már megfordult a gondolataimban, hogy ezt mi is meg tudnánk csinálni, egyre több motivációt éreztem, hogy nekem ezt ki kell próbálnom, hisz a látottak teljesen magával ragadtak. Ebben szerencsére támogattak, és a Tenyésztési Szövetkezetnek is voltak jó kapcsolatai szlovákiai ménesekkel, így elkezdtünk kijárni versenyekre. Legnagyobb sikeremnek életem legjobb lovát tekintem az 1980 őszén meglehetősen gyenge állapotban hozzám érkező Birokot, aki már korábban futott gátversenyekben, és képességet is mutatott. Elkezdtem vele dolgozgatni, majd 1981-ben Tamás László vezetésével úgy döntöttünk, felelevenítjük közösségünkben a lóversenyzést és részt vettünk az Alagi Versenyló Tréningközpont által kiírt versenyeken. Birokkal ekkor még csak körbementünk a pályán majd szintén 1981-ben Birokkal bekerültem a közös vállalati csapatba, mivel a lovakat Dunakeszire szállítottuk és onnan egy kamionnal utaztunk ki. Egy 3600 méteres kisfélvérnek nevezett versenyszámban indultunk el szeretett lovammal, ebben ekkor két magyar ló indult és a futamban összesen 22-en álltak starthoz. 1981 őszén első Pardubicei versenyemet sikerült megnyernünk, szinte csont nélkül, hiszen a taktikánk csak a talpon maradás volt. Ez az élmény szinte azóta is felfoghatatlan számomra, mintha egy egész ménes versenyzett volna olyan érzése volt az embernek, és arra lettem figyelmes hogy a zsokék a cél közeledtével fogynak el mellőlem és egyre kevesebb páros maradt talpon. Nem gondoltam volna, hogy elsőre sikerül, talán még azóta sem dogoztam fel teljesen ezt a sikert. Birokkal 4 éven át versenyeztem. Az első nagy megmérettetésünk után 1982-ben a nagyfélvér nevű versenyszámban álltam starthoz vele, ahol harmadikként értünk célba hiszen sajnos a vizesároknál buktunk, de szerencsénkre a szabályzatban az állt, hogy a lovas visszaülhet lovára. Így is tettem, talpra ugrottam és már ültem is vissza, és folytattuk a versenyt. Emellett 1983-ban és 1984-ben a kisfélvér nevű versenyszámban lettünk még kétszer másodikok. Gát és akadályversenyekben több lovat is kipróbáltam, természetesen összességében a 80-as években számtalan ugróversenyen indultunk el Kiss Józseffel és Szemenyei Zoltánnal, és rengeteget lovagoltunk együtt ez idő alatt. Olyanra is volt példa, hogy ugyanazon a versenynapon Vass Lajos lovát lovagolhattam Pardubicében, mert Lajos azt mondta, hogy üljek fel rá én, és menjek vele, mert ő lábfájdalomra panaszkodott. Ez számomra teljesen váratlan volt, mivel akadályversenyben nem indult még az a ló. 3200 méteres rendkívül technikás verseny volt, és itt buktunk is a „kiskígyó” nevű akadályon.

HF: Gratulálok összes múltbéli sikeréhez, úgy gondolom nem véletlen amiért édesapám a mai napig példaképként tekint önre és az önnél tanult tudását kamatoztatta a felkészítésem során. Mi volt ekkor a motivációja, Ön tekintett valakire példaképként?

PJ: Természetesen nekem is volt egy bálványom, felnéztem több emberre is akik motiváltak de Plenter Béla bácsit „aranyemberként” emlegetem. Számtalan gyereket ültetett lóra. 1969 őszén ültem először nála lovon minden emlékem megvan arról a napról. Világ életében lovakkal foglalkozott mindig a lovakat helyezte az első helyre és neki köszönhetem azt, hogy életem nagy részét lovakkal tölthettem.

HF: Mit kell tudni a családjáról, tovább vitte valaki az ön által képviselt lószeretet?

PJ: Sajnos lányom Puskás Adrienn visszalépett a lovazásból, annak idején a barátnőivel nagyon ügyesen voltizsálltak, tréneri licence is volt futott is az ő nevén lovunk, viszont őt a lovassport annyira nem ragadta magával, mint engem. Jelenleg elkezdtünk húsmarha állománnyal is foglalkozni, amit viszont lányom Adri csinálgat szívesen, véleményem szerint az állatszeretet természetesen benne is ott lappang.

HF: Sokat mesélt arról, hogy életének jelentős részét a lovak határozták meg. Esetleg van még ezen kívül más hobbija?

PJ: Mint említettem, a lovaknak szenteltem szinte az egész életem viszont ezen belül meglehetősen több dologban is tevékenykedtem. Az 1980-as évek második felétől elkezdtem foglalkozni gyerekek oktatásával is, viszont sajnos 1989-90-ben ismét nehéz időket éltem át a rendszerváltás miatt. Az ember szíve megszakadt mikor, a lovakat csak úgy hozták és vitték. 1998-ban jelenlegi tanyámon elkezdtem istállókat építeni és állami méneket is tartottam. Ismét gyerekeket lovagoltattam 2002 környékén tereplovaglásokra is jártunk velük majd 2002-2010 között a lovazásra kevesebb idő jutott, mert el voltam foglalva más állattartó épületek építésével. A mai napig bajban vagyok a gazdaságomban az idővel. A lovak mellett vásároltam földeket is és mindezek mellett még disznókkal is foglalkozunk és próbálom erőn felül csinálgatni a saját kis gazdaságomat.

HF: Rendkívül időigényes tevékenységekről van szó. Jelenleg hány lóval dolgozik együtt és hogyan néz ki a közösség a tanyáján?

PJ:  A jelenben hat ló tartózkodik nálam, a közelmúltban saját tenyésztésű lovaimat is futtattam, azonban már inkább javarészt csak bérlem őket. A jelenleg trenírozott lovak ismeretség révén érkeztek hozzánk, és itt készítjük őket. Az itt tartott lovak közül Samilla (HUN) a legidősebb 6 éves kanca, ő a Bácsalmási Agráripari Zrt. tulajdonában van. Alda (HUN) szintén itt van nálam, ő is kanca, róla azt az érdekességet tudom mondani, hogy anyja is nálam volt és a kétéves kancák díját is megnyerte. Tartok jelenleg is saját tenyésztésű lovat az ő neve Mila (HUN), szintén kanca neki is az anyját 9 éves koráig versenyeztettük. Először bérbetartásban volt nálam, majd később megvásároltam. Van nálam egy 3 éves pej herélt is, az ő neve Munami (HUN), tenyésztője Mihalik Barna. Nojka M (HUN) tenyésztője szintén Mihalik Barna, ő egy sötétpej kanca úgy gondolom nagyon hasznos kis ló válhat majd belőle, de nemrégiben hoztunk Szabó Istvántól Berettyóújfaluból egy Lunda nevű kancát is. Ami pedig a mi kis csapatunkat illeti hárman szoktunk érkezni a versenyekre Szemenyei Zoltán, aki hétvégén szokott kilátogatni általában a tanyára, és rengeteget segít, készítgetjük a lovakat, hiszen ő is az élete nagy részét lovak mellett töltötte így abban a közegben van, amit szeret. Itt van velem Kocka Ákos is, aki amellett, hogy a segítségemre van küzd is, hiszen a tréningek mellett ő versenyzik is. Én vagyok a harmadik fő, aki amíg csak bírom erővel addig csinálom. Sajnos azonban sokszor nem bírjuk megadni azt a munkát a lovaknak, amit szeretnénk mert vagy időnk, vagy lehetőségünk nincs rá.

HF: Úgy gondolom minden, amit most megosztott velem példaértékű lehet a lovas társadalomnak, hiszen mind ezek miatt a 2024. február 17-i Lóverseny Gálán Életmű Díjjal ismerik majd el. Hogyan érintette ez önt mikor hírét vette a kitüntetésnek.

PJ: Megmondom őszintén nagyon meglepett ez az elismerés, nem számítottam rá, számtalan embert ismerek, aki még megérdemelné, rendkívül megtisztelő ez számomra. Amennyire boldog vagyok annyira ért váratlanul.

HF: Számtalanszor gratulálhatni tudnék még önnek, rendkívül hálás vagyok, hogy időt szánt rám, fogadni tudott és válaszolt az E-Turf kérdésire folyamatosan aktív gazdálkodása mellett. Köszönöm szépen, hogy betekintést nyerhettünk mindabba, amit most megosztott velünk!

 

írta: Hajdu Fanni

 

 

 

Fókuszban: Catania R.

2024 első kiemelt ügetőversenyének nyerője Catania R., akire méltán lehet büszke a hazai tenyésztés. Rádiházán, a Kabala Ménesben látta meg a napvilágot 2018-ban ez a pej herélt. Kiváló származással bír, hiszen apja One too Many, egy svéd ügető 13,5-ös rekorddal, akinek apja, Viking Kronos, de felmenői között találhatjuk Bonefish-t, Super Bowlt vagy Speedy Crownt. Az anyai vonala is értékes, hiszen Campala RAL apja Toss Out, míg a származási tábláján többek között Supergill és Speedy Crown neve is feltűnik.

Ami érdekesség, hogy apjának, One too Many-nek rajta kívül csupán egyetlen Kincsem Parkban versenyző leszármazottja van, Carina Fling, aki azonban inkább csak jól teljesítő hendikepló, a tenyésztés szempontjából viszont nagyon értékes lehet.

Catania R. versenypályafutását már kétévesen megkezdte, miután sikerrel kvalifikált, akkor még Vicen Pál idomításában. Háromévesen csak kétszer láthattuk futni, akkor is mindig hibával ment, de rá egy évvel már komolyan kezdte bontogatni szárnyait, ekkor már a szlovéniai ifjabb Mitja Slavic tréningjéből futva, maradva eredeti tulajdonosainál, a Primusz istállóban.

2 nyerését követően indították a Nemzeti Díjban, ahol hibázott, aztán egy győzelemmel korrigált, így részt vett a 108. Magyar Ügetőderbyben, amelyben 3. helyezést tudott elérni az azóta már szinte állandóvá vált hajtójával, idősebb Marko Slavic-csal. Az igazi sikersztorija azonban 2023-tól íródik: számos komoly versenyben nyert, rekordját 14,2-re javította. Legnagyobb sikerét az Ötévesek Nagydíjának megnyerésével aratta, de remekül futott a Ménesek Díjában is, ahol bronzérmes lett, a 2023-as esztendőt pedig egy Lovaregyleti díjbeli 3. hellyel zárta. Idén, hatévesen rögtön elindult az Évnyitó Díjban, ahol „csak” 2. lett, a Sennyey Géza Emlékversenyben ellenben már nyert, rendkívül könnyen verve Bonaparte Boss-t.

„Cato” – mert ez a beceneve – elsősorban autóstarttal szeret indulni, de a fordulóstart sem okoz számára igazi problémát. Életnyereménye 10049000 forint, mely 33 futás alatt jött számára össze, melyekből 9-szer nyerőként fordulhatott vissza.

Rekordja rövidre 14,2, középre15,6, hosszúra 17,3.

Győzelmei:

2022: Izzy Star Díj, Emma Boss Díj, Bájital Díj

2023: Globus Díj, City Díj, Up Star Díj, Ötévesek Nagydíja, Romi MMS Díj

2024: Sennyey Géza Emlékverseny

Jelentős helyezései:

Magyar Ügetőderby 2022 – 3., Dr. Vecseklőy József Emlékverseny 2023 – összetett 2., Pannónia Díj 2023 – 3., Szent István Díj 2023 – 2., Őszi Kísérleti Verseny 2023 – 3., Ménesek Díja 2023 – 3., Lovaregyleti Díj 2023 – 2.

-kömi-

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek / 0 comments

Imperiál – Aperianov Zakariás Emlékhét 6.

Az Osztrák Derby után másnap utazott haza Imperiál és Aperianov. A sárga klasszis két-három nap alatt ki tudta magát pihenni a verseny és az utazás fáradalmait. Ekés sokat feküdt, jól evett. Hamar pótolta a felemésztett energiát.

Az 1963-as Magyar Derby tablója

 

Aztán a Magyar Derby lefutása következett. Kijött az ország két meghatározó vezetője, Kádár János pártfőtitkár és Dobi István az Elnöki Tanács elnöke. A ló kihozta őket a pályára.

Imperiál és Németh Ferenc a parádén

 

Az egész világon úgy van, hogy az államfőket, a híres embereket egy-egy nagy képességű ló kihozza a pályára.

Méltón abszolválta Imperiál és a nyergébe visszakerülő Németh Ferenc a Magyar Derbyt. Nagy ünneplés volt, 15.000 ember volt kint, a sárga mén megerőltetés nélkül 12 hosszal nyert.

Egetverő nagy ünneplés volt, utána Horthy Miklós egykori szobájában, fehér asztal mellett beszélgethettünk az elnökkel, meg Kádár Jánossal. – emlékezett vissza Aperianov Zakariás a jeles napra.

 

Az ország vezetői, Kádár és Dobi is kíváncsi Imperiálra

-Ez a győzelem számomra felejthetetlen. Ilyen, csak egyszer van az ember életében. Sok idő telt el azóta, nyertem egy-két Derbyt is, de ehhez fogható ünneplést nem éltem át. Az volt az első Magyar Derby győzelmem. Tizenhat Magyar Derbyt nyertem, de olyan ováció soha sem volt, mint Imperiál győzelmekor.

Imperiál a kétszeres Derby győztes és sokszoros mén champion

-El sem tudtam képzelni, hogy ne győzőn. A következő versenye a Kincsem Díj volt, amit szintén megnyert, de előtte elmentünk az NDK-ba. Egy nagy versenyt írtak ki az államtanács elnökének tiszteletére. Sok külföldi ló és 30.000 néző volt Hoppegartenben. Imperiál a mezőny közepén helyezkedett, a német zsokék úgy ragadtak rá, mint mézre a darazsak. Imperiál erős volt, kétszáz méterrel a cél előtt négy -öt hosszal vezetett, azonban Gelics Miska csak ült a nyeregben. Meg sem mozdult, mi sápadtam majdnem lefordultunk a tribünről. Mi van ezzel az emberrel? Úr Isten! Miért nem lovagol ez az ember? A német ló csak jön és jön, 30.000 ember drukkolt neki. Gelics meg csak ül és ül. Az előnye egyre csökkent, de még így is sikerült nyakhosszal győznie. – Mi volt veled? – kérdeztem. Ránéztem Gelicsre és szinte nem volt magánál. Az izgalomtól ideggörcsöt kapott, meg sem tudott mozdulni a nyeregben.

Németh Ferenc nagy kedvencével a Kincsem Parkban a kétezres évek elején

 

Forrás: Magyar Lóverseny és Turf Krónika 10.

/ by /   A nap híre, E-Turf Magazin, Gyász, Hazai galopp hírek / 0 comments

Elment Uri Mihály

Uri Mihály
1953 – 2024

Elhunyt a hetvenes és nyolcvanas évek meghatározó lovasa. Az alig 150 centi magas fiúra felfigyelt valaki: ,Na ez zsokénak való”. S történetesen ez a valaki ismerőse volt a sikeres versenylovasnak, Gelics Mihálynak, így szerencséje volt a kis „Pumának” – ez volt a beceneve.
Imperiál lovasa, Gelics szárnyai alatt tette meg az első lépéseket, ő tanította meg lovagolni. 1969-ben nyerte meg első versenyét Ijedelem nyergében, ekkor már Gelics idomárként működött és segítette a pályáját. 1971-ben a hasznos lmmunissal több versenyt nyert és vele nyerte meg negyvenedik versenyét, ami akkor nagy szónak számított.
1974-ben Kováts Lászlóhoz került, ahol több remek ló fűződött nevéhez: Néma Levente, lnocent és Tetszetős. 1978-ban Vinnai András istállójába került, ahol Parafa nyergében klasszikus versenyt nyert, a Magyar St. Legert. Sok szép győzelem fűződik a nevéhez, ilyenek Álnokkal aratott sikerei is.
Remek adottságai ellenére az elnehezedés őt sem kímélte, így negyven évesen 248 győzelemmel a háta mögött visszavonult a lovaglástól.
Nem szakadt el a galoppsportól és a közönségtől. Hosszú évekig barátai társaságában kint volt a versenyeken.

A Kincsem Park osztozik a család fájdalmán, Isten veled Puma!

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Prix d’Amérique / 0 comments

Tovább menetelt Idao de Tillard

A legendás Prix’d Amerique versenyben aratott győzelme után két héttel, ismét csillogni láthattuk Thierry Duvaldestin kiválóságát, Idao de Tillardot. A sprint futamnak is nevezett, 2100 méteres Prix de France-ban a 7-es starthelyről nem igazán sikerült jó startot vennie Clement Duvaldestin-nek, ugyanis is az 1.02,5-ös kezdőtempó igen meghúzta az egész mezőnyt. Szinte az egész verseny folyamán a közép mezőnyt erősítette Severino fia, aki az utolsó kanyarban már kedvező pozícióból, Ampia Mede SM hátán várta a befutó egyenest és elképesztő időben, 1.09,4-ben haladt át elsőként a célvonalon, bezsebelve ezzel a 180 000 euró első díjat.

 

A dobogóra “szokásos” óriási hajrájával, Go on Boy (Romain Derieux) érkezett meg másodikként, míg a bronzérmes helyet Fabrice Souloy idomítottja, Ampia Mede SM (Franck Nivard) szerezte meg. A korábban esélyesnek vélt lovak közül Joviality (Benjamin Rochard) a nagyon gyors 1500 méterének “köszönhetően”, nem tudott érdemben bele szólni a helyezések sorsába, míg Inmarosa-t (Leo Abrivard) és Italiano Vero-t (Mathieu Mottier) diszkvalifikálták a futamból. Végig fantasztikus sebességre vall, hogy az első kilenc helyen célba érők, mind 1.10,0 alatti összidőt produkáltak, ugyanis a dobogósok 1.09,6-ban, a 4.-5.-6. helyezett, Emeraude de Bais, Hokkaido Jiel és Vivid Wise As 1.09,7-ben, míg a 7.-8.-9. helyezett, Power (a verseny legjobb svéd idomítású lova), Dear Friend (szintén svéd tréningű) és Hooker Berry 1.09,9-ben teljesítette a 2100 méteres távot.

 

A futamsorozat utolsó állomása a már a marathoni, 4150 méteres Prix de Paris lesz február 25-én, vasárnap.

 

Fotó: Equidia

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek / 0 comments

Imperiál – Aperianov Zakariás emlékhét 5.

Imperiál fantasztikus győzelmekkel tette le a névjegyét nemzetközi vizeken már kétévesen. Az 1962 Szocialista Országok Meetingje Prágában volt. A kétéves mének küzdelmében Imperiál volt a legjobb, amit rá egy hétre a Béke Díj követett, ahol a mének mellett a kétéves kancák is futhattak. Ezt a versenyt 1400 méteren is könnyedén nyerte Imperiál remek lengyel és szovjet lovakat megelőzve.

A fiatal Imperiál külföldön Gelics Mihállyal a nyergében

Következő versenye kétévesen már a nyugati szomszédunkban volt. Hatodik futására október 21-én az Ausztria Díjban került sor. Az emlékezetes 1956-os Imi vereséget követően most járt magyar ló a vasfüggöny másik oldalán. A verseny távja 1300 méter kétéves és idősebb lovak számára. A verseny pikantériáját az adta, hogy a futam favoritja a németek veretlen kancája, König Olga volt, akit az a Pejacsevich János készített fel, aki korábban Aperianovnak volt a mestere. Imperiál és nyergében Gelics játszi könnyedséggel, hat hosszal győzött.

Imperiál első Derby sikerét Bécsben aratta, a fantasztikus győzelem utáni pillanatok a babérkoszorúval

A szép magyar sárga remekül telelt és nagy bizalommal várta háromévesen a legfontosabb feladatait a klasszikus versenyeket. Született képességeit könnyű volt előhozni, a trénrének csak arra kellett vigyáznia, nehogy megsérüljön.

 

Imperiál az osztrákok 1600 méteres tavaszi klasszikus futamában, a Trial Stakesben indult Freudenauban, amit két és fél hosszal nyert meg. Következő bécsi fellépése már az Osztrák Derby volt, amit hat hosszal nyert meg mindenkit ámulatba ejtve. A magyar hőst a határon már a televízió várta, innentől kezdve nem volt olyan magyar ember, aki ne hallott volna róla.

1 102 103 104 105 106 107 108 705