galopp  –

1.) A ló természetes, leggyorsabb jármódja.

2.) Gyors munka, a ló előkészítésének fontos része. A lovat a galopp készíti oda, hozza végső soron formába. Csak megfelelően felkészített lovat szabad meggaloppoztatni. Irama függ a ló korától, kondíciójától, az előkészítés szakaszától, a kitűzött verseny időpontjától. Galoppot 900 – 1000 métertől tartanak, általában 200 méterrel rövidebbre mint a verseny távja, vagy a verseny távján. Gyakoriságát a kijelölt feladat időpontjához főként a ló fizikumának megfelelően az idomár határozza meg. Rendszeresen startoló ló nem megy galoppot.  A galoppoztatás megfelelően megválasztott terminusa, távja, tempója a jó idomár jellemzője.

gát  (mint ugrás)  – Több részből áll, legalább 12 méter oldalhosszúságú, 60 – 70 foknyira előredőlve állítják fel. Felső szilárdan álló keresztrúdja a talaj szintje felett legalább 40 – 70 cm magasságban van. E felett még legalább 35 cm magasságú, tömött száraz, vagy műanyag sövény szükséges. A gátnak dönthetőnek kell lennie. Átlátszó gát alkalmazása tilos. Az összes gát azonos szerkezetű és egyforma magasságú. A gát mindkét oldalán a ló kitörésének megnehezítésére a gátnál valamivel magasabb, legalább 2 méter hosszúságú, sövényből vagy fából / műanyagból készült  oldalszárnyat, ún. kitörőt állítanak fel.  A gát két  végébe 3 méter magas, jobb oldalán piros, bal oldalán fehér zászlóval ellátott pózna van. Az ugrás akkor érvényes, ha a két pózna között történik és a ló teljes testfelülete a két pózna között volt.

gátverseny – A lovak kiírt díjért síkpályán felállított azonos szerkezetű, magasságú gátakon történő kipróbálása. A táv 2400 méternél rövidebb nem lehet. Minden 400 méter távolságra legalább egy gátat kell felállítani. A megkezdett 400 méter további gát felállítását teszi kötelezővé. A gátak, amennyire a pálya alakja engedi egymástól egyenlő távolságra vannak. Az első gát a starthelytől  100- 300 méterre, az utolsó gát a cél előtt 200 méterre legyen. Gátversenyben június 30- ig csak 4 éves és idősebb lovak, július 1- től már 3 évesek is indulhatnak. 3 éves ló  számára a leghosszabb táv 3200 méter. Nálunk az első gátversenyt 1838 – ban futották a soroksári úti pályán, nyerője Allegretto. A II. világháború után nagy érdeklődés mellett az első gátversenyt 1953. június 28- án Büszkeség nyerte.

generálhendikep, hivatalos osztályozás –  A versenyidény befejezése után megjelenő generálhendikep az adott évben bizonyos számú érvényes futással rendelkező lovak képességét, a lovak képessége közötti viszonylatot fejezi ki. Kiindulópontja a következő évi hendikep beállításának. Alkalmas a különböző években futott lovak  képességének összehasonlítására.  A tenyésztés fejlődését, visszaesését  minden más módszernél ( lefutási idők, nemzetközi eredmények, kísérleti versenyek, évjárat összehasonlító versenyek kiértékelése, összehasonlítása ) jobban tükrözi. A mai felfogásban 1953 – óta készíti a hivatalos hendikepper, a hendikepper bizottság. Szunyogh István az 1946 – 1953 között futott lovak képességét az akkori idők legjobb lovának Lubicának képességéhez viszonyította. Azóta a generálhendikep az 1953- ban megjelentetett folytatásaként évente az előző évivel összehangolva jelenik meg.

General Stud Book – (ejtsd Generál Sztud Buk)  – Az angol méneskönyv. Első kötete 1793- ban jelent meg, a telivértenyésztésben korszakot jelentett.  1600 -ig visszamenőleg 5500 ló adatait tartalmazza. Megjelenése azért is nagy jelentőségű, mert az általános állattenyésztés első törzskönyve.

gumiharang – Az idomítás, a versenyzés során használt védőeszköz.  A pártaszélt, a sarokvánkost védi  sérülés. ütés ellen. A telivérnél, mivel védőeszköz, a legkönnyebb súlyú, 8  – 10 dkg- st használunk.

Gyepkönyv – A magyar lóversenyzés megindulásának évétől, 1827- től a versenyeket rendező legfőbb egylet működéséről beszámoló hivatalos kiadvány volt. Tartalmazta a versenyeredményeket, a versenyek rendezéésvel kapcsolatos hirdetményeket, a díjat nyert lovak és fedezőmének jegyzékét. Részletes jelentést közölt at egylet anyagi helyzetéről ( a kiadásokról és a bevételekről ), a közgyűlésekről. Felsorolta az évenkénti díjmegajánlókat, akik az egylet pénzügyeit támogatták, valamint a tagok névsorát.  Első szerkesztője Széchenyi István és Döbrentei Gábor. 1895- ig jelent meg,  ezután a Magyar Lovaregylet Évkönyve címén adták ki.

gyorsaság – A telivér alapvető, az évszázados versenyzés és a versenyzésen alapuló  tenyészkiválasztás  eredményeképpen kifejlődött tulajdonsága.  A telivér a világ leggyorsabb lova. Örökölhető és fejleszthető tulajdonság.  Az izomerő fejlettsége és az idegrendszer szabályozó folyamatai képezik alapját. Előbbi az idomítás során nagymértékben, utóbbi igen kis mértékben fejleszthető. A versenylóval szemben támasztott legfontosabb követelmény. Alapvetően a rövid távú lóra jellemző, de bizonyos gyorsaság a hosszú távon is szükséges. A robbanékony, gyors ló még hosszú távra is előnyben van. Például helyezkedés, pozíció szerzés, a tempó hirtelen gyorsulása esetén.

hám – Vékony, rossz kondícióban levő lóra használatos, a nyereg hátra csúszását megakadályozó, bőrből készült szerszámzat. A kiírt teherbe nem számítják bele, a lovas nem viszi a mázsára.

hátrahelyezés – Részleges elütés a díjtól. Ha egy ló verseny közben csak a közvetlenül mögötte célba érkező lovat, vagy lovakat akadályozza  és ezáltal nem a teljes befutási sorrendet befolyásolja, akkor nem ütik el teljesen a díjazástól, hanem az akadályozott ló, lovak mögé hátrahelyezik. Így nem juthat  egy nem akadályozott ló érdemtelenül helyezéshez. Nálunk 1966 óta szabály.

heatverseny (e: hitverseny) – A mai versenyrendszer kialakulás előtt a lókipróbálás gyakori formája. Ugyanazon versenynapon, változatlan feltételek mellett eldöntésre kerülő futamokból állt.  A végső győzelemhez két futam megnyerése volt szükséges. Volt ötből három is. Gyakran előfordult, hogy a résztvevőknek háromszor kellett  starthoz állni.  A táv többnyire 4, sőt 6  mérföld ( 6436 m, 9654 m) volt. Távolozott ló a következő futamban nem indulhatott.  A lovaktól keménységet, nagy kitartást kívánt.  A 18.század végéig a legfőbb tenyészpróbák.  A  19. században fokozatosan szüntették meg.  Eleinte csak 6 éves és idősebb lovak indulhattak. Pesten utoljára 1859. június 9 -én futottak heatversenyt, a 2 mérföldes Sándor díj akadályversenyt. Győztes az 5 éves pk Kate Tulloch.

helyezett ló –  1. Versenyüzemi szempontból a díjban, ill. helydíjban részesülő ló.

1. Fogadási szempontból az a ló, amelyre a totalisateur osztalékot fizet.
2. Hendikeppelés szempontjából az első öt helyezett ló.

hendikep – 1. Már az angol versenyzés őskorában rájöttek a startszám fontosságára, ezért startszámot húztak. Egy sapkába annyi számot tettek, ahány ló indult. A lovasok egy -egy számot húztak,  a szerencse döntötte el az indulási helyet.  A műveletet egy régi angol, vagy skót játék nyomán ” hand in cap” -nek ( kéz a sapkában ) nevezték el. A kifejezés fogalommá vált.  Később, amikor rájöttek az esélyek kiegyenlítésénél a terhelés jelentőségére, a már startszámhúzással kapcsolatban elterjedt kifejezést alkalmazták az esélykiegyenlítő versenyek elnevezésére. A kifejezés azóta az élet más területein is elterjedt. A mindennapi szóhasználatban a hendikep  hátrányt, terhelést jelent.

1. esélykiegyenlítő futam.  A nevezett lovak terhét nyerési esélyük kiegyenlítése céljából addigi nyilvános teljesítményük (versenyformájuk)  alapján a hendikepper, a hendikepper bizottság  állapítja meg. E verseny célja, hogy a gyengébb képességű lovak is nyerési esélyhez jussanak. Az első hendikepversenyt  Angliában 1785-ben futották Newmarketben. Pesten az első hendikepet 1854- ben egy névtelen kanca nyerte. Nálunk a jelenlegi szabályzat szerint síkversenyben a hendikepper bizottság annak a lónak a terhét állapítja meg, amely a teherközlésig belföldi síkversenyben legalább két érvényes futásból legalább egyszer 1 -3. helyezést ért el, vagy háromszor érvényesen futott. Külföldi idomításban álló ló  Magyarországon hendikepben akkor futhat, ha a hendikepre való minősítésnek eleget tett.

Annak a lónak hendikepben kirótt terhét, amely a teherközlés megjelenése után versenyt nyert, 6 kg -mal felemelik.

hendikeppelés –  Megközelítő módszer a versenylovak képességének  összehasonlítására, megállapítására. Nem bizonyosságon, feltevésen alapul. Alapja a lóhossz kg- ra átszámítása. Eleinte egy hosszat 3 1/2 – 4 kg- ra értékeltek.  A XX. század eleje óta évszázados megfigyelés, tapasztalat, hogy egy lóhossz 1 kg teljesítménykülönbségnek felel meg.

hendikepló –  Az első klasszisnál gyengébb képességű, tenyészversenyben, jobb korteherversenyben érvényesülni nem tudó versenyző, ezért rendszeresen hendikepversenyben startol.  Annak idején a hendikepeket azért vezették be, hogy a rosszabb lovak is érvényesülni tudjanak.

hendikep ellen futás – 1. Korteherversenyben a ló hendikep ellen fut, ha számára a teherviszonylat valamelyik ellenfelével, vagy ellenfeleivel szemben kedvezőtlenebb, mintha hendikepben futnának együtt. Kg- ban kifejezve a hendikep ellen futás az egyes ellenfelekkel szemben eltérő.

1. Hendikepben a nem kihendikeppelt ló fut hendikep ellen.

hendikepper –  Hendikepben a lovak  terhét a hendikepper, a hendikepper bizottság állapítja meg. Hendikepben a kiróható legmagasabb és a legalacsonyabb terhet az Általános Szabályokban határozzák meg.

hendikepszám –  Az a szám, amelyre a hendikepper, a hendikepper bizottság a lovat hendikepversenyben beállítja.  Az idény kezdetekor megegyezik  az előző évi generálhendikep, a hivatalos osztályozás számával.  Ezután a ló futásai után változik. Emelkedik, ha a ló  hendikepet nyer, vagy  hendikepben második helyezést ér le, illetve korteherversenyben  nyer,  az előbbieken kívül javul,  hendikepszámánál magasabb formával jelentkezik.  A hendikepszám csökken, ha a ló hendikepben a harmadik helyezett után érkezik  be, illetve korteherben helyezetlenül alacsonyabb formát fut.

heveder – A nyereg rögzítését szolgálja. Megkülönböztetjük az alsó hevedert, amelyet a nyereg két oldalán a felrántószíjakhoz, vagy szíjhoz csatolnak., és a felső hevedert.  Utóbbit a kis nyereg jobb  rögzítése érdekében  biztonsági okokból  alkalmazzák.  A felső hevedert a nyeregszárnyakon levő két bújtatón keresztül a nyergen át vezetik, s nem kétoldalt, mint az alsó hevedert, hanem alul a könyöktől hátrafelé mintegy másfél araszra húzzák meg.

hivatalból emelt (ex offo) óvás  – A Versenyintézőség, ha megítélése szerint a versenyben olyan súlyos szabálytalanság történt, hogy díjtól  kizárásnak van helye, hivatalból óvást emel a szabálytalanságot elkövető ellen. A Versenyintézőség ebben az esetben is lefolytatja a szokásos óvási eljárást, azaz kihallgatja az érintett lovasokat.  Ha a lovasok véleménye  alapján az akadályozás nem volt olyan mérvű, hogy a verseny eredményét befolyásolta, megtörténhet, hogy a Versenyintézőség visszavonja a hivatalból emelt óvást.

hivatásos lovas, versenylovas – Az a személy, aki az L.F.B. által létrehozott bizottság előtt eredményes vizsgát tett elméleti és gyakorlati alkalmasságáról. Kizárólag olyan személy lehet, akit az idomár, vagy a futtató munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban alkalmaz, vagy ha önálló vállalkozó. A versenylovas a versenyszervezőnél versenyszámlát nyit. A versenyszámlán a versenyszervező jóváírja a versenydíj versenylovast megillető százalékát. Ugyanakkor a versenyszervező levonja a kirótt pénzbírságot.  Az L.F.B. a kiadott engedélyt visszavonhatja.

holtsúly –  Ha a lovas, a felszerelt nyereg és annak tartozékai, az ólomtakaró, az izzasztó súlya az előírt tehernél kisebb, a hiányt külön súlyozással, az ún. holtsúllyal pótolják. Az elnevezés találó, mert mert a holtsúly nem tartozik a lovas testsúlyához, energiájához, amellyel a lovat támogatja, finisel.  A lovas helyes ülésével kedvezően változtatja súlypontját, a holtsúlyon viszont nem tud változtatni, amely a lovat kedvezőtlenül terheli. A sok holtsúly elkerülése érdekében érdemes nehezebb súlyú, erősebb fizikumú lovast felültetni.

holtverseny – A célbíró abban az esetben, ha két, vagy több ló egyvonalban éri el a célvonalat, holtversenyt állapít meg. Holtverseny esetén a díjat és vonatkozó helydíjat megosztják a holtversenyben beérkezők között. Holtversenynél az első és a második díj összegét, második helyre holtversenynél a második és a harmadik díj, harmadik helyre holtversenynél a harmadik és a negyedik díj összegét osztják meg. Régen, ha egy verseny holtversennyel végződött, szokás volt, hogy a holtversenyben beérkezett lovak még aznap döntő futásra álltak ki. Ha a holtversenyben beérkezők egyikét istállója nem indította el újból, másodiknak tekintették. Számunkra emlékezetes Kincsem 1878. szept. 9- i holtversenye Prince Giles the First -el Baden -Badenben. A szívós csodakanca az újrafutásnál 6 hosszal győzött.

hosszútávú ló  –  Angolul stayer ( e: stéer ), németül steher.  Legjobb teljesítményét hosszútávra futó ló, különösen akkor, ha a verseny irama az indulástól kezdve a távnak megfelelően sebes. Alkatra rendszerint hosszú nyakú, keskenyebb, de mély, hosszú mellkasú, szikár lovak, amelyek kiadós, egyenletes vágtaugrásokkal sokáig képesek tempójukat tartani.

hosszútávú versenyek –  A magyar versenyüzemben a 2200 méter és ennél hosszabb távú versenyeket tartják hosszútávúnak. Országonként a hosszútáv alsó határának megítélése esetenként különböző. Ott, ahol az átlag táv, vagy a hosszú versenyek aránya nagyobb mint nálunk, a 2400 méteren felüli futamokat tartják hosszúnak. A lovaktól nagy kitartást, állóképességet kívánnak. A képesség megállapítására legalkalmasabb a hosszútáv. Leghosszabb távú síkversenyünk a Béke díj 3200 -ra és a Totalisateur hendikep. A II. világháború alatti években Megyeren futották az Akadálylovak síkversenyét 4000 méterre.

Szöveg: Hesp József

egytempójú ló – Speed (e. szpíd) nélküli, nem robbanékony, különösebb gyorsaságot szakaszra sem tudó ló.  A lovas által nehezen felrázható, helyzete robbanékony, speedes ellenfeleivel szemben hosszú távon is hátrányos, pl.  helyezkedésnél, pozíció keresésnél, az iram hirtelen gyorsulásakor.  Az egytempójú lónak az egyenletes gyors iramban lefutott verseny a megfelelő.

eladóverseny, eladó lovak versenye –  Verseny, amelyben a győztes lovat nyilvános árverésre bocsátják. Lehet korteherverseny, lehet hendikep.

A futtató a nevezés leadásakor egyidejűleg közli az eladási árat. A győztest a “rendben” jelzés után azonnal a kikiáltási árért árverésre bocsátják. Holtverseny esetén a holtversenyben célba ért valamennyi ló árverésre kerül. Az eladóversenyben indult összes ló a győztest kivéve az első díjjal megemelt kikiáltási árért a “rendben” jelzés után 15 percen belül a versenytitkárnál írásban követelhető. Ha többen követelik ugyanazt a lovat, sorshúzás dönt, kinek a tulajdonába kerül.

elismert versenypálya – Az a pálya, amelyet az L.F.B. elfogadott. A futópálya mérését a pályafelügyelő egy hivatalos mérési szervezettel együttműködve végzi. A versenypálya hosszát a pálya belső oldalától 1 méter távolságra kell kimérni.

A pálya elismeréséhez az alapkövetelmények: kerülete legalább 1200 méter, a befutó egyenes hossza legalább 200 méter, szélessége legalább 12 méter, a pálya belső oldalát élő sövénnyel, vagy legalább 1 méter magas korláttal, vagy legalább 2 méter magas póznákkal jelölik ki. Megjelölik a célt és a versenytávokat.  A cél előtt 200 méterre vörös színű távoszlopot állítanak fel.

Az elismert versenypálya nélkülözhetetlen tartozékai: célbírói építmény, mázsaház, V.I. helyiség, célfotó berendezés, totalizatőr helyiség. Biztosítani kell a dopping mintavételhez szükséges körülményeket.

elismert verseny –  Elismert az a verseny, amely megfelel a G.V.Sz. előírásainak, a versenyfeltételeket a nevezési zárlat előtt a versenyszervező a Verseny Naptárban közzétette, elismert versenypályán a G:V.SZ. előírásainak megfelelően futnak le, hivatalos eredményét megjelentetik.

érvényes futás – Versenytechnikai szempontból az a futás, amikor a ló starttól a célig megkésés nélkül elindulva, az indulástól a célig részt vesz a versenyben.  A hendikepre minősítés szempontjából van jelentősége.  Hendikepben az a ló kap terhet, amely a teherközlésig  legalább háromszor érvényesen futott, vagy két érvényes futásból legalább egy versenyben  1 -3. helyezést ért el. Bizonyos korteherversenyekben a feltétel három érvényes futással rendelkező lovak részére teherengedményt ír elő.

előfutam – A legjelentősebb tenyészverseny, a Derby előtti klasszikus futamok feladata a hároméves évjárat legjobbjainak fokozatos előkészítése a Derbyre. A rövidebb távot, kisebb jelentőségüket tekintve a  Nemzeti Díjat, a Hazafi Díjat,  az Alagi Díjat  sorolhatjuk ide.

élen várás – A versenylovaglási taktika egyik változata. A lovas határozza meg a lovának kedvező tempót.  Az élen várásra lovagló lovas rendszerint közvetlenül az indítás után élre tör, majd amikor sikerül vezető pozícióba kerülni, észrevétlenül lassítja az iramot, csak annyit megy, amennyi pozíciójának megtartásához szükséges. Ezzel becsapja ellenfeleit, akik arra számítanak, hogy a vezető ló úgyis elkészül erejével, ezért várásra lovagolnak. Az élen haladó lovas a  megfelelő pillanatban hirtelen gyorsít, ezzel előnyt szerez, amit sokszor sikerül a célig megtartani. Az élen várás előnye még, hogy a ló zavartalan versenyt fut. Olyan lónál alkalmazható, amellyel hirtelen változtatható az iram. Előfeltétel, hogy a ló szívesen versenyezzen elől. E taktika hátránya, hogy az élen haladó lovas nem látja, miként lovagolják az ellenfeleket, az ellenfelek milyen erőtartalékkal rendelkeznek.

előkészítő, felkészítő verseny – Mivel a legtöbb ló első futásra megfelelő, szakszerű előkészítés után sem fut formát, az idomár a sikeres szereplés érdekében tavasszal, vagy év közben pihenő után a kiszemelt nagyverseny előtt lovának többnyire előkészítő versenyt ad. Célja a ló formába, topra hozása. A táv általában rövidebb, mint a tervbe vett nagyversenyé, s jelölt számára könnyen megoldható feladatot jelent.  Az előkészítő verseny jelentősége különösen a több munkát, a fokozatosságot igénylő hároméveseknél nagy.

élőzöld akadályok –  Kellő magasságú, visszavágott bokorsorból álló ugrások, méreteik általában nagyobbak a száraz ugrásokénál, tekintettel arra, hogy ezek az ugrások nem annyira tömöttek, ennek következtében a ló által a bukás  kisebb kockázata mellett “stráfolhatók”. Az élőzöld akadály mutatósabb, amit az ugyancsak visszavágott, az akadálynál valamivel magasabb, lejtősre kiképzett oldalszárnyak (kitörők) és a fehér korlátok idéznek elő.

érvényes indítás, érvénytelen indítás – Érvényes az indítás, ha a megadott jelre valamennyi startbox ajtaja kinyílt.  Az indító  jelezve az érvényes indítást a piros startzászlót lecsapja.  A starthely előtt a fehér zászlót kezelője leengedi.  Az érvényes indítást a közönségnek hangjelzéssel hozzák tudomására.

Ha a startgép meghibásodott, az ajtók nem mindegyike nyílt ki,  az indítás érvénytelen. Ebben az esetben az indító hangjellel (sziréna) és a versenytitkár a hangosbemondó útján jelzi, hogy az indítás érvénytelen. A fehér zászlót kezelő a zászló lengetésével jelzi a lovasoknak, hogy az indítás érvénytelen, a lovasok  kötelesek feltartani és a starthelyhez visszalovagolni.

érvénytelen futás – Versenytechnikai szempontból az a futás, amikor a ló az indításnál állva marad, megkésik,  az indítástól a célig a versenyben nem vesz részt. A megkésett  ló futása győzelem, helyezés esetén is érvénytelen a hendikepre minősítés szempontjából.

életkor – A ló korát azon év január 1- től számítják, amelyben elletett.  Minden év január 1- től a ló egy évvel idősebb lesz. A ló korát azelőtt május 1- től számították.. Nálunk 1838- ban tértek át a mai gyakorlatra. A ló életkorának megállapítása az alsó fogsor metszőfogainak hasadása és váltásának időpontja és ezek rágólapjainak kopása alapján történik. Az állatorvos végzi.

esélykiegyenlítő verseny – (lásd hendikep).

esetleges osztalék –  A totalizatőr a győztes ló tétosztalékának kiszámításával egyidejűleg kiszámítja, hogy az indult lovak győzelem esetén mennyit fizettek volna tétre. Ez az esetleges osztalék, amelyet a versenyüzem a hivatalos eredményben megjelentet.

évjárat összehasonlító verseny – Különböző évjáratok képességét ” tiszta korteher ” mellett, tehát tehertöbblet és teherengedmény nélkül összehasonlító futam. A háromévesek tavaszi, nyári klasszikus versenyei után, amikor a derbyévjárat rangsorolása megtörtént, kerülnek lefutásra és állapítják meg az évjáratok közötti viszonylatot. Kisbér Díj (2000 m), Kincsem Díj (2400 m), Imperiál Díj (1600 m), Overdose Díj ( 1000 m), Gróf Széchenyi István Emlékverseny (2000 m).

éves csikó (yearling) – A telivér csikó a születését követő év január 1- től ugyanezen év végéig.

fair verseny (e. fer) – Angol szó. Kifogástalan körülmények között lefutott verseny, amelyet jó start után a távnak megfelelő iramban futottak le anélkül, hogy a résztvevők egymást akadályozták volna. Rendszerint a lovak pillanatnyi képességének megfelelő eredménnyel végződik.

fajtaátlag – A telivérek átlagos fajtaképessége, képességi száma. Dr. Ócsag Imre megállapította, hogy bármilyen versenyképességű szülőknél az ivadékok képességszáma a fajtaátlag felé tendál.

fals verseny – Verseny, amelyben a lovasok nem a versenyszabályokban előírtak szerint, vagy nem a verseny távjának megfelelő iramban lovagolnak, egy vagy több lovat túlságosan “elengednek” és ezáltal nem a lovak pillanatnyi erőviszonyának megfelelő eredményt idéznek elő.

fajtajelleg   –  A fajtára jellemző tulajdonságok és bélyegek összessége.  Küllemileg a telivér nem egységes fajta, mert kitenyésztésénél a futóképesség volt döntő. Típusa sokat változott, a mai telivér az évszázados versenyzés, intenzív takarmányozás, okszerű felnevelés, selejtezés hatására alakult ki.  Példa erre a telivér magasságának növekedése.  Darley Arabian (1702), Godolphin Arabian (1724) marmagassága 152,4 cm, Eclipse (1764) 157,5 cm, Bend Or (1877) 165,1 cm, St. Simon (1881) 163,9 cm, Ormond (1883) 165,1 cm magas volt.  A szín pej, sötétpej, fekete, sárga, szürke. A testtájak alakulására a gyors futás nyomja rá bélyegét.  A fej száraz, nemes, a szem élénk, kifejezésteljes, az orrnyílások tágak. A nyak egyenes, hosszú, izmolt.  A baltavágás kifejezett, a mar hosszú, fejlett.  A hát középhosszú, vagy rövid.  Az ágyék rövid, izmokkal borított.  A far hosszú, izmos, kissé lejtős.  A mellkas mély, a bordák erős ívet formálva indulnak ki a hátcsigolyákból, utána azonban ellaposodnak. A tüdő és a szív az összes fajták között a legjobban kifejlett. A has felhúzott. Az izmolt lapocka széles, hosszú, dőlt.   A lábtő terjedelmes, a szár nem hosszú, az alkar és a szár hosszának aránya megfelelő.  A csüd hosszú, a pata kicsi.  A hátulsó végtagok alakulás is előnyös. Előforduló küllemi hibák: sekély mellkas, nyakalt lábtő, puha csüd, hibás elülső lábállás., hajlott, ún. “nyerges hát”. Jellemző az élénk vérmérséklet.

favorit – Francia, latin szó, jelentése kedvenc. A kiszámított papíresélyek, a lovak futását befolyásoló körülmények (pl. kondíció, lovas, táv, időjárás, a pálya állapota) és egyéb megfigyelések (pl. a megelőző futások tendenciája ) együttes mérlegelése alapján a legesélyesebbnek vélt ló, a futam várható győztese a favorit, amelyben a közönség legnagyobb része bízik, és amelyet a legnagyobb összeggel fogadnak.

felhúzott ló  –  A ló “felhúzottsága” a kondícióban és a versenyképesség csúcspontján megnyilvánuló állapot.  A felhúzott ló a legnagyobb mértékben kitrenírozott, súlyfelesleggel nem rendelkezik, szervezete a legnagyobb teljesítményre felkészített,  a has terjedelme minimális, külső alakulásában felhúzott.  Az, hogy a ló felhúzott, esetenként idegállapotában is megnyilvánul (idegesség, izzadás, stb.). Az idomár akkor végez jó munkát, ha lovát a kiszemelt nagyverseny napjára húzza fel, hozza ilyen állapotba, amely hosszabb ideig nem tartható fenn a szervezet károsodás nélkül.  Az idő előtt, a szezon elején felhúzott lótól a későbbiekben formahanyatlás várható.

fellebbezés – Fellebbezés, amikor az érintett a Versenyintézőség által kiszabott büntetés (pénzbírság, eltiltás), illetve versenyközeg által kiszabott pénzbírság miatt a Lóversenyzést Felügyelő Bizottsághoz fordul. Nem adható be fellebbezés a ” rendben ”  jelzéssel jóváhagyott célbírói ítélet és a Versenyintézőség óvás ügyében hozott döntése ellen. A fellebbezést a nyilvánosságra hozatalt követő 5 napon belül lehet beadni.

feltartás – A cél elérése után a lovak iramának fokozatos lassítása a lépésig.  A feltartást követi a lovak elővigyázatos visszafordítása és ügetésben, majd lépésben visszalovaglás a lenyergelő helyhez.  A lovas verseny közben feltartja lovát, ha azt baleset éri, vagy szerszámzata megrongálódott s emiatt a versenyt nem képes folytatni.

féltestvérek  – A telivértenyésztésben azokat a lovakat tekintik féltestvéreknek, amelyeknek anyjuk azonos, de más az apjuk. Ha két ló apja azonos, de más az anyjuk, nem  tekintik őket féltestvéreknek , ill. megemlítik, hogy “apai” féltestvérek”.

feltűnő formaváltozás – A formaváltozás a versenyzés természetes velejárója, hiszen a ló mint élő szervezet versenyről – versenyre ritkán nyújtja ugyanazt a teljesítményt, azaz a ló formája ingadozik (lásd : forma). Ha azonban a nagymérvű formaváltozás rövid idő alatt következik be és a ló előző teljesítményével nem egyeztethető össze, feltűnő formaváltozásról van szó, amelyet a Versenyintézőség szigorúan bírál el.

félvér ló – Versenytechnikai szempontból az a ló, amelynek apja, vagy anyja, vagy mindkettő nem telivér. A II. világháború utáni években a versenyanyag túlnyomó része félvér volt.  Versenytechnikai szempontból  a félvérekkel azonos elbírálás alá estek az ismeretlen származású lovak.

finish – (ejtsd finis). Angol szó, a verseny végküzdelmét jelenti, ami alatt legtöbbször a távoszlop és a cél között vívott küzdelmet értik.

fit  –  Angol szó. Versenyre kellő munkával előkészített, megfelelő kondícióban lévő, kidolgozott izomzatú, súlyfelesleg nélküli ló. A megerőltető verseny után a fit ló szívverése, légzése, hőmérséklete csakhamar ismét a megszokottá válik.

flyer ló  – (ejtsd flejer). Angol szó, Rövid távú ló ( lásd ott).

forma (versenyforma) – A ló formáját pillanatnyi  versenyteljesítménye határozza meg. A versenyteljesítmény az idomítottság fokától (fizikai képességek), pszichikai tulajdonságoktól (küzdőképesség), a ló kondíciójától és egészségi állapotától függ. Döntő fontosságúak az idegrendszertől függő tulajdonságok. A forma hullámzó, változó, viszonylagos állandósága egyedi tulajdonság.  A formatartó ló egyenletesen fut, futásai között csekély az eltérés, formáját hosszabb ideig tartja. Tapasztalat, hogy a forma főleg a klasszis lovaknál három – négy hónapig tartható. Beszélhetünk topformában lévő (lásd ott), formában lévő (versenyteljesítményének birtokában), formán kívüli lóról.  A versenyteljesítmény változásában, hullámzásában az emelkedés után bizonyos ideig tartó állandóság, majd átmeneti hanyatlás jelentkezik. Az idomár feladata a formába hozást követően a forma minél tovább tartása. Ha nagyversenyre készít elő a formába hozást úgy kell irányítania, hogy lova a kiszemelt verseny napjára érkezzen topra. A formába hozáskor szükséges idő, munka mennyisége, intenzitása egyedi tulajdonság, ennek alapján beszélhetünk könnyen előkészíthető, ill. munkaigényes lóról. Az idősebb lovak általában könnyebben formába hozhatók, kevesebb munkát igényelnek.

friss forma  – A magyar versenyüzemben  kialakult nézetek szerint két hétnél nem régebbi versenyforma. Az esélyek számításánál, majd a lefutott verseny feldolgozásánál, hendikepszerű kiértékelésénél a friss formára mindig tekintettel kell lenni.  Különösen késő ősszel van jelentősége, amikor már sok ló fáradt, formán kívül van.

futószár  –  8 – 10 méter hosszú, kb. 2 ujjnyi szélességű szár. Csikók betanításakor, sérülés miatt nem nyergelhető lovak egészségügyi mozgatásakor használják. A kötőfék karikájába, a zablakarikába, vagy kapicányhoz csatolják.

futtató – Versenyüzemi szempontból az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,aki / ami saját neve, vagy istállónév alatt versenyekben lovat futtat, és rendelkezik a szükséges futtattatási engedéllyel. A futtatási engedélyt a versenyszervező adja meg egy naptári évre.  A versenyszervező a futtatóval a futtatással kapcsolatos valamennyi jogra és kötelezettségre szerződést köt.  A versenyszervező a futtatási engedélyt megtagadhatja, a már megkötött engedélyt indokolt esetben visszavonhatja.

Szöveg: Hesp József

cél, célvonal –  A cél a versenypálya belső oldalán, a verseny távjának beérkezési pontján felállított oszlop.  A céllal,  a  céloszloppal szemben, a versenypályára merőlegesen  fel kell állítani egy másik oszlopot.  A két oszlopot összekötő képzeletbeli vonal adja a célvonalat.

célbíró –  A lovak célbaérkezésének sorrendjét állapítja meg. Elsőnek azt a lovat helyezi, amely lovasával nyergében orrával elsőnek éri el a célvonalat. Második az a ló, amely a győztes után éri el a célvonalat. Ugyanígy helyezi a harmadik, illetve a többi lovat is. Holtversenyt állapít meg, ha két vagy több ló egyvonalban ér célba. A célbíró ítéletét egyszemélyi felelősséggel mondja ki.  A Versenyintézőség engedélyével egy, vagy több személy is segítheti munkájában. Ha a célbíró megítélése szerint a nyerő és a második, vagy a második és harmadik  és a mögötte beérkezett lovak között a távolság nyakhossz vagy annál rövidebb, célfotót kér,  azt a hangosbeszélőn keresztül a közönség tudomására hozza, és a  helyezési sorrendet a célfotó kép alapján állapítja meg.  A beérkezett összes ló  közötti távolságot a célfotó kép alapján állapítja meg.

A célbíró ítéletét nyilvánvaló tévedés esetén a ” rendben ” jelzés megadása előtt helyesbítheti. Ezt előzetesen a Versenyintézőséggel megtárgyalja és annak jóváhagyásától függően intézkedik.

A célbíró ítéletét írásba foglalja feltüntetve a lovak beérkezési sorrendjét, a lovak egymástól való távolságát, a start pillanatától a célba érkezésig a versenyben előfordult, általa észlelt rendkívüli eseményeket ( pálya elhagyása, lóról leesés, felbukás, kitörés, távolozás, stb.), ha ítéletét célfotó alapján hozta, úgy ezt is, végül a lefutási időt.

célfotó – A lovak célbaérkezési sorrendjét állapítja meg. Ha a célfotó gép nem működött, vagy a kép nem elég éles, hogy annak alapján a célbíró véleménye szerint a befutási sorrendet meg lehet állapítani, akkor a célbíró által megállapított helyezési sorrend lép életbe. Erről a közönséget tájékoztatni kell.

certifikát ( méneskönyvi igazolvány ). A külföldről behozott, vagy külföldre kivitt ló azonosítására szolgál. Tartalmazza a méneskönyv, a törzskönyv nevét, kötetének számát és oldalszámát, amely a kérdéses ló születését feltünteti, ill. ahol a ló születésének bejegyzése megtalálható, valamint a ló nevét, a tenyésztőt, a ló színét, nemét, származását, azokat az adatokat ( jegyek, besütés ), amelyekből a ló azonossága megállapítható.  A certifikátot annak az országnak a méneskönyvvezető, illetve törzskönyvvezető szerve állítja ki, ahol a ló elletett.  A ló részére csak egy certifikát állítható ki.

champion –  ( e: sampion) – Angol szó, jelentése bajnok.  Az évben legtöbb díjat, illetve legtöbb versenyt nyert, azaz legeredményesebb tulajdonost, idomárt, lovast, apamént tekintik az év championjának.

chance – (e: sansz)  – Francia szó, jelentése esély, lehetőség.  A versenysportban esélyesnek tartott ló.

ciglizés –  A kantárszár ostorként  használata. A szó a német Zügel torzításából származik. ( Lásd: a szár ostorként használata ).

claimelés ( e: klémelés)  –  Eladási árral bejelentett és futott, de nem nyert ló követelése (tulajdonának megszerzése céljából ) közvetlenül a verseny után. A követelő a kiclaimelt ló tulajdonjogát a verseny első díja és a ló eladási árának összegéért szerezheti meg.

cup – (e : köp ) – Angol szó, jelentése serleg. Jelentős verseny, a győztes tulajdonosa a pénzdíj mellett egy értékes serleget kap.  A Cup- öket hosszútávra, 3 éves és idősebb lovaknak írják ki.  Van kivétel, például a rövidre kiírt July Cup. Általában a meeting, a versenysorozat főszámát képezik (Ascot Gold  Cup, Goodwood Cup).

család – A lótenyésztésben az anya az egyenes anyai vonalához tartozó leszármazottaival családot képez. Rendszerint egy nagyszerű versenyző, vagy kíváló utódokat hozó anya után nevezik el az egyes családokat. Pl. Kincsem, Patience, Alveole (német), Festa (német), stb. család.

családtenyésztés – Ha a tenyésztő tenyészállományát nem széles anyakanca bázisra építi ki, inkább az eredményes kancavonalakból származó , esetleg kisebb versenyképességgel rendelkező kancák besorolásának ad előnyt, családtenyésztést folytat. Nálunk a Blaskovich család Tápiószentmártonban folytatott háromnegyed évszázadon keresztül családtenyésztést eredménnyel.

csikóárverések –  Az eladásra tenyésztő  ménesek és azok a tenyésztők, akik fölös számú csikóval rendelkeznek, rendszerint árverésen értékesítik produktumaikat.  A csikókat választott korban, de leginkább másfél évesen ősszel bocsátják ” kalapács alá “. Az árverést az árverező bonyolítja le.  Az elárverezendő csikókat  származásukra jellemző adatok feltüntetésével  katalógusba foglalják, és az érdeklődők számára megjelentetik.  Az eladó a csikóra kikiáltási árat szab meg, erről az árról indul az árverés. A leghíresebb csikóárverések : Angliában a Tattersall aukciói, az USA -ban a keenlandi és saratogai, Írországban a dublini, Franciaországban a deauvillei, Németországban a baden- badeni és a kölni.

csoportversenyek (Pattern Races) – A Versenyzési Szervezetek Nemzetközi Konferenciája a nyugat – európai legfejlettebb vesenyüzemek legjelentősebb versenyeit 1970 -től I – III. csoportba sorolja.  A csoportok szerinti osztályozás előnye, hogy a jelentős nemzetközi erőpróbákon a tehertöbbletet nem az állandó árfolyamváltozások által befolyásolt különböző pénznemek szerint, hanem a csoportversenyekben elért győzelem alapján állapítják meg.  A csoportversenyek közé a felvétel, illetve azok rangsorolása az egyes versenyek díjának és nemzetközi mércével mért jelentőségének együttes figyelembevételével történik.

Derby –  A  Derby Stakes a legfőbb angol klasszikus verseny nevét 12. Lord Derby -ről kapta, aki a verseny kezdeményezője és alapítója volt, és kiírásának összes feltételét, a lefutás helyét, időpontját, távját, a résztvevő lovak korát, nemét és a terheket az angol versenyzés másik nagy alakjával Charles Bunbury- vel megtárgyalta. (Lásd Epsom Derby). Minden telivértenyésztő országban a 3 éves mének és kancák legnagyobb tenyészpróbáját az angol Derby Stakes mintájára esetleg más távon, más néven futják. Egyes országokban több Derbyt futnak. Az USA  három leghíresebb Derbyje : Kentucky Derby,10 furlong (2012 méter), Hollywood Derby,12 furlong (2414 méter), Florida Derby. ( 9 furlong, 1810 méter). Ami a Derby távot illeti, számunkra kuriózum a Hawthorne Derby 7 fulong (1408 méter ).  A legrégebbi és mondhatjuk sportszempontból legjelentősebb az 1875- ben alapított Kentucky Derby. A déli féltekén ősszel, télen futnak Derbyt. Ausztráliában a leghíresebb az AJC Derby, Sydney, 1861 -óta, október elején. Vannak több Derbyt rendező országok, ahol a derbyket több hónap választja el egymástól : Brazília, Chile, Dél Afrika. Néhány jelentős telivértenyésztő ország Derbyje az alapítás sorrendjében : 1836. Prix de Jockey Club,( Chantilly), a francia, 1860. New Zeeland Derby Stakes (Riccarton), 1886. Irish Sweeps Derby (Curragh), 1868. Deutsches Derby (Hamburg), 1874. Nagroda Derby (Varsó), 1884. Derby Italiano (Róma), 1886. Orosz Derby (Moszkva), 1930. Canadian Derby 1 1/4 mf. 2010 méter (Edmonton), 1932. Tokio Yushun (Nippon Derby), (Tokio).

diszkvalifikálás –  A célbíró által helyezett, szabálytalanul versenyzett lónak az elért helyezéstől  vagy díjtól elütése, eredményének megsemmisítése.

A Versenyintézőség a verseny közben elkövetett szabálytalanság miatt a diszkvalifikálás kapcsán érintett lovat :

1. a)  elütheti a győzelemtől vagy helyezéstől  –  teljes diszkvalifikálás,
2. b) az akadályozott ló, vagy lovak mögé hátrahelyezheti – részleges diszkvalifikálás.

Teljes diszkvalifikálás esetén a ló nyerőnek vagy helyezettnek nem tekinthető és versenydíjban nem részesülhet. Diszkvalifikált ló futása hendikepre minősítés szempontjából nem számít.  A Versenyintézőség a diszkvalifikált ló, vagy lovak helyére a célbíró által helyezett többi lovat célba érkezésük sorrendjében  helyezi.

A  Versenyintézőség diszkvalifikálja a lovat,

a ) ha lovasa a visszamázsáláskor több, mint 1 /2 kg- mal kevesebb súllyal mázsált vissza,

1. b) ha a kiírt versenytávot nem futotta le, vagy elhagyta a kijelölt pályát,
2. c) ha a ló szereplése ellen technikai óvás ( l: ott) emelhető.

A Versenyintézőség diszkvalifikálhatja vagy hátrahelyezheti a lovat, ha megítélése szerint szabálytalanul versenyzett, keresztezés, rálovaglás, szorítás, nekilovaglás, egy másik ló, vagy lovas megütése, jogtalan előnyszerzés.

dopping, doppingolás –  A doppingszerek kémiai anyagok, a vérkeringés és a légzőközpont izgatása által a lovat pillanatnyilag nagyobb erőkifejtésre késztetik. Az 1900- as évek elején főképp az USA – ban terjedt el, majd Európában is alkalmazni kezdték. Tekintettel arra, hogy a doppingolt ló jogtalan előnyre tesz szert nem doppingolt ellenfeleivel szemben, és a szervezetre, sőt az utódok idegrendszerére nézve is káros hatású, alkalmazása tilos. Kimutatása vér, nyálka, vizelet vizsgálatával történik.

A doppingszabályzat a Magyar Galoppverseny Szabályzat fejezete.

dupla ugrás – Az akadálypálya két egymáshoz közelálló, rendszerint élőzöld bokorsorok, egynek számító ugrása. Ha a ló az ugrás második részét nem ugorja, az első ugrást nem kell újból ugornia.