akadályok  – Földbe épített különböző nagyságú, természetű és szerkezeti ugrások. Lehetnek magas akadályok, árkok, ezek kombinációi, leugrók, stb.  A magas akadály lehet száraz, vagy élő sövény, kőfal, korlátugrás.  Az árok lehet vizes, vagy száraz árok.

Az akadályokat a földbe építik. és oldalszárnyakkal, kitörőkkel kell ellátni. Kivételt képeznek az árkok és a kőfal.

Minden élő vagy száraz sövényből álló akadálynak legalább 1 méter magasnak, minden ároknak legalább 2 méter szélesnek kell lennie.  Minden ugrás legalább 12 méter oldalhosszúságú.

akadályozás  – Az a lovas, aki verseny közben egy másik lovast a lovaglásban, vagy egy másik lovat a futásában megzavar, akadályozást követ el.  A ló is követhet el akadályozást.  Az akadályozás gyűjtőfogalom, értendő alatta keresztezés, rálovaglás, szorítás, nekilovaglás, ostorral, vagy kézzel szándékos megütés, megzavarás az előre haladásban.  A versenyintézőség az akadályozás címén beadott óvás ügyében bármiképp dönt, az elkövetett akadályozásért felelős lovast megbünteti.

akadályverseny (steeple chase)  – A lovak kiírt díjért, lovasok alatt, változatos terepen, különböző akadályokon történő kipróbálása. A táv 3200 méternél nem lehet rövidebb.  A táv minden 300 méterére egy akadályt kell építeni. Az utolsó ugrás nem lehet 300 méternél távolabb a céltól. Az utolsó ugrás lehet dönthető gát. Nálunk akadályversenyben csak 4 éves és idősebb lovak futhatnak.

Ha a pálya belső oldala korláttal, vagy sövénnyel nincs ellátva, azt legalább 2 méter magas, legalább 50 méterenként felállított póznákkal jelezni kell. Ha a pálya valamely fordulójának belső oldala nincs korláttal szegélyezve, a fordulópontot 3 méter magas, zászlóval ellátott fehér póznával jelölni kell.

Úgy az akadályversenyben, mint a gátversenyben az átugrás  akkor érvényes, ha a ló az ugrás két oldalán felállított két pózna között ugrott, és lovasával nyergében átjutott a túlsó oldalra.

akció – Meghatározott jármódban a ló lábai felemelésének és előre vitelének módja és formája, a ló előrehaladása, mozgáskészsége. Az akció jó, ha ló mozgása térölelő, lendületes, rugalmas, nem magas, szapora, a törzs hossztengelyének irányában történik. Függ a ló alkatától (testrészek hossza, egymáshoz való aránya, szögelése, stb.), a ló fajtájától (összehasonlításul a telivér és az arab vágtája, az ügető és a lipicai ügetőmozgása). Befolyásolja a vérmérséklet, a gyakorlat ( ha a ló még  “zöld,”  rutintalan), a fáradtság (finisben az elfáradt ló röviden galoppozik, mozgása egyenetlen).

akklimatizáció (honosulás) – Az állati szervezet eredeti környezetétől eltérő, új környezethez és életfeltételekhez való alkalmazkodása. Akkor teljes értékű, ha az állat új környezetébe zavartalanul beleilleszkedik. Ha az állomány új hazájában eredeti tulajdonságait nem tudja megtartani, s nemzedékről nemzedékre romlik, degenerálódásról beszélünk. Az importált telivér egy – két nemzedék után nagy átlagban veszít eredeti képességeiből.  Ezért szorul telivértenyésztésünk megismétlődő vérfelfrissítésre, újabb importokra.

alapteher – A korteherverseny feltétele a lovak kora szerint alapterhet ír ki.  A nevezett lovak alapterhéhez addigi díjnyereményük alapján adják hozzá a tehertöbbletet, illetve vonják le a teherengedményt. Síkversenyekben az alapteherből kerül levonásra a kancák nemi engedménye.

alapmunka, alapozó munka – A versenyre előkészítés első fázisa. Erősíti a ló szervezetét, készíti elő, hogy az intenzív munkák, majd megerőltető versenyek megterheléseit szervezetének károsodása nélkül elviselje, és minél hamarabb regenerálódjon. Alapmunkát végez a pályára kerülő éves csikó betörésének napjától a következő év tavaszáig, az idősebb ló a téli pihenő, illetve a szezon alatt a kényszerpihenő után a gyorsmunka megkezdéséig.  Az alapozás időszakában a terhelés növekedését a munka mennyiségének növekedése jelenti.  Az éves a betörés után 3- 4 napig trappmunkát végez. Ezután, amíg az időjárás engedi, kentermunka következik. Télen a csikó trappmunkát megy. Általában február közepén lehet a kentermunkát ismét elkezdeni.  Az idomár a korainak ígérkező kétévessel március végén kezdi a gyorsmunkát. Az idősebb lónak ősszel, a szezon befejezése után levezető kentermunkára van szüksége, ami a tél beálltáig, a trappmunka felvételéig tart. Tavasszal, a kentermunka megkezdését követően kb. két héttel fokozatosan kezdhető el a gyorsmunka.  A fokozatosság betartása a leállítás után az alapmunkát megkezdő lónál különösen fontos.

állóképesség – Az állóképes ló hosszú ideig bír el intenzív terhelést.  Az állóképesség összetevői a funkcionális képességek és a tűrőképesség. A funkcionális képességek (oxigénfelvétel, oxigénszállítás) az idomítás során fejleszthetők. Mivel az állóképesség jellegű terhelések a ló szervezetében lényeges változásokat okoznak, az állóképesség fejlesztésére rendszeres tréning szükséges. 3 – 4 éves korra fejlődik ki.  A tűrőképesség (a fáradtság tűrése) akarati tulajdonság, s mint ilyen az idomítás során nem változtatható. Az állóképesség a ló versenypályafutása alatt hároméves korától (távok emelkedése, klasszikus versenyek, nagyversenyek) játszik szerepet. Jól örökíthető tulajdonság.

állóstart –  Indítás, amikor a lovak állóhelyzetből indulnak. Zászlós indítás esetén az indító  a lovakat  akkor állítja közvetlenül a startvonalra, amikor a lovak idegessége, rakoncátlankodása miatt a mozgóstart többszöri kísérletre sem sikerült. Az állóstart mindig kockázatosabb, mint a mozgóstart. Az álló helyzetből indulásnál a ló könnyebben elfordul, megtorpan a start pillanatában, akadályozza társait.

A boxos indítás is állóstart, ennél azonban kizárt, hogy a lovak a start pillanatában egymást akadályozzák.

Az álló helyzetből indulás a ló hátulsó végtagjait erősen igénybe veszi.

all right (ejtsd al rájt). Angol kifejezés, minden rendben, helyes. Jelentése a versenysportban: 1. A verseny lefolyása szabályszerű volt, nem adtak be óvást a verseny eredménye ellen, a versenyintézőségnek sincs kifogása, a mázsáló lezárta a visszamázsálást és megadta a ” rendben ” jelzést. 2. A ló teljesen rendben, egészségesen tért vissza a versenyből.

álnév – Ha a futtató nem akar valódi nevén futtatni, álnevet használ. A futtató csak akkor futtathat álnév alatt, ha az álnév használatát a versenyszervező engedélyezte.

állva maradt ló –  1. Ha a ló a start pillanatában versenytársaival együtt nem indul el, a mezőnyt egyáltalán nem, vagy többé be nem hozható, hosszakkal ki nem fejezhető startveszteséggel követi, állva maradt az indításnál. 2. A ló állva marad, ha az indulóbejelentésnél, vagy előre nevezéses versenynél a közbeeső törlési napon, napokon a futamból nem törlik, indulási jogosultságát megtartja.

Általános Szabályok – A G. V. Sz. rendelkezéseit versenytechnikailag egészítik ki. Pontjai: futtatási engedéllyel kapcsolatos rendelkezések, nevezések a hazai versenyekre, a külföldi versenyekre, versenypálya, versenytechnika, korteherverseny, a hazai tenyésztés támogatása, eladók versenye, külföldön nyert versenydíjak elszámolása, versenyek megtartásának feltételei, versennyel kapcsolatos előírások, versenylovasok, idomárok, tiltott készítmények és hatóanyagok listája, általános rendelkezések, lovak azonosítása, előzetes állatjóléti szűrővizsgálat.

Amatőrlovas – Amatőrlovas az a személy, aki a L.F.B.-től versenyekben való lovaglásra amatőrlovas engedélyt kapott. Amatőrlovas engedélyt az kaphat, aki nem rendelkezett és nem rendelkezik hivatásos versenylovas engedéllyel, a 15. életévét betöltötte – 18 éves koráig írásban adott szülői beleegyezéssel- , legalább egy éven át megszakítás nélkül galopp versenyistállóban rendszeresen lovagolt, a lovas engedélykérelemhez előírt dokumentumokat benyújtotta,  az L.F.B. által létrehozott bizottság előtt eredményes vizsgát tett elméleti és gyakorlati alkalmasságáról és az idomár javasolta, akinél tréningben lovagol.

Az amatőrlovas engedély a következő év galopp versenyszezonjának kezdetéig érvényes. A következő évre szóló amatőrlovas engedélyt a hirdetményben meghatározott ideig írásban kell kérni az L.F.B.-től. Amatőrlovas engedély csak egyénileg kérhető.

Az Általános Szabályok határozzák meg, mely síkversenyben lovagolhat. Teherengedményét a G.V.Sz. szabályozza.

angol telivér – Kultúrfajta. Kezdetben heterogén lóanyagból keleti és nyugati vérű lovak keresztezésével, később kizárólag a fajtán belüli tenyésztéssel állították elő.  A sebességet évszázadokon keresztül céltudatos emberi munkával, a versenyzés teljesítmény fokozó hatásával és a tenyészkiválasztás révén növelték. Az angolok már a  XII. században is tartottak futtatásokat. Ismeretesek a London melletti smithfieldi vásártéren rendezett lókipróbálások. Hazájuk ősi fajtájával versenyeztek, a lovak nagy többsége galloway- nek nevezett kelta póni volt. 1616- ban vitték az első keleti lovakat Angliába. A keleti lovak, főleg a tisztavérű arabok kisebbek, de sokkal szebbek, arányosabbak és szívósabbak voltak az angolok akkori lovainál. II. Károly 1670 körül tenyésztése számára keleti méneket és kancákat hozatott.  A trónon utána következők is importáltak, a behozott kancákat és kanca leszármazottaikat Royal Mares (királyi kancáknak) nevezték.   Számuk eredetileg 100 körüli. 150 keleti mént is importáltak, ezek közül 3 ménre vezethető vissza egyenes apai vonalon minden ma élő telivér: Byerly Turk, Darley Arabian, Godolphin Arabian. A General Stud Book 1793. évi I. kötetének összeállításakor azt tapasztalták, hogy valamennyi versenyló anyai vonalon 50 kancára,az ún. királyi kancákra vezethető vissza. Telivérnek sokáig csak azt a lovat ismerték el, amelynek valamennyi őse a General Stud Book I. kötetében szerepelt. Ezt a rendelkezést mondta ki 1912- ben a Jersey Act. Ezen később enyhítettek, tekintettel arra, hogy kiváló lovak akadtak, amelyeknek nem minden őse szerepelt az  említett I. Méneskönyvben. Az angolok a változtatásnak, az új felfogásnak megfelelően azt a lovat tekintették telivérnek, amelyről bizonyítható, hogy nem telivér ősei legalább nyolc egymásutáni generáción keresztül telivérrel lettek párosítva és ezek az ősök, valamint a kérdéses ló megfelelő versenyformát igazolt.

angol ugrás – Összetett akadály. Az élőzöld, vagy száraz sövény előtt árok van, amely elé ún. ” meghívót ” építenek. A sövény általában 100 – 110 cm magas, 100 – 150 cm széles, az árok 150 cm széles, a meghívó 80 cm magas.

anyai vonal –  A származási táblázat legalsó vonala, az anyák láncolatának generációs sorozata. Az anyai vonalhoz tartozik az anya, az anyai nagyanya, az anyai dédanya, stb. Az anyai vonal rendszerint a származási táblázat leggyengébb része, mert ezen a vonalon a versenyképességben általában gyengébb kancák szerepelnek, míg minden más vonal, kevés kivétellel  egy versenyekben kitűnt ménhez vezet.

arab telivér – Ősrégi kultúrfajta. Az arabok felnevelési módja, a mostoha sivatagi körülmények következtében igénytelen, edzett fajtává alakult. Élénk vérmérsékletű, emellett könnyen kezelhető. Lassú fejlődésű. Hazájában 145 cm- nél ( botmérték ) nem magasabb. Feje kicsi, száraz, csukafej, a szemek kifejezéstelenek, a fejtűzés néha magas, a mar nem elég fejlett, a hát széles, az ágyék rövid, a far egyenes, zászlós farok.  A mellkas dongás.  A végtagok szárazak, széles izületekkel, acélos inakkal, kemény patákkal. Színe leggyakrabban szürke, ritkábban pej, sárga, fekete. A legnemesebb példányok Arábia közepén, a Nejedli fennsíkon élnek. Az Európába importált leszármazottak a jobb tartási körülmények hatására nagyobbak, tömegesebbek lesznek.  Akciója magas, nem térnyerő. Jól örökít, kiválóan alkalmas nemesítésre. Jó tulajdonságai révén nincs olyan kultúrló fajta, amelynek kitenyésztésében nem volt szerepe ( angol telivér, orlov, amerikai ügető, lipicai, gidrán, stb.)

árverező – Idegen szóval aukcionátor, aki a telivér árveréseken a licitálást, az árverést vezeti. Nagy figyelmet, rátermettséget, esetleg idegen nyelvtudást kíván.  A külföldi nagy árveréseken az árverezők 20 percenként, fél óránként váltják egymást. Ahol eladóversenyt tartanak, ott a győztest és az esetleg követelt lovakat közvetlenül a verseny után, a közönség előtt a legfőbb turfhatóság által kinevezett közeg, az árverező árverezi.

Ascot – Az egyik leghíresebb angol versenypálya. Az angol királyi család nyári nyaralóhelye,  a windsori kastély közelében, Londontól 48 km- re nyugatra található. 1711. aug. 11 -én nyitották meg. A pálya a cél felé erősen emelkedik, ezért annak ellenére, hogy az ascoti pályán a legjobb lovak futnak, a lefutási idők gyengék.  Az egyenes pálya közel 1600 méter.  A körpálya jobbra fordulós,  teljesen szabálytalan körhöz hasonló, kb. 2800 – 2900 méter. Leghíresebb sorozata a ” királyi meeting “. A két leghíresebb versenyszám : Ascot Gold Cup, 1807- óta futják, és a nagy jelentőségű világverseny, a King George VII. and Queen Elizabeth Stakes

Auteuil  ( e. otöj ) – Párizs világhírű akadályverseny pályája, a Bois de Bolougne- ban.  A legjelentősebb francia ugróversenyek színhelye.

azonosítás – A ló azonosságának hiteles megállapítása törzskönyvi adatok és jegyeinek összehasonlítása alapján. A telivér csikót tenyésztője közvetlenül megszületése után köteles a törzskönyvvezető szervnek, a Magyar Méneskönyv Vezetőségének írásban bejelenteni a csikó születésének, származásának, nemének, színének és részletes leírásának feltüntetésével.  A Méneskönyv Vezetősége  a csikót még  anyjától leválszatás előtt az elléskor bejelentett adatok alapján azonosítja, és az előírt jelekkel besüti, bélyegzi.

Az idomítási jegyzékbe került ló azonosságát a Magyar Méneskönyv Vezetősége és a ló idomárja, legkésőbb a verseny előtt  a pálya állatorvosa állapítja meg a ló útlevele és a méneskönyvi igazolás, illetve a hivatalos azonosítást szolgáló egyedi azonosító alapján.

Az idomítási jegyzékbe került lovat a pálya állatorvosa a lóútlevelével egyidejűleg megvizsgálja, azonosítja. A ló azonosító igazolványát (lóútlevelét)  aláírásával hitelesíti.

Az idomár felelős az általa idomított ló azonosságáért.  Az idomár a felelős, hogy a versenyben az a ló fusson, amelyet aláírásával ellátva indulónak jelentett.

ki nem fejezhető startveszteséggel követi, állva maradt az indításnál. 2. A ló állva marad, ha az indulóbejelentésnél, vagy előre nevezéses versenynél a közbeeső törlési napon, napokon a futamból nem törlik, indulási jogosultságát megtartja.